hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes juttatások: mivel lehet hatékonyan motiválni az alkalmazottat?

  • adozona.hu

Az adómentes juttatások felhasználható kerete adott, de az alkalmazottak igényei eltérőek. Amennyiben a munkaadó valóban motiválni szeretne, célszerű mérlegelnie, kinek mire van szüksége, hány munkavállaló között kell szétosztania a juttatást és mennyit szán a fizetéseken felül cafeteriára.

hirdetés
hirdetés
Vannak olyan juttatások, melyeket szinte mindenki képes felhasználni és megkönnyíti a mindennapjait. Idesorolható a hideg, illetve meleg étkezési utalvány, amelyet adómentesen fejenként 6, illetve12 ezer forintig mindenki vagy az évente 69 ezer forint értékű nyaralásra is beváltható üdülési csekk. Bizonyos cafeteria-elemek azonban nem mindegyik munkavállaló számára jelentenek valódi előnyöket. Béren kívüli juttatásokat évente összesen legfeljebb 400 ezer forintig adhat a munkáltató, ezért is célszerű átgondolnia a munkáltatónak, mire biztosítja ezt a keretet. 

Támogathatja például az alkalmazott önkéntes nyugdíjpénztári tagságát havi 34500 forintig, de dönthet úgyis, hogy ehelyett inkább az egészségpénztári tagdíjat vállalja át, erre már csak 20 700 forintot költhet havonta adómentesen., ugyanakkor dönthet úgy is a munkaadó, hogy a kettőt együtt is adja. Ugyanennyit fordíthat a munkáltató iskolakezdési támogatásra is. Általános gyakorlat, hogy a munkáltató az internet-előfizetést támogatja és kiegészíti évente legfeljebb 3 kisebb értékű ajándékkal (6550 forint/darab). Ez ugyanis jelentős ösztönző lehet annak, akinek havi 10 ezret spórolnak egy korlátlan hozzáféréssel, de az internet-kedvezmény nem sokat segít azon, aki csak a juttatás kedvéért fizet elő. 

A többség érdekét – szakértők szerint - akkor célszerű szem előtt tartani, ha a munkáltató – a törvényben előírt - egységes juttatási formát szeretné alkalmazni, vagyis mindenkit egyforma juttatásban részesítene. Ennek elsősorban kisebb (főleg 25 fő alatti) létszám és alacsony értékű juttatás esetén van értelme. Nem különösebben motiváló ugyanis, hogy egyes munkakörben dolgozók 3 ezer forint értékű étkezési utalványt, mások 3500 forintot kapnak. Ha a lehetőség adott, akkor is célszerű végiggondolni, hogy a meglévő forrásokból kinek többet, kinek kevesebbet célszerű adni. A magasabb juttatás, a nagyobb dolgozói létszám, a több különböző munkakör, a munkavállalók eltérő érdekei, valamint a bérek közötti jelentősebb különbségek tehetik indokolttá a differenciált forma szükségességét. Előnye, hogy a munkavállalók személyes igényeik alapján, saját maguk állíthatják össze a cafeteria-csomagot, attól függően milyen juttatásra van szükségük. Differenciált cafeteria-rendszert a legtöbb multinacionális cég, köztük a Deloitte magyarországi leányvállalata, ahol az alábbi juttatások közül választhatnak a dolgozók:

1. Adómentes étkezési utalvány – fogyasztásra készétel (hideg élelmiszer)
2. Adómentes étkezési utalvány – természetbeni étkeztetésre (meleg étel vásárlására) maximum
3. Adóköteles étkezési utalvány – fogyasztásra kész étel (hideg élelmiszer) vásárlására
4. Adómentes havi BKV bérlet
5. Adómentes havi Budapesti Egyesített Bérlet
6. Adómentes kultúra utalvány (ÚJ)– kulturális programok/lehetőségek biztosítása. Negyedévente rendelhető, (minimum 2000 forint / negyedév értékben.)
7. Üdülési csekk
8. Iskolakezdési támogatás (gyermekenként évi 20 ezer forintig adómentes)
9. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (34 500 forint)
10. Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás (20 700 forintig igényelhető adómentesen, ami a 2008. január 1-től élő minimálbér 30 százaléka.)

A fentieken túl adómentesen adható még juttatás az ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használatra, valamint az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére is. Sőt arra is van lehetőség, hogy a próbaidő lejárta után – egy összegben, visszamenőleg is maximum 3 hónapra - befizethessék a juttatást a munkavállaló számára. A jó munkaerőnek ára van, ha tudni szeretnénk mennyit ér, célszerű utánaszámolni, hogy mekkora ráfordítással lehet akkora nettó értékű juttatást biztosítani, mint ami béren kívüli juttatásokkal megoldható. Viszonyítási alap lehet, hogy húsz munkavállaló esetében, havi 5 ezer forintnyi juttatás kétmillió forint megtakarítást jelenthet.



Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Nyugta vagy pénztárgép

Magos Zoltánné

adószakértő

Nyugdíj – önkormányzati tiszteletdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Katas bt. bevételének felosztása

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X