hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amit a diákmunkáról tudni kell

  • MTI

A diákmunka végezhető munkaviszonyban, de megbízás alapján vagy alkalmi munkavállalói könyvvel is; a közterhek is mások a különböző foglalkoztatási formáknál.

hirdetés
 

A magyar jogrendszer nem ismeri a diákmunka fogalmát. Ehelyett a fiatal munkavállaló fogalma az, amelybe beilleszthetők a 18 évesnél fiatalabb diákok. A felnőtt korúak az úgynevezett nem tipikus munkaviszonyok közül választhatnak, de ezek nem csak a diákokra vonatkoznak.

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki idősebb 16 és fiatalabb 18 évesnél. Az idézett törvény egy kivételt ismer az életkor alól: munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában - nappali rendszerű képzés keretében - tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (Ez a magyar jogrendszerben az egyetlen utalás a diákmunkára.) A 16 éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony-létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

A fiatal munkavállalók egészségének megőrzését - több nemzetközi egyezmény alapján - a magyar jog is pártolja. A Munka törvénykönyve előírja, hogy fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Más szabályok ugyanebből a törvényből: a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8, heti 40 óra lehet, továbbá: ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani neki.

Az e csoportba tartozók éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, készenlétre nem vehetők igénybe, veszélyes - például rákkeltő - munkakörökben pedig nem alkalmazhatók. A különféle rendeletek kitérnek arra is, hogy a fiatalkorú mekkora súlyt szállíthat kézben. A fiatal munkavállalót - az alkalmazás előtt - meg kell vizsgálnia orvosnak, hogy megállapítsa: alkalmas-e az adott munkára.

Ezeket a szabályokat nemcsak a munkaszerződéses jogviszonyokra, hanem például a megbízás alapján vagy az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkára is alkalmazni kell.

Aki elmúlt 18 éves, és csak a nyári szünetben vagy tanulás mellett, év közben akar munkát vállalni, arra nem vonatkozik semmilyen speciális szabály. Úgy kell tekinteni, mint általában a munkavállalókat.

A munkavállalás alapvető jogi kerete a munkaszerződés. Ennek lényeges tartalma független attól, hogy mennyi idős a munkavállaló, illetve mennyi ideig fog dolgozni a cégnél. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja például részletesen foglalkozik a diákmunka-szerződéssel. Ebből idézünk: "A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbéred, a munkaköröd, illetve a munkavégzési helyedet. A munkaszerződésben meg kell jelölni továbbá a munkáltató pontos megnevezését, címét, a te nevedet és lakcímed, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (például adószámot, hogy később ellenőrizni tudd, hogy a munkáltatód bejelentette-e, hogy munkaviszonyban alkalmaz)."

A másik gyakori foglalkoztatási mód a megbízási szerződés. Ezt a Polgári törvénykönyv szabályozza, lényege, hogy valamilyen ügy ellátása vagy cél elérése érdekében létesített jogviszonyról van szó.

A harmadik foglalkoztatási mód az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmazás. Ennek lényege, hogy a munkaügyi hivatalban kiváltott könyvbe a munkaadó bélyeget ragaszt, ezzel letudja a közterheket. Hátránya viszont, hogy évente legfeljebb 90, havonta pedig maximum 15 napi foglalkoztatást tesz lehetővé - úgy, hogy öt egymást követő nap után legalább egy nap szünetet kell tartani. Az alkalmi munkavállalói könyvet bárki kiválthatja, aki munkaviszonyba léphet, sőt a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló külföldi diák is.

A különböző foglalkoztatási módokhoz más-más közteherviselés tartozik. A munkaviszony jár a legnagyobb közteherrel, a munkaadó 29 százalék tb-járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot, valamint havi 1.950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást fizet. Emellett a gazdasági társaságoknál még 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás is fizetendő. A munkavállalótól 15,5 százalék tb-járulékot, 1,5 százalék munkavállalói hozzájárulást vonnak le, továbbá fizetnie kell a személyi jövedelemadót (szja) is, amelynek az alsó kulcsa - a diák nyilván ez alá fog esni - 18 százalék.

A megbízási jogviszonynál az egy hónapra kifizetett bér nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát (ez ma 20.700 ezer forint). A megbízott nem lesz a tb által biztosítva, így a munkaadó 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, valamint ha gazdasági társaság, akkor 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet. A munkavállalótól pedig le kell vonni a személyi jövedelemadót. Ha a munkabér meghaladja a minimálbér 30 százalékát, akkor a rendes munkaviszony közterheit kell alkalmazni.

Az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott bélyeg árából 83 százalék a nyugdíjbiztosítási alapot, 6 százalék az egészségbiztosítási alapot, 11 százalék pedig a munkaerő-piaci alapot illeti. Az így foglalkoztatott csak baleseti ellátásra és táppénzre jogosult. Ha nem keres többet a havi minimálbérnél (jelenleg 69 ezer forintnál), akkor nem fizet szja-t és bevallást sem kell készítenie.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Eváról katára áttérés

Tirpák Anita

Mérlegképes könyvelő és adószakértő

Corvin-Alkusz Kft.

Családi gazdaság

Lepsényi Mária

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X