hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Zöld jelzés a „kötelező kvótának” a kibocsátás-csökkentésben

  • adozona.hu

Megkapta szerdán a tagállamok jóváhagyását az a megállapodás, amit még tavaly decemberben kötött a Tanács az EP-vel az egyes országokra jutó teherviselés mértékéről az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli szektorokban. Az alku eredményeképpen 2030-ig uniós szinten 30, Magyarországnak pedig 7 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest.

Már csak az EP-nek kell ráütnie a pecsétet a tagállamokkal kötött alkura arról a rendeletről, ami 2030-ig az EU egésze és külön minden egyes tagállam számára is jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési célokat rögzít az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) alá nem eső szektorokban.

A tagállami nagykövetek szerdán adták áldásukat a még december 21-én nyélbe ütött alkura, így már csak az Európai Parlament plenáris szavazása van hátra, hogy aztán a Hivatalos Közlönyben való közzétételt követő 20-ik napon hatályba lépjen a rendelet.

A megállapodás uniós szinten 30 százalékos kibocsátás-csökkentést irányoz elő a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az épületek, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés terén (kivéve a légi közlekedést és a nemzetközi tenegri áruszállítást).

A 30 százalékos, jogilag kötelező EU-cél ezeknek az ETS-en kívüli szektoroknak a hozzájárulása az EU által a párizsi klímakonferencián tett vállaláshoz, miszerint 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkentik az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A már csak az EP jóváhagyására váró rendeletben a tagállamoknak egy főre eső GDP-jük mértékétől függően 0 és 40 százalék közötti erőfeszítést kell tenniük a 2005-ös kibocsátási szinthez képest az említett szektorokban. A legalacsonyabb célszám Bulgária neve mellett áll, de szakértők rámutatnak, hogy még ez sem jelenti azt, hogy semmit sem kell tenni, hiszen 2005 óta rengeteget nőtt a kibocsátás.

Magyarországnak a rendelet értelmében 7 százalékos emisszió-csökkentést kell elérnie 2021 és 2030 között a 2005-ös szinthez képest. Ez megegyezik azzal, amit az Európai Bizottság eredetileg is javasolt.

A Bizottság által eredetileg javasolt jogilag kötelező magyar erőfeszítés a negyedik legalacsonyabb az EU-ban: csak Lettországtól (6 százalék), Romániától (2 százalék) és Bulgáriától (0 százalék) várt el kisebb erőfeszítést Brüsszel, miközben a lengyel és a horvát célszám megegyezett a magyaréval.

A tagállamok számára egy kibocsátás-csökkentési pályát is meghatároztak annak érdekében, hogy folyamatos ütemben haladjanak a kívánt célok elérése felé. A kiindulópont a 2016 és 2018 közötti átlagos kibocsátáson alapul majd, a csökkentési pálya számítