hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: albérlet, számlakiállítás, cégalapítás külföldön

  • adozona.hu

Nyugdíjas esetében, az albérletbe kiadott lakás nyomán nyert bevétel után hogyan kell adózni? Belföldi devizás számlák forintosítását mely napi árfolyamon kell elvégezni, ha normál számláról beszélünk? Évekig külföldön éltem, de most szeretnék hazaköltözni Magyarországra, milyen bejelentési kötelezettségem van, hogyan rendezhetem itthoni jogviszonyomat? Külföldön alakítanék céget, de Magyarországon (is) szolgáltatnék, ebben az esetben lehetséges, hogy a cég külföldön, az alkalmazottak Magyarországon adózzanak? Olvasói kérdések.

Külföldön alakítanék céget, de Magyarországon (is) szolgáltatnék. Ebben az esetben lehetséges, hogy a cég külföldön, az alkalmazottak Magyarországon adózzanak? 

A határokon átnyúló kapcsolatok esetén azt, hogy egy adott jövedelmet melyik érintett ország adóztathatja, a két ország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (ha van ilyen) előírásai szerint lehet eldönteni. Az egyezmények alapvetően eltérő szabályokat tartalmaznak a vállalkozásból származó nyereség és a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatására vonatkozóan.

A vállalkozási nyereség főszabály szerint csak abban az államban adóztatható, ahol a vállalkozás illetőséggel bír. A vállalkozás illetősége szerinti állam meghatározása egyezményenként és jogrendszerenként szintén változó, de jellemzően ez az az ország, ahol a vállalkozást bejegyezték, vagy ahol a vállalkozás tényleges üzletvezetésének a helye van. Ugyanakkor az egyezmények szerint a vállalkozás nyeresége a másik szerződő államban adóztatható akkor, ha ebben a másik államban a vállalkozásnak telephelye, állandó berendezése van, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a vállalkozási nyereség ennek a telephelynek, állandó berendezésnek betudható. Telephelynek minősül például egy üzlet, egy iroda, egy műhely egy gyár.

A konkrét esetben tehát a külföldön alakított cég adóztatására elsősorban a külföldi állam lesz jogosult, feltételezve, hogy a külföldi államban van a társaság üzletvezetésének helye. Ugyanakkor, ha a cég egy Magyarországon található telephelyen, állandó berendezésen keresztül fejti ki a tevékenységét, akkor a telephelynek betudható nyereség nem a külföldi államban, hanem Magyarországon adóztatható.

A munkaviszonyból származó jövedelem adóztatására vonatkozóan az egyezmények a korábban leírtaktól eltérő szabályokat tartalmaznak. Az egyezmények főszabálya szerint a munkaviszonyból származó jövedelem ott adóztatható, ahol a magánszemély a munkát végzi. Azonban akkor, ha három feltétel együttesen fennáll, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatására mégsem a munkavégzés helye szerinti, hanem a magánszemély illetősége szerinti állam jogosult. E három feltétel a következő:
- a magánszemély ne töltsön 183 napnál hosszabb időszakot a másik államban egy naptári évben/adóévben/365 napos időszakban. és
- a munkabért olyan munkáltató fizesse, aki nem bír illetőséggel a munkavégzés szerinti államban, és
- a munka költségét ne terheljék rá a munkavégzés szerinti államban található telephelyre, állandó berendezésre.

A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy amennyiben a külföldi illetőségű vállalkozás magyar illetőségű magánszemélyeket alkalmaz, akik Magyarországon végeznek munkát, akkor a magánszemélyek jövedelme Magyarországon válik adókötelessé. Ugyanakkor, ha a magyar magánszemélyek a vállalkozás illetősége szerinti külföldi államban végeznek munkát, akkor a jövedelmük a külföldi államban válik adóztathatóvá. Ebben a második esetben a külföldön adóztatható, munkaviszonyból származó jövedelem Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Évekig külföldön éltem, de most szeretnék hazaköltözni Magyarországra. Milyen bejelentési kötelezettségem van, hogyan rendezhetem itthoni jogviszonyomat (tb, adó)? 

Önmagára a hazaköltözésre tekintettel az adózáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége nem keletkezik. Abban az esetben, ha a hazaköltözése után munkaviszonyt létesít, szintén nem keletkezik bejelentési kötelezettsége (mivel azt Ön helyett a munkáltató teljesíti). Ugyanakkor, ha vállalkozási tevékenységbe kezd (egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként), akkor a tevékenység megkezdése előtt adószámot kell kiváltania.

A Magyarországon hatályos társadalombiztosítási rendelkezések alapján az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékként havonta 4 350 (napi 145) forintot fizetni.

A fizetési kötelezettség kezdetét és annak megszűnését 15 napon belül az állami adóhatóság felé az erre célra rendszeresített 08T1011 számú adatlapon kell bejelenteni.

Amennyiben a hazatelepülés harmadik országból történik, az ennek kapcsán belföldre behozott termékek behozatala főszabály szerint vám- és áfamentes. Amennyiben a behozatal kapcsán – speciális esetben – vám illetve import áfa fizetési kötelezettség merülne fel, azt a Vámhatóság állapítja meg.

Nyugdíjas esetében, az albérletbe kiadott lakás nyomán nyert bevétel után hogyan kell adózni? 

A lakóingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az Ön választása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után 25 százalékos mértékű lineáris adót kell fizetni. Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel egésze – ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is – jövedelemnek számít, tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.

Ha a lakás bérbeadásából származó jövedelmének megállapítására az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat (tételes költségszámolást vagy a 90 százalékos jövedelemhányadot) választja, akkor a bérbeadásból származó adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítania az adóévről benyújtandó adóbevallásában. Ebben az esetben a nyugdíja, mint adóterhet nem viselő járandóság, szintén befolyásolhatja a fizetendő adó nagyságát.

Ha a bérlő társaság vagy egyéni vállalkozó, akkor köteles kifizetőként eljárni, azaz köteles a bérleti díjból az adóelőleget levonni, bevallani és befizetni. Amennyiben a bérlő magánszemély, akkor Önnek kell az adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.
[1995. évi CXVII. törvény 74. §-a]

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemélynek az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, legfeljebb az évi 450 000 forintos összegű hozzájárulás-fizetési felső határig. Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Az ingatlan bérbeadásáról szóló szabályokat részletesen megtalálhatja a 10. számú információs füzetben, mely letölthető az APEH honlapjáról, vagy ingyenesen beszerezhető az ügyfélszolgálatokon.

Belföldi devizás számlák forintosítását mely napi árfolyamon kell elvégezni, ha normál számláról beszélünk, ha előleg számláról beszélünk és ha folyamatos teljesítésű számláról van szó? 

A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás külföldi pénznemben kifejezett adóalapjának forintban történő megállapítására vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 80. §-a tartalmaz szabályozást. Ennek megfelelően az adóalap forintban történő megállapítására a „folyamatos teljesítésű” – az áfatörvény 58. §-a alá eső – ügyletek esetén a számla kibocsátásakor érvényes árfolyam, „normál” – azaz általában az áfatörvény 55. §-a szerint teljesülő – ügyletek esetén pedig a teljesítéskor érvényes árfolyam alkalmazandó. A „normál” ügylet esetén ez az időpont az ügylet tényállásszerű megvalósulásának napja. Előleg fizetés esetén pedig – figyelemmel az áfatörvény 59. §-ára is – az előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. (Az áfatörvény 80. §-a alapján a Közösségen belüli termékbeszerzések illetve a fordítottan adózó ügyletek esetén az alkalmazandó árfolyam ugyancsak a fizetendő adó megállapításának időpontjához kapcsolódik.)

Van online pénzbevételi forrásom (befektetéssel és mlm rendszerrel kombinált). A pénz, amit kapok az a napi kamatból származik. Milyen adók illetik ha ezt a pénzt a bankszámlámra utalom? 

A kérdésben leírtakból nem állapítható meg, hogy a bevétel pontosan milyen forrásból, például befektetésből, kamatból vagy valamilyen multilevel-marketing tevékenységből származik-e. Így – sajnálatos módon – az adókötelezettségről részletes tájékoztatást nem áll módomban adni. Tájékoztatom továbbá, hogy a fenti jövedelemfajtákkal kapcsolatos adókötelezettség jellemzően a jövedelem megszerzésekor keletkezik, ugyanakkor az, hogy a már adózott jövedelmét a bankszámlájára utalja át, külön adókötelezettséget nem keletkeztet.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Mérlegképes továbbképzés 2014. Takarítson meg adómentesen!

TÖBB, MINT JOGTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés
AJÁNLAT

Pályázati kiírás könyvizsgálói feladatok ellátására

A Budapesti Ügyvédi Kamara az Ellenőrző Bizottság útján pályázatot ír ki a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvizsgálói feladatainak ellátására.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ajándék

Sinka Júlia

adó és számviteli tanácsadó

Nyugdíj előtti részmunkaidős foglalkoztatás

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Letiltás kisadózó vállalkozó jövedelméből

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2014 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X