adozona.hu
Az APEH válaszol: járulékok, lefoglalt ingatlanok és külföldi áruk
//adozona.hu/archive/20080610_apeh_tb_jarulek
Az APEH válaszol: járulékok, lefoglalt ingatlanok és külföldi áruk
Tetszik
Szellemi szabadfoglalkozásúként hogyan válthatom ki az adószámot, illetve milyen az szja, tb., egésszégügyi járulék és nyugdíj fizetési kötelezettségem van így? Németországból szeretnék árut behozni, milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik és melyik országban? Az ingófoglalás során lefoglalhatja-e a hatóság az én ingóságaimat, ha édesapámnak van tartozása és jelenleg egy házban élek vele?
Ha a cégem magánszemélynek szeretne kifizetni kis összegű, nem rendszeres (egyszeri kis munkáért adott) jövedelmet, hogyan tehetem ezt legálisan a legegyszerűebben? Tegyük fel, hogy számlát nem tud adni, nem vállalkozó, és én kifizetnék neki mondjuk 4000 Ft-ot. Elköltségelhetem én ezt (szerződés alapján, természetesen)? Rábízhatom a magánszemélyre törvény szerint (akár szerződésben szabályozva), hogy az adó és esetleges járulékvonzatait ő köteles bevallani és rendezni?
Az általánostól eltérő szabályok vonatkozhatnak az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetésére. Ilyen esetben a magánszemély választhatja, hogy a bevétel egésze, mint jövedelem után az adót a kifizető az adótábla legmagasabb kulcsa (36 százalék) szerint állapítja meg, vonja le, és fizeti be. Ez esetben a magánszemélynek adóbevallási kötelezettsége az adott kis összegű kifizetéssel kapcsolatban nem keletkezik. A fenti lehetőség azonban csak a magánszemély – tehát a társaságnak nem – számára biztosított, tehát a választás kizárólag a magánszemély döntése. Választás hiányában az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerint kell a közterheket teljesíteni.
A társaságnak – függetlenül a fenti megkülönböztetéstől – kifizetőként kell eljárnia, azaz köteles az adóelőleg vagy adó levonására. E kötelezettsége alól a kifizető nem mentesülhet, az adó, adóelőleg és a járulékok bevallását, befizetését nem bízhatja a magánszemélyre.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.) 4. § k) 1. pontja szerint járulékalapot képező jövedelem többek között az szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az szja-törvényben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is. Ha a biztosítási kötelezettség létrejön (például megbízási szerződés esetében a havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét), akkor a jövedelem, illetve a kis összegű kifizetés járulékalapot képez, és a kifizetőt terheli a járulékok megállapítása, levonása, megfizetése, bevallása, tehát nem a magánszemélyt. Amennyiben a fentiek szerint nem jön létre biztosítási jogviszony, a kifizetőt a jövedelem 11 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Az ingófoglalás során lefoglalhatja-e a hatóság az én ingóságaimat, ha édesapámnak van tartozása és jelenleg egy házban élek vele?
Főszabály szerint az adótartozást az adózótól követelheti az adóhatóság, azaz végrehajtásnak is csak azzal szemben van helye, akinek tartozása van. Ugyanakkor, ha az adózó nem fizeti meg az adót, bizonyos más személyek is kötelezhetőek annak megfizetésére. Így az adó többek között a megajándékozottól is beszedhető, de legfeljebb az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően juttatott ajándék erejéig.
Tehát az édesapjának a tartozására tekintettel, főszabály szerint, az ön ingóságai nem foglalhatóak le. Amennyiben valamely ingóságát a hatóság mégis lefoglalta, ön jogosult a végrehajtás feloldása érdekében a végrehajtást foganatosító adóhatóságnál végrehajtási kifogást, illetve a végrehajtás helye szerint illetékes helyi bíróságnál igénypert előterjeszteni. A végrehajtási kifogás vagy az igényper során önnek kell bizonyítania azt, hogy egy adott ingóság az ön, és nem az édesapja tulajdonát képezi.
Németországból szeretne a cégem kereskedelmi célra árut behozni. Milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik és melyik országban? Visszaigénylési jogunk hol keletkezik?
