hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálatok: jó eséllyel nyerhetünk másodfokon

  • dr. Marosi Andrea

A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?

hirdetés
hirdetés
Az ellenőrzés – elsőfokú határozat – másodfokú határozat – bíróságok láncolatában a másodfokú adóhatóságnál folyik a legmagasabb szintű szakmai munka. Példaként említhető, hogy a másodfokú adóhatóság kezdte alkalmazni azt a jogértelmezést, hogy a késedelmi kamat legfeljebb 3 évre számítható fel. Innen vették át az elsőfokú adóhatóságok, majd kis késéssel követte a jogalkotó is. 

A vagyonosodási vizsgálatok döntő többségénél például az APEH a megállapításokat egy úgynevezett pénzforgalmi mérleg alapján teszi. Több szakmai konferencián az elsőfokú APEH -ot képviselők azzal érveltek, hogy a pénzforgalmi mérlegnek nincs kötött módszere. A  másodfokú adóhatóság  azonban nem osztja ezt az álláspontot, sőt következetesen hatályon kívül helyezi azokat a pénzforgalmi mérlegeket, amelyek nem a központilag kidolgozott módszertannak felelnek meg. Ahhoz, hogy előre meg tudjuk állapítani: érdemes-e fellebbezni az elsőfokú adóhatósági határozattal szemben, ismernünk kell a központilag kidolgozott módszertant. Amennyiben az elsőfokú adótóság eltért ettől a módszertantól, akkor komoly esélyünk van arra, hogy a másodfokú hatóság megsemmisíti az első fokú határozatot, és új eljárást rendel el. Ez az esetek többségében azzal is jár, hogy egy év elévül a vizsgált időszakból. Akiknél a központilag kidolgozott pénzforgalmi mérleg módszertől eltérő módszert alkalmaztak.

A központilag kidolgozott pénzforgalmi mérleg-módszer - mint ahogy Bertalan Rudolf vagyonosodási vizsgálatok módszertanát bemutató könyvében is szerepel - a magánszemély pénztárcája szemszögéből vizsgálja a bevételeket és kiadásokat. Eszerint az „igazi bevétel” a saját bankszámláról készpénzfelvétel, a kiadás a saját bankszámlára készpénzbefizetés. E körben hivatkozik gyakran az APEH arra, hogy ezt a módszert a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. Ez az érvelés ugyan sántít egy kicsit, mert a bíróság sohasem azt mondja ki, hogy egy jogerős határozat nem jogsértő, pusztán annyit, hogy a felperes által vitatott körben nem jogsértő. Ezért aztán a megfelelő szakértelem híján felesleges belemenni egy bírósági eljárásba, ahol a központilag kidolgozott pénzforgalmi mérleget támadjuk. Ha „tájékozatlan” a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a felperes, akkor a bíróság rendre nem ad igazat neki.

A pénzforgalmi mérleg-módszer a halmozódásokat úgy szűri ki, hogy a vizsgált időszak elején bankszámlán lévő összeget fogadja el nyitó értékként, készpénzvagyont – az adózó bizonyításának hiányában – nem fogad el. Ezt a nyitó értéket a bankszámláról a készpénz felvétel időpontjában, mint igazolt tételt számolja el. A bankszámlára átutalással érkező bevételeket és kiadásokat azonban figyelmen kívül hagyja. Ez maga után vonja, hogy ilyenkor nem lehet „létminimummal” számolni az életviteli költségeknél, hiszen ezek egy nagy része (például rezsi költség) a folyószámláról kerül kiegyenlítésre. „Ha az ügyletek pontos időpontja az év folyamán nem állapítható meg, az adóhatóság az adózó számára legkedvezőbb megoldást alkalmazza és a bevétel tekintetében azt január 1-re, a kiadás vonatkozásában azt december 31-re helyezi a kronologikus vagyonmérlegbe.” 

Tippek a fellebbezéshez

• Ha a rezsi költségeket folyószámláról átutalással egynlítjük ki, akkor nem lehet még külön a „létminimummal” is számolni.
• A jóváírást a bankszámlánkon illetve az átutalást  onnan nem lehet sem bevételként, sem kiadásként elszámolni.
• Az éves bevallásban szereplő, készpénzben felvett jövedelmeket az év első napjára kell elszámolni, nem lehet az éves jövedelem 1/12 –ed részével számolni.
• A készpénzben kiegyenlített egyéb kiadásokat az év utolsó napjára kell elszámolni, ha pontos időpontja nem állapítható meg.
• Nem lehet egykarú mérleggel számolni, ami azt jelenti, hogy csak a bevételeket, vagy csak a kiadásokat veszi figyelembe a revízió az ellenőrzés során.

Ha ilyen eltéréseket tapasztalunk a pénzforgalmi mérleg-módszertől akkor nagy az esélyünk arra, hogy fellebbezésünk eredményes lesz.

Angyal József


Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X