hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi után fizetnek járulékot a kft. és bt. tagjai?

  • dr. Marosi Andrea

A Kft. és a Bt. a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében társas vállalkozásnak minősül. A járulékot a tagok után egyrészről a társas vállalkozás, másrészről a biztosított tag, mint társas vállalkozó fizeti maga után. Összefoglaló az "apróbetűs" változásokról és a buktatókról.

A társas vállalkozásnak a tagjai után fizetendő társadalombiztosítási járulék megállapításához először azt kell meghatározni, hogy a tagok milyen jogviszonyban végeznek munkát. A betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság tagja esetén a személyes közreműködés alapozza meg a biztosítást. Ezeknél a társas vállalkozásoknál a személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától, annak megszűnéséig tart a biztosítás. A személyes közreműködési kötelezettség nélkül nincs biztosítás és így nem kell járulékot sem fizetni. A társas vállalkozás az egyes tagok után eltérő mértékű járulékot fizet attól függően, hogy a tag milyen jogviszonyban áll a céggel.

A bt. és kft. tagjai, ha a cégen belül munkát végezhet:

- a tagsági jogviszony keretében
- munkaszerződés, valamint
- megbízási szerződés alapján

Ennek megfelelően kell elbírálni a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségüket. Különbséget kell tenni azonban a gazdasági társaság tagjának, illetve vezető tisztségviselőjének biztosítási kötelezettsége között.

A vezető tisztségviselő (a kft. ügyvezetőjének, a bt. beltagjának) jogviszonya sajátos társasági jogviszony, amelyet elsődlegesen a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályoz, mögöttes jogként viszont a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a vezető tisztségviselő e minőségében nem állhat munkaviszonyban, illetve a vezető tisztségviselés kétoldalú jogviszonyon alapul. Ezért a vezető tisztségviselői feladatok – elvileg- társas vállalkozói jogviszonyban sem láthatók el, így a járulékfizetési kötelezettségére a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.. Ez a jogviszony ingyenes és visszterhes (díjazott) egyaránt lehet, a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint.

Ez nem azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő egyáltalán nem állhat munkaviszonyban a társasággal. Ha a társaság munkájában részt vesz, (személyesen közreműködik. Például mint könyvelőként, mérnökként a létesíthet munkaviszonyt a társaság tagjával, amelyet a tag a vezető tisztségviselői teendőin kívül lát el. Ilyenkor a vezető tisztségviselői feladatait ingyenesen is elláthatja .

A 2006. június 30 -áig hatályos szabályok szerint voltak olyan vezető tisztségviselők, akik e minőségükből származó feladataikat munkaviszonyban látták el. Ha határozott időre szóltak ezek a munkaviszonyok, ,úgy lejáratukig, ha határozatlan időre, úgy a vezető tisztségviselői jogviszony lejáratáig, de legfeljebb a megválasztástól számított öt évre szóltak.

Megbízási szerződés vagy munkvaviszony egyszemélyes kft.-nél

A problémát továbbra is az egyszemélyes Kft. ügyvezetőjének biztosítási kötelezettsége jelenti akkor, ha a tag látja el az ügyvezetést és a képviseletet. A törvény ugyanis egyértelműen kizárja a munkaviszony létesítésének lehetőségét, illetve a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy nem köthető megbízási szerződés, ha a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető lenne a megbízó, hiszen ebben az esetben a megbízó és a megbízott személye is egybeesne.

Ezért amennyiben az egyszemélyes kft. tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, úgy kizárólag társas vállalkozóként lehet biztosított. Annak ellenére, hogy az adóhatóság általános tájékoztatója szerint, „..mivel a vezető tisztségviselői munka nem minősül személyes közreműködésnek (szintén a Gt. módosított rendelkezése alapján), társas vállalkozói jogviszonyban sem látható el”. Az egyszemélyes kft. esetén ez az ellentmondás várhatóan csak újabb jogértelmezéssel oldható fel:

Január 1-jétől a tagsági jogviszony keretében, a társas vállalkozásnak (foglalkoztató) a személyes közreműködés alapján, de legfeljebb havonta átlagosan 131 ezer forint minimum járulékalap után kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozó után. Ugyanez a szabály vonatkozik a társas vállalkozásra, ha az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választotta.

