hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálatok: rendezett jogi háttér, de jogsértő a gyakorlat?

  • dr. Marosi Andrea

A vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere ugyan rendezett, de az APEH nem tartja be ezeket hatályos jogszabályokat - így kommentálta a Pénzügyminisztérium tegnapi állásfoglalását Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője.

hirdetés
hirdetés

Szerinte tévesek azok a vélemények, hogy alkotmányellenes lenne a vagyonosodási vizsgálat. Viszont, mint hangsúlyozta, az sem fedi a valóságot, hogy  a vagyonosodási vizsgálatoknál megfordul a bizonyítási teher. A fő probléma az APEH által kidolgozott központi módszertanban van. Eszerint az „igazi bevétel” a saját bankszámláról való készpénzfelvétel. 

Az adóhatóságnak, úgy tudja, nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy megmondja, mi az igazi bevétel. Az igazi bevétel fogalmát a Személyi jöve Szja törvény határozza meg. Eszerint: „ A bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” Tehát saját magától (bankszámláról készpénzfelvétellel) senki nem szerezhet bevételt. Az APEH arra hivatkozik, hogy ezt az „igazi” bevétel fogalmat a Legfelsőbb Bíróság is elfogadja. Ez azonban nem igaz. Bírósági perekben ugyanis érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség. Tehát ha az adózó jogsértésként nem hivatkozik a személyi jövedelemadó törvény bevétel fogalmára, akkor a bíróság nem állapíthatja meg az APEH határozat jogsértő voltát az Szja törvény bevétel fogalmára hivatkozva. A szakértő saját állítása szerint ismeri ezeket a Legfelsőbb Bírósági döntéseket és azok áttanulmányozása után arra jutott, hogy az ítéletek indoklásában nincs hivatkozás az Szja törvény idézett Bevétel fogalmára. 

A bíróságok védelmére a szakértő azt hozza fel, hogy akkor sértenék meg a Polgári Perrendtartásról szóló törvényt, ha olyan „hibát” (jogsértést) találnának, amire a felperes nem hivatkozott. Kivétel nélkül csak az Szja törvény 4.§ (1) bekezdésére hivatkoznak az APEH-határozatok és a bírósági ítéletek is, miközben a bevétel fogalmát a 4.§ (2) bekezdés határozza meg. Ki kell mondani, az APEH eredményes bírósági mutatója az adózók gyenge adószakmai képviselete miatt alakult ki. Adóügyi végzettség nélküli, önjelölt adószakértők, jogászok nyilatkoznak a vagyonosodási vizsgálatokról. 
 
Helyes jogértelmezéssel, mint írja, a következő az eredmény:

• Az eljárás egy személyi jövedelemadó bevallás vizsgálatával indul. A bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• Ezt követően az adóhatóság bizonyítja, hogy fennállnak a becslés feltételei.  A bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• A becslési eljárásban az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslési eljárás valószínűsíti az adóalapot. A módszer tekintetében a bizonyítási teher az adóhatóságon van.
• A becsült adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlően bizonyíthatja.

Csak a becslést követően fordul meg a bizonyítási teher, és pont ez biztosítja az eljárás alkotmányosságát. Számos adótörvény vérzett el az Alkotmánybíróságon, mert a törvény az adózónak nem biztosította a vélelemmel szemben az ellenbizonyítás lehetőségét.  Ez a sokat és helytelenül idézett Art. 109.§ (3) bekezdése biztosítja az eljárás alkotmányosságát. Ez egy jogosítvány az adózónak. Ezt, a becslést KÖVETŐ jogosítványt próbálja az APEH visszamenőlegesen kötelezettséggé tenni a becslést megelőzően is.

A legtöbb vagyonosodási ellenőrzésen a becslésre csak a jegyzőkönyvben kerül sor. Tehát az egész eljárás alatt a bizonyítási kötelezettség végig az adóhatóságon van. Teljesen jogszerűtlenek azok a jegyzőkönyvi kitételek, hogy „adózó nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy…”. Az APEH-nak nincs mérlegelési lehetősége a becslés előtt. Kétséget kizáróan kell bizonyítania. Az egyes jogágak közül az adójog a büntetőjoghoz hasonlít a leginkább. A különbség köztük elsősorban abban rejlik, hogy míg a büntetőjogban a felek, tanúk előadásának van elsődleges szerepe, addig az adójogban az okirati bizonyítás az elsődleges. Ki kell mondanunk, jelenleg az APEH szakmai kontroll nélkül működik. A szakmai kontroll feltételeinek biztosítása a Pénzügyminiszter törvényi kötelezettsége. Ehhez próbálok szakmai segítséget adni jelen írásommal. Nem az a megoldás, hogy fel kell felfüggeszteni a vagyonosodási vizsgálatokat, hanem rá kell kényszeríteni az adóhatóságot a törvények betartására. Az Alkotmánybíróság már számtalanszor kinyilvánította, hogy az APEH módszereknek, állásfoglalásoknak nincs kötelező érvényű ereje.

Angyal József 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X