hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: öröklés, ajándék, válás

  • adozona.hu

Édesanyám halála után a bátyámmal örököltük a házat, az én részemet átadtam neki, s ez után az illetéket kifizettem, kell még fizetnem és mennyit? Ha a szüleim havonta 150 000 forint alatti összeget átutalnak részemre, ajándékozás címén, nem kell sem adót, sem illetéket fizetnünk? Örököltem másfélmillió forintot, kell-e adóznom utána? Válófélben vagyunk, közös ingatlant értékesítünk, mi ilyenkor a teendő?

Édesanyám halála után a bátyámmal örököltük a házat. Az én részemet átadtam neki, s ez után az illetéket kifizettem. Még kell fizetnem és mennyit? 
Az örökség a személyi jövedelemadóról szóló (többször módosított 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: a szja-törvény) 1. számú melléklet 7. 1. alpontja) törvény alapján adómentes jövedelemnek minősül. Amennyiben Ön az örökölt ingatlanrészt testvérének ajándékozta, akkor azzal összefüggésben sem Önnek, sem pedig a testvérének személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Abban az esetben azonban, ha Ön az örökölt ingatlanrészét eladta a testvérének, akkor Önnek ingatlanátruházásból származó jövedelme keletkezik, amelynek megállapításáról a szja-törvény 59- 63. §-ai rendelkeznek. 

Az ingatlan megszerzésének időpontja öröklés esetén az örökség megnyíltának napja, vagyis az örökhagyó halálának napja. 

A szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (számított összeg).

A számított összegből már közvetlenül meghatározható a jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.

A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a szóban forgó ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.

Amennyiben azonban az ingatlan nem lakás, vagy lakóház, akkor előzőekben leírt szabály nem alkalmazható, mivel a szja-törvény 62. § (4) bekezdése szerint bármely más ingatlan értékesítése esetén, ha az átruházás a szerzés évében, vagy az azt követő öt évben történik, az ebből származó jövedelem nem csökkenthető (teljes mértékben adóköteles), a hatodik évtől azonban évenként 10-10 százalékkal csökkenthető a jövedelem, de adómentessé csak a szerzés évét követő 15. évben válik.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 10. § (1) bekezdése szerint, ha az örökrész másik örökös részére történő átengedése visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

Bár a leírt tényállásból nem derül ki több, feltehetőleg az említett átengedés történt a kérdező és testvére között. Amennyiben az említett illeték megfizetésre került, úgy további illetéket már nem kell fizetni.

Igaz, hogy ha a szüleim havonta 150 000Ft alatti összeget átutalnak részemre, ajándékozás címén, nem kell sem adót, sem illetéket fizetnünk?
A szja-törvény (1. számú melléklet 7. 2. alpontja) alapján a magánszemély által más magánszemélynek adott ajándék mentes az adó alól.
A jogszabáyl (Itv. 11. § (2) bekezdése) szerint pénz ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Így amennyiben az egyes alkalmakkor átadott összeg a 150 000 forintot nem haladja meg, az ügylet nem képezi ajándékozási illeték tárgyát.

Örököltem másfélmillió forintot. Kell-e adóznom utána (van-e valami összeghatár, ami alatt nem kell) és hogyan? Ha igen, mikor? Össze kell-e vonnom az éves jövedelmemmel?
Az örökség a szja-törvény 1. számú melléklet 7. 1. alpontja alapján adómentes jövedelemnek minősül, vagyis ezzel összefüggésben Önnek személyi jövedelemadófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Mentes az öröklési illeték alól az egy örökösnek jutó ingóörökség (ilyennek minősül a pénz is) 300 000 forintot meg nem haladó része. A kérdező által említett másfél millió forintból a 300 000 forint feletti rész tehát főszabályként öröklési illeték alá esik. Mentes ugyanakkor a takarékbetét öröklése, így ha az említett másfél millió forint ilyen formában található, úgy az öröklés mentes, vagyis nem kell illetéket fizetni utána.

