Adókedvezmény nyugdíjbiztosítás után
3248
Köztudott, hogy a nyugdíj melletti bevétel esetén a nyugdíj összegét hozzá kell adni az adóalaphoz. De vajon mikor jár adókedvezmény nyugdíjbiztosítás után?
A nyugdíj - és a személyi jövedelemadóról (Szja) szóló törvényben részletezett minden, s idesorolandó ellátás - adóterhet nem viselő járandóság, amelynek összege növeli az adóalapot, de az erre eső adót nem kell befizetni. A kiszámított adót viszont csökkenti az összevont adóalap részét képező, a magán-nyugdíjpénztár által teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegére számított adó 50 százaléka. Számos munkáltató ma már egyéb juttatásokkal egészíti ki munkavállalója bérét, ilyen például a napjainkban egyre gyakoribb életbiztosítás, a balesetbiztosítás, betegségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás.Adójogi szempontból viszont csak két féle biztosítás létezik: az adómentes és az adóköteles. Az Szja-törvény lényegretörően fogalmaz: minden olyan, a munkáltató által a magánszemély javára kötött biztosítás díja, ami nem adómentes, az adóköteles. Ez azonban kizárólag akkor van így, ha a biztosított kedvezményezettként válik jogosulttá. Ennek megfelelően adókötelesnek számít: az életbiztosítások nagy része, kivéve a kockázati, halál esetére szóló életbiztosítást, illetve az olyan betegségbiztosítás is, ami nem a teljes és végleges munkaképtelenségre szól.
Az Szja-törvényt a biztosítások három területen érintik, a díj befizetésekor, az adókedvezmény érvényesítésekor, illetve a biztosítói kifizetés alkalmával. Fő szabályként a biztosító szolgáltatása adómentes, amihez viszont az Szja-törvény egyéb feltételeket is szab. Így a biztosítási szolgáltatás akkor adómentes, ha a biztosító megfelel a következő feltételeknek: adómentes kifizetés esetén sem a biztosítónak sem a magánszemélynek nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége. (Viszont a törvény szerint kamatnak minősül, így 20 százalékkal adózik).
A fentiek alapján a munkáltató által fizetett nyugdíjbiztosítás díja is adóköteles jövedelemnek számít, viszont ez olyan juttatás, amely nem önálló tevékenységből származik. Így a munkáltató ebből nem tud előleget levonni, de azt a juttatást követő hónap 12. napjáig köteles befizetni, amit majd levon a dolgozótól. Abban az esetben viszont, ha adómentes biztosításról van szó, akkor az nem képez járulékalapot, így járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Forrás: Adófórum