adozona.hu
Mibe kerülne csökkenteni a munkáltatók járulékait?
//adozona.hu/archive/20070629_apeh_20_konferencia
Mibe kerülne csökkenteni a munkáltatók járulékait?
Tetszik
Az adórendszert finomítani kell, de teljes körű reformra nincs szükség, s ideje volna felszámolni egyes, az adókkal kapcsolatos téveszméket a foglalkoztatás terheivel, az egykulcsos adóval, valamint az adócsökkentéssel kapcsolatban - fogalmazta meg több előadó is az APEH fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából tartott konferencián. A gazdasági szakemberek, ex és jelenlegi politikusok érveit alátámasztó számoknak alig akadt közös nevezője.
Magyarországon a munkát terhelő magas adók csökkentését javasolta egyébként Pitti Zoltán, volt APEH elnök, aki a fogyasztást terhelő adók további növelését azonban rendkívül kockázatosnak tartja. Elsősorban a társadalom magas ütemű differenciálódása miatt. Sajtóértesülés szerint munka implicit adórátája Magyarországon a megszorítások hatására valószínűleg tovább emelkedett, ami azért adhat aggodalomra okot, mert empirikus kutatások egyértelműen kimutatható kapcsolatot mutatnak a foglalkoztatás nagysága és a foglalkoztatást sújtó közterhek mértéke között.
Ezzel szemben Kupa Mihály cáfolta, hogy az adórendszer bármilyen módon befolyásolná a foglalkoztatást, illetve a gazdasági növekedést. Szerinte ugyanis semmilyen kimutatható összefüggés nincs a munkáltatók terheinek csökkentése és a dolgozók létszámának növekedése között. A volt pénzügyminiszter adóreformot nem az egyszerűsítést, decentralizációt és a gazdaság kifehérítésének folytatását viszont támogatná. Mint mondta,nem az adókivetést és - behajtást kell decentralizálni, hanem a jövedelmet - mondta.
Meggyőződése ugyanis, hogy a regionális politizálás érdekében meg kell teremteni a jövedelmi alapokat is. Ebbe a képbe nem illik bele az ingatlanadó, amit véleménye szerint 2008. január 1-jétől szinte lehetetlen bevezetni. Nem tudja kiváltani a hipát, a bevétel ugyanis még a plafon adóztatásával is 150 milliárd forint lehet a hipából származó 400 milliárddal szemben. Vértes ugyanakkor állítja, az ingatlanadót a társadalmi igazságosság érdekében nem lehet kikerülni. A helyi iparűzési adót (hipa) viszont indokolt fokozatosan megszüntetné, valódi önkormányzati adóvá alakítaná, ésszerű mérték mellett.
Adócsökkentés kontra adóalap-szélesítés?
Teljes körű vagy alapvető adóreformra, amin a politika egyébként általában adócsökkentést ért, sem szükség, sem lehetőség nincs, a rendszert azonban sok ponton javítani lehetne és kellene is - jelentette ki Vértes András,:a GKI igazgatója. Nagy előrelépést jelentene, ha például összevonnák az úgynevezett bagatell adókat, bizonyos adójogszabályokat és ezzel együtt a bevallásokat is.
Így csökkentenék a vállalkozások adminisztrációs terheit, javítanák közérzetüket, s közben fokozatosan szélesítenék az adóalapot, bővítve az adózói kört. Nonszensznek tartja, hogy az aránytalan teherelosztás miatt a 4,3-4,4 millió szja bevallóból 2,6 millióan nem fizetnek vagy gyakorlatilag zéró adót fizetnek, az szja több mint 50 százalékát így 7-8 százalék fizeti be, ami az EU-ban példátlan. A kettős könyvvitelű társas vállalkozások több mint 40 százaléka pedig veszteséges. Ezen, mint mondta, változtatni kell.
Bár a kutató szerint ebben az évtizedben nagymértékű adócsökkentésre a GDP szintjén nincs lehetőség, Veres János előadásában külön hangsúlyozta az adócsökkentés szerepét. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az idei átmeneti adóterhelést követően Magyarországon a következő években csökken az adó- és járulékszint és 2010-re a tervek szerint GDP-arányosan 37 százalékot ér el az adó- és járulékelvonás az ezévi 38,6 százalékkal szemben. (Kérdésre elmondta azt is, hogy 2008-ban várható adóváltozásokról várhatóan július első napjaiban tájékoztatják a közvéleményt.)
Ez részben köszönhető annak, hogy a múlt év végén, illetve az idei év elején a gyógyszertámogatások esetében 100 milliárd forintos, a gázár-támogatásoknál szintén 100 milliárd forintos, a közlekedési támogatások lefaragása után pedig további 30 milliárd forintos megtakarítást ért el a kormányzat. Összességében mintegy 230 milliárddal kevesebb lett a támogatások összege. Az már szerinte látszik az idei első néhány hónap adataiból, hogy az államháztartás helyzete a várthoz képest kedvezőbben alakul. Így minden remény megvan arra, hogy 2009-re az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,2 százalékra mérséklődjék és várhatóan az idei eredetileg tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is kisebb lesz, várhatóan 6,4 százalék.
Miközben az "adócsökkentés" a tagállamokban, különösen Magyarországon kezd népszerű szlogenné válni, az Európai Unió nem érdekelt sem abban, hogy csökkenjen az egyes országokban a polgárok adóterhelése, sem abban, hogy az államok adóbevétele nőjön. Az EU adópolitikájának alapja az, hogy az integráció versenyképessége javuljon, az energiapolitikájában, a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítse és, hogy a klímaváltozás gyors ütemét az adózás révén is igyekezzen az integráció lefékezni - mondta Kovács László, az EU Vám-és adóügyi biztosa.
Példaként említette a szolgáltatások után fizetett áfáról szóló vitát, amelynek eredménye, hogy 2010. január elsejétől várhatóan az igénybevétel helye szerint kell majd a szolgáltatások után megfizetni az áfát. (Eddig a szolgáltatások kibocsátó helye szerinti áfázás volt a gyakorlat.) A vám- és adóügyi biztos arról is szólt, az Európai Bizottság csomagot tervez kidolgozni az évi 200-250 milliárd euróra becsülhető adócsalás visszaszorítására. .
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