Ha a hagyatékot közjegyző adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, az adóhatóság pedig ez alapján szabja ki az öröklési illetéket. Egyéb esetekben a törvény (Itv. 90. § (1) bekezdése) alapján valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint a 16. § (1) bekezdésének b) és d) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.

Miben különbözik a lakás eladás, illetve üdülő v. telekeladás kapcsán befolyó jövedelem utáni adókötelezettség? Mindkettőre vonatkozik, hogy 5 év után már nem kell jövedelemadót fizetni, 2008-tól?
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 59- 63. §-ai rendelkeznek az ingatlan értékesítésből származó jövedelemről és az azzal összefüggő adókötelezettségről.

A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján, amennyiben az adott ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli.

Amennyiben azonban az ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint nem lakás, vagy lakóház - vagyis akár üdülő, vagy telek - akkor előzőekben leírt szabály nem alkalmazható, mivel a szja-törvény 62. § (4) bekezdése szerint bármely más ingatlan értékesítése esetén, ha az átruházás a szerzés évében, vagy az azt követő öt évben történik, az ebből származó jövedelem nem csökkenthető (teljes mértékben adóköteles), a hatodik évtől azonban évenként 10-10 százalékkal csökkenthető a jövedelem, de adómentessé csak a szerzés évét követő 15. évben válik.

Válófélben vagyok, s a közös tulajdonú házat értékesítenénk. Milyen formában tehetjük ezt: előtte a válóper alapján a nevemre kell íratni a férjem részét, vagy a férjem is értékesítheti a részét azzal a feltétellel, hogy az a pénz is az enyém lesz? (A megállapodás szerint ez az én részem). Az értékesítés után mennyi adót kell befizetnünk, ha két névről történik az értékesítés, illetve abban az esetben, ha a nevemre van íratva a férjem része is, és csak én vagyok az eladó, illetve meddig kellene várni az értékesítéssel, hogy csökkenjen a befizetendő adó?
A kérdésében jelzett mindkét esetben helyesen járnak el, vagyis lehetőségük van közösen értékesíteni az ingatlant, illetve arra is lehetőség van, hogy Ön a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében, mint az ingatlan kizárólagos tulajdonosa értékesítse azt.

A szja-törvény (1. számú melléklet 2.4. alpontja) alapján a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem mentes az adó alól.

A jogszabály (Itv. 25. § (2) bekezdése) értelmében a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Vagyis amennyiben valamelyik fél ellentételezés nélkül kap nagyobb részt a közös vagyon megszüntetése során, akkor ajándékozási illeték fizetésére köteles, ha ez ellenszolgáltatás fejében történik, akkor pedig visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség merül fel.

Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 59- 63. §-ai rendelkeznek az ingatlan értékesítésből származó jövedelemről és az azzal összefüggő adókötelezettségről.

Az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Ezzel összefüggésben felhívom a figyelmét arra, hogy Ön az ingatlant két eltérő időpontban szerezte.

A szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (számított összeg).

A számított összegből már közvetlenül meghatározható a jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.

A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a szóban forgó ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.

Amennyiben azonban az ingatlan nem lakás, vagy lakóház, akkor előzőekben leírt szabály nem alkalmazható, mivel a szja-törvény 62. § (4) bekezdése szerint bármely más ingatlan értékesítése esetén, ha az átruházás a szerzés évében, vagy az azt követő öt évben történik, az ebből származó jövedelem nem csökkenthető (teljes mértékben adóköteles), a hatodik évtől azonban évenként 10-10%-kal csökkenthető a jövedelem, de adómentessé csak a szerzés évét követő 15. évben válik.



Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Mérlegképes továbbképzés 2014. Takarítson meg adómentesen!

TÖBB, MINT JOGTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés
AJÁNLAT

Pályázati kiírás könyvizsgálói feladatok ellátására

A Budapesti Ügyvédi Kamara az Ellenőrző Bizottság útján pályázatot ír ki a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvizsgálói feladatainak ellátására.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Gépkocsi karbantartási költsége

Bartha Katalin

okleveles adószakértő

Osztalékfizetés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyesület bevallása az Apeh felé

Pölöskei Pálné

adószakértő

2014 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X