Európai stratégia az adócsalás ellen
1159
Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált uniós stratégiával foglalkozik Sharon Bowles brit liberális európai parlamenti (EP-) képviselő jelentése, amelyet hétfő este vitat meg Brüsszelben az EP plenáris ülése.
Az adócsalásnak betudható, közvetlen és közvetett adóveszteség a becslések szerint éves szinten 200-250 milliárd euró az EU-ban. Ez az unió GDP-jének 2–2,25 százaléka.
Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértéseit eredményezi, és torzítja a versenyt. Ráadásul "a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában" - áll a szövegtervezetben.
A javaslat szerint az EP-nek fel kell hívnia a a tagállamokat arra, hogy "vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot".A képviselők úgy vélik, "továbbra is hosszú távú megoldást jelent az adócsalás elleni hatékony küzdelemben a származási elven alapuló hozzáadottérték-adó rendszerének létrehozása". Eszerint a tagállamok közötti áfa-köteles ügyleteket a származási országban adóztatnák a nulla kulcs alkalmazása helyett.
A jelentés emlékeztet arra, hogy "a feketegazdaság megszüntetése csak megfelelő ösztönzések alkalmazásával valósítható meg".
A szöveg kiemeli, hogy a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást, és hogy a tagállamoknak egymáséhoz hasonló intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, különösen a büntetések és a büntető eljárások terén, függetlenül attól, hogy hol következett be a bevételkiesés. A képviselők ilyen együttműködés kialakítására várnak javaslatokat az EU "kormányától", az Európai Bizottságtól.
A jelentés kitér arra, hogy az adóparadicsomok gátolják a fenntartható gazdasági növekedést és munkahelybővítést célzó lisszaboni stratégia végrehajtását, "mivel lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását".
A képviselők úgy vélik, hogy az adóparadicsomok megszüntetését három stratégiai irány egyidejű érvényesülése szolgálhatja. Ezek az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, valamint az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat. A tervezet szorgalmazza, hogy a világszerte legyen prioritás az adóparadicsomok megszüntetése.