Minimum járulékalap bt.-nél, kft.-nél , egyéni vállalkozásnál

A bt. illetve a kft. az alakulása évében is a 131 ezer forint után fizet járulékot, csak a kezdő egyéni vállalkozó (a kezdés évében) fizet „fele” összegű járulékot mivel annak alapja a minimálbér azaz 65 500 forint. Ha nem egész hónapra szól a járulékfizetési kötelezettség, akkor egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.

Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, és a foglalkoztató az alacsonyabb összeget szerepelteti a bevallásában, cég a bevallásban bejelentheti, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg.

A vezető tisztségviselő illetve a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tag esetén, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szerint, a megbízási jogviszonyban állónak, illetve vezető tisztségviselőnek akkor kell járulékot fizetnie, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A díjazás ellenében személyesen munkát végző – az előzőekben felsorolt - személyek biztosítását havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell vonni. Például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, ugyanis a megbízási díjakat össze kell adni, s mindezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával.) Amennyiben a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni.

A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó- (szja. )előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. Ha az így megállapított napi díjazás összege eléri vagy meghaladja a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékának harmincad részét, a biztosítási kötelezettség időtartamát meg kell állapítani és erre az időtartamra járulékot kell fizetni az általános szabályok szerint.

A minimálbér összege 2007. évben havi 65 500 forint . A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők biztosítási kötelezettsége elbírálásánál a minimum összeghatár egy hónapra 19 650 forint, egy naptári napra 655 forint. Ha a munkavégzés rövidebb egy naptári hónapnál, egy-egy naptári napra ezen összeg harmincad részét kell számítani (19650: 30 = 655 forint.)

Abban az esetben például, ha a társas vállalkozás 2007. június 10-e és 19-e közötti időtartamban statisztikai célú felméréssel bízza meg a tagját, és ezért a munkáért 10 ezer fotintot fizet, a biztosítási kötelezettség a következőképpen alakul. A megbízási díj 10 százaléka vélelmezett költséghányad, így a személyi jövedelemadó-előleg alapját képező jövedelem 9 ezer forintt lesz. Tíz napra a minimálbér 30 százaléka 6550 forint. Miután ezt az összeget a megbízásban szereplő jövedelem (9 ezer forint) meghaladja, ezért a megbízottra a biztosítási kötelezettség kiterjed és így fennáll a járulékfizetés a 9 ezer forint után.

Ha a cég tagja munkaviszonyban áll, a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, egyéb bérjellegű juttatás) után köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni.

A tb-, nyugdíj-, egészségbiztosítási- járulék mértéke

A társas vállalkozás (bt., kft.) a tagja után 29 százalékos mértékű, társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék. Ez utóbbiból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.

A biztosított társas vállalkozó ( a bt. kft. tagja) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj pénztári tagság esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulékot, 8 százalék tagdíjat) és 7 százalék mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék.

Egyidejűleg többes jogviszonyban álló társas vállalkozó

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulékot a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaiban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig köteles megfizeti.(Ez 2007. évben 6 748 850 Ft)

A biztosított nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában.
A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat.(Többes jogviszonyban álló Eva adózó egyéni vállalkozó esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló meghatározott adóalap 4 százaléka a járulék alapja.)

Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben bt. illetve kft tagja is, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettségének alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetése

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül az a személy, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó - a korábbi baleseti járulék helyett - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás -2007. január 1-jétől- 16 , 2007 április 1-jétől 9 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, így annak nincs sem minimum, sem maximum járulékalapja. 

Varga Árpád









Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.


HVG HIRDETÉSFELHŐ

VállalkozásOKÉ… Nézze meg! Mérlegképes továbbképzés 2014. Takarítson meg adómentesen!

TÖBB, MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Maradványérték

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kavicsbánya

Pölöskei Pálné

adószakértő

2014 november
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X