hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változik az adójóváírás mértéke

  • adozona.hu

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény általános rendelkezéseinek tervezett módosítása értelmében változik a belföldi illetőség fogalma, illetve a „lakóhely” és „tartózkodási hely” megjelölése. Változik az adójóváírás mértéke és az ez alapjául szolgáló jövedelem, valamint módosul az ekho is. Többek között erre hívja fel a figyelmet a Delloitte legfrissebb adóhírlevele.

hirdetés

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény általános rendelkezéseinek tervezett módosítása értelmében belföldi illetőség fogalma változik. Eszerint a belföldi illetőségű magánszemélynek minősül a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más országnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. A korábbi tervezethez képest az értelmezést elősegítő rendelkezés alapján módosul a „lakóhely” és „tartózkodási hely” megjelölés „állandó lakóhely” és „szokásos tartózkodási hely” jelölésre.

Az adózás rendjéről szóló törvény tervezett új definíciója szerint nem változik az állandó lakóhely (a jelenlegi szabályok alapján állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott is lakik), ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, különösen tanulás, munkavállalás, utazás céljából.

A tervezet szerint változik a kifizető fogalma is. Eszerint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kifizető fogalmához képest kifizetőként jelöli a külföldi személy által befektetési szolgáltatói tevékenységgel megbízott belföldi illetőségű hitelintézeteket. Ez a kiegészítés az osztalékjövedelmet érintő kifizetői kötelezettségekre vonatkozó szabályok összehangolása miatt vált szükségessé – állapítja meg az adótanácsadó cég a hírlevelében.

A javaslat értelmében jövedelemszerzés helye a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés helyének fekvése szerinti állam. A Magyarországon végzett munkához kapcsolódó jövedelem így Magyarországon adóztatható akkor is, ha változó munkavégzési hely esetén a munkáltató külföldi székhelyű vállalkozás. Továbbá a tervezet szerint természetbeni juttatások esetén is belföld a jövedelemszerzés helye.

Bevételnek nem minősülő tételek

A tervezett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekbe befizetett munkáltatói és munkavállalói hozzájárulásokkal kapcsolatban több rendelkezést is tartalmaz a javaslat. Eszerint például a foglalkoztatói hozzájárulás nem számít jövedelemnek, illetve munkavállalói hozzájárulás esetén adókedvezmény érvényesíthető az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak fizetett hozzájárulásokhoz hasonlóan. A jogosultsági idő után kifizetett foglalkoztatói nyugdíj pedig nem adóköteles jövedelem a tervezet szerint.

A módosítás értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket a magánszemély helyett más fizet ki egészségügyi szolgáltatásként, illetve nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján. A tervezet e szabályozást kiterjeszti ezt az Európai Unió tagállamában a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő kifizetésekre is.

Összevont adóalap, adóelőleg, kedvezmény

A tervezet szerint versenytilalmi megállapodás alapján szerzett jövedelem – egyéb jövedelemként minősítés helyett - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles lesz. A korábbi adóhatósági jogértelmezés megerősítéseként, a javaslat szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül majd a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységéből származó jövedelem is.

Az adójóváírás mértéke és az ez alapjául szolgáló jövedelem is módosul. A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 millió 250 ezer forintot. Az adójóváírás “kifuttatása” az évi 2 millió 762 ezer forintos felső jövedelemhatárig történik. A jövedelemhatár szélesítésével tehát az adójóváírás igénybevételének lehetősége bővül.

A családi kedvezményt a tervezet szerint igénybe vehetik a jövőben a nem magyar EU-s állampolgárok is. Ennek megfelelően a kedvezményezett eltartotti fogalomba tartozhatnak azok a magánszemélyek is, akikre tekintettel az EU egy más tagállamának hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, vagy más hasonló ellátást folyósítanak.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ingatlan tehermentesítési díjának elszámolása

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Katás adózás

Szipszer Tamás

adószakértő

Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X