hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mikor nem kell örökösödési adót fizetni?

  • adozona.hu

Mi lesz az evás bt-vel végelszámolás után? Mennyi adót kell fizetni életbiztosítás eseti díja után? Önkormányzati lakás értékesítése után mennyi adó jár? Adóköteles-e a lakóingatlanra kötött életjáradéki szerződés? Elhunyt hozzátartozó folyószámlájáról utalt pénz után kell-e örökösödési illetéket és adót fizetni?

Édesapám meghalt, volt megtakarított pénze a bankban lakossági folyószámlán. Erre volt elhalálozási rendelkezés a nevemre. Igaz, hogy miután a pénzt átutaltam magamnak, az nem illetékköteles? De úgy hallottam, forrásadót kell utána fizetni. Igaz ez? Ha nem forrásadót, akkor mit? Kinek? Hogyan? És mennyit? 

Az  illetékekről szóló törvény szerint mentes az öröklési illeték alól a takarékbetét öröklése. A takarékbetét a törvény szerinti szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla-, illetőleg folyószámla-szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát. Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán (lakossági folyószámlán) elhelyezett összeg öröklése mentes az illeték alól. A hagyaték megszerzése – függetlenül az esetleges illetékmentességtől – mentes a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. 

A nagymamám, aki 86 éves elmúlt, szeretné eladni a lakását, amit 1996-ban vett meg az önkormányzattól. Az összeget az unokái között szeretné szétosztani. Kell-e adót fizetni és milyen mértékben?

Amennyiben a lakást még a 2007. évben eladja, és az eladásról szóló szerződést 2007-ben a földhivatalhoz benyújtják, akkor az eladó adókötelezettsége a következőképpen alakul. A magánszemély bevétele az ingatlan eladási ára. A jövedelem kiszámítása során ebből levonható a lakás megszerzésére fordított összeg, azaz az a vételár, amennyiért a lakást az önkormányzattól megvásárolta. Tovább csökkentik a jövedelmet a lakás megszerzésével és az eladásával kapcsolatos igazolt költségek. Az így kiszámított összeg arra tekintettel is csökkenthető, hogy a megszerzéstől számítva hosszabb idő eltelt. Amennyiben a lakást 1996-ban szerezte a magánszemély, akkor a bevétel költségekkel csökkentett része annak további hatvan százalékával csökkenthető, így adókötelessé csak az előzőekben kiszámított összeg 40 százaléka válik. E jövedelem után 25 százalékos mértékű adót kell fizetni. 

Amennyiben a lakást 2008-ban sikerül értékesíteni, akkor az adókötelezettség feltehetően az előzőekben leírtaktól el fog térni. Az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet szövege alapján lehetséges, hogy az 1996-ban vásárolt lakás 2008-ban történő értékesítése adómentes lesz. A tervezet szerint a szerzéstől számított 5 évet követő értékesítés esetén e címen nem keletkezik adókötelezettsége a magánszemélynek. Konkrét választ az adóhatóság csak az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény elfogadása után tud adni.

hirdetés

Amennyiben a magánszemély az unokái között a vételárat szétosztja, akkor ez ajándékozásnak minősül. Az ajándékozás személyi jövedelemadó mentes, ugyanakkor az ajándék nagyságától, illetve attól függően, hogy az ajándékot bankszámlán keresztül vagy készpénzben adják, ajándékozási illetékkötelessé válhat a megajándékozottak (jelen esetben az unokák) számára.

Tavaly augusztus 30-án (élet)biztosítási szerződést kötöttem. Évenként rendszeres díjat fizetek 20 évig. Ugyanaznap eseti befizetésre is nyitottam alszámlát. Amennyiben 2006. szeptember első napját követően fizetek be és veszek fel pénzt (visszavásárlás), és lesz bevételem, akkor az eseti díj kapcsán lesz-e adófizetési kötelezettségem? A rendszeres díj adómentességével tisztában vagyok, de az esetivel, a 2006. szeptember 1. napját követő pénzmozgás adózásával nem. 

Adóztatási szempontból a rendszeresen és az egyedileg fizetett biztosítási díj nem különbözik. Azaz, ha a biztosítási szerződés lehetővé teszi azt, hogy Ön esetileg is fizessen biztosítási díjat – és saját maga fizette a 20 évre kötött életbiztosítását, amelyet 2006. szeptember 1-je előtt kötött –, akkor, ha az életbiztosítást megszünteti, az esetlegesen keletkező kamatjövedelem – amely a bevétel saját befizetésekkel csökkentett része – adómentesnek minősül. A jövedelem nem minősül kamatjövedelemnek, és így adómentesnek sem akkor, ha a kifizető vagy munkáltató az Ön javára fizetett adómentes biztosítási díjat, vagy amennyiben a biztosítási díjat Ön bármely tevékenységével kapcsolatban költségként elszámolta. Abban az esetben, ha az életbiztosításhoz kapcsolódóan adókedvezményt vett igénybe és rendelkezési jogosultságát a szerződés megkötésétől számított tíz éven belül gyakorolta, a kedvezmény összegét 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnie. 

Lakóingatlanunkra életjáradék-szerződést szeretnénk kötni. Kérdésem, hogy milyen adózási feltételekkel kell számolni, a személyi jövedelemadót milyen alapon állapítják meg?  Ez az adó egyszeri befizetést jelent, vagy rendszeres adóteher? 

Amennyiben magánszeméllyel köt életjáradéki szerződést, az életjáradék összege adómentesnek minősül. Abban az esetben, ha kifizetővel (például társasággal, egyéni vállalkozóval) köti meg a szerződést, akkor alapvetően két választási lehetősége van a magánszemélynek: 

a. Lehetőség van arra, hogy a bevétel egésze legyen az adó alapja, amelyből a 25 százalékos mértékű adót a kifizetéskor a kifizető vonja le. Ez azt jelenti, hogy a havonta fizetett életjáradékból havonta vonják le az adót. Ennek a módszernek az előnye az, hogy a szerződéskötés évében nem keletkezik jelentős adófizetési kötelezettség, de ez a konkrét esetben nem biztos, hogy előnyös. 

b. A másik módszer választása esetén a jövedelmet az ingatlan értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani a következő eltérésekkel. Jövedelemnek vagy a szerződésben foglalt összeget, vagy ennek hiányában az ingatlan becsléssel megállapított értékét, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó igazolt költségek egyharmadát kell tekinteni. Ez a jövedelem az időmúlás miatt tovább csökkenthető. Amennyiben az értékesítés 2007-ben történik, akkor az évi 10 százalékos csökkentés az ingatlan megszerzését követő hatodik évben kezdődik, ami azt jelenti, hogy amennyiben az értékesítés a megszerzést követő tizenötödik évben vagy ezután történik, nem kell adót fizetni. Az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet szövege alapján lehetséges, hogy a 2008-ban értékesített ingatlanok esetében ez a csökkentés lényegesen felgyorsulhat. A tervezet szerint  ugyanis a szerzéstől számított 5 évet követő értékesítés esetén e címen nem keletkezik adókötelezettsége a magánszemélynek. Az így megállapított jövedelem után 25 százalékos mértékű adót a kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie, de megállapodhat a magánszeméllyel oly módon is, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti azzal, hogy az adó összegét a kifizető köteles a magánszemélynek megtéríteni. A felek választásától függően lehetséges mind az egyszeri, mind a rendszeres adófizetési kötelezettség. A választott adózási módról érdemes az életjáradéki szerződésben rendelkezni. 
 
Ha végelszámolás alá kerül egy bt., mely az eva hatálya alá tartozik, akkor milyen lépeseket kell tenni? Úgy tudom, hogy a végelszámolás megkezdésével a cég kikerül az eva hatálya alól, és be kell jelentkeznie a számviteli, áfa-törvény hatálya alá. Készíteni kell egy nyitó mérleget. Ezt minek alapján kell elkészíteni, ha a cégnek eddig csak bevételi nyilvántartása volt?

A leírtak szerinti esetben egy bevételi nyilvántartást vezető, egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) hatálya alá tartozó bt. végelszámolás alá kerül. Kérdés, hogy milyen kötelezettségei keletkeznek ennek kapcsán. A kérdésben szereplő betéti társaság eva alanyisága a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal megszűnik, és ezzel automatikusan visszakerül a számviteli törvény hatálya alá (vagyis erre vonatkozó bejelentést külön nem kell tennie). Áfa tekintetében, mivel új adóalanynak minősül, be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 30 napon belül az egyszerűsített vállalkozói adójáról a ’43-as számú bevallást kell benyújtania a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak vonatkozásában.

A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény előírásainak figyelembevételével záróleltárt és zárómérleget kell készíteni, azzal az eltéréssel, hogy azt nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni. A hivatkozott rendelkezés alapján a mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.  A fentiekben leírt, tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból a végelszámoló végelszámolási nyitó mérleget készít. 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetés után három könyvelési szolgáltatást végző személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezményezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve. 


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Könyvelő állás az Audinál Mérlegképes továbbképzés 2014.

ELAKADT? SEGÍTÜNK!
hirdetés
AJÁNLAT

Számítunk a véleményére – és még meg is ajándékozzuk érte!

Kérjük, töltse ki rövid kérdőívünket! Az első 300 válaszadó garantált ajándékot kap. Ha ön az Adózóna alapcsomagjának előfizetője (HVG különszámok nélkül), kérjük segítse azzal a munkánkat, hogy kitölti rövid kérdőívünket.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Autókereskedő illetékmentessége

Sinka Júlia

adó és számviteli tanácsadó

2014 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X