Amennyiben egy cég az Európai Közösség valamely – Magyarországon kívüli – tagállamából, (pl. Németországból) kereskedelmi céllal árut vásárol egy ottani adóalanytól, úgy hogy a vásárolt terméket Magyarországra hozzák be, az ügylet kapcsán – főszabály szerint – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 2. § b) pontja, illetve 21. §-a alapján Közösségen belüli termékbeszerzése címén adófizetési kötelezettség keletkezik Magyarországon. Ennek feltétele, hogy az adott termék a beszerzés közvetlen következményeként kerüljön Németországból Magyarországra. Ebben az esetben, a kettős adóztatás elkerülése érdekében Németországban adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre kerül sor, így a termék ilyen típusú beszerzése után Németországban nem, csak Magyarországon keletkezik áfafizetési kötelezettség.
A termék behozatalával kapcsolatos adólevonási/visszaigénylési jog – a törvényi feltételek teljesülése esetén – szintén Magyarországon keletkezik.
A Közösségen belüli termékbeszerzés olyan ügylet, amelyhez kapcsolódóan az adóalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Amennyiben a cég még nem rendelkezik közösségi adószámmal, annak rendelkezésre állásáról a Közösség más tagállamában illetékes adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolatnak az adóhatóság által rendszeresített bejelentőlapon történő bejelentésével gondoskodhat.
Közösségi adószámmal rendelkező adóalany nem lehet éves áfa bevalló. Így amennyiben a cég jelenleg éves bevallásra kötelezett, negyedéves bevallási kötelezettségre kell áttérnie.
(Fontos tudni azt is, hogy speciális szabályok vonatkoznak például az alanyi adómentes adóalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseire, feltéve, hogy azok értéke nem éri el a törvényben meghatározott értékhatárt.)
Ha egy szolgáltató cég nyeremény akció keretében nyereményt ad (pl. pénzbeli ), akkor mit kell utána fizetnie a magánszemélynek? A magánszemély helyett átvállalható-e a teher?
A kérdésben leírtak alapján alapvetően két esetet kell megkülönböztetni. Amennyiben a nyereményakció a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint szerencsejátéknak minősül (azaz a játékban tétfizetés ellenében lehet részt venni, ahol a túlnyomórészt a véletlenen alapuló játék nyertese nyereményben részesül), akkor a nyeremény után az adókötelezettség csak a szerencsejáték szervezőjét terheli, így a nyertes magánszemélynek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Felhívom azonban szíves figyelmét, hogy szerencsejátékot szervezni csak az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának előzetes engedélye alapján lehetséges.
Amennyiben a játék nem szerencsejáték, például azért, mert a játék nem kötött tétfizetéshez, akkor a termék vagy szolgáltatás formájában adott nyeremény természetbeni juttatásként, míg a pénzbeli nyeremény egyéb, vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé. A fenti elkülönítés és a konkrét adókötelezettség megállapítása csak az adott nyereményakció összes körülményének ismeretében végezhető el. Tájékoztatom továbbá, hogy abban az esetben, ha a nyeremény összege a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor a közterhek átvállalása a magánszemélynél szintén jövedelmet és adókötelezettséget keletkeztet. Továbbá az adó összegének átvállalása sem mentesíti a magánszemélyt az adóbevallási kötelezettsége alól.
Szellemi szabadfoglalkozásúként hogyan válthatom ki az adószámot, illetve milyen az szja, illetve tb., egésszégügyi járulék és nyugdíj fizetési kötelezettségem van így?
Adószám megállapítása iránti igényt a magánszemély a 08T101 számú nyomtatványon tudja bejelenteni.
Az adószámmal rendelkező, szellemi szabadfoglalkozású magánszemély a bevételéből vagy a ténylegesen az adóévben felmerült, igazolt költségeit, vagy a 10 százalékos költséghányadot vonhatja le. A fennmaradó összeg, mint jövedelem után kell az adótábla szerinti adót (18 és 36 százalék) megfizetni. Fontos, hogy az adószámos magánszemélynek kifizetett összegből a kifizető annak ellenére köteles az adóelőleget levonni, hogy a magánszemély az elvégzett munkáról számlát állít ki.
Az adószámos magánszemély önmagában az adószám megszerzésére tekintettel a Tbj. rendelkezései szerint nem válik biztosítottá. Biztosítottnak minősül azonban az adószámos magánszemély, ha díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – megbízási szerződés alapján vagy vállalkozási jogviszonyban – végzi a tevékenységét, és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben a foglalkoztatót terheli a járulékok megállapítása, levonása, megfizetése, bevallása.
Amennyiben a magánszemély nem válik biztosítottá, 11 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a jövedelem után a kifizetőt terheli. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megfizetni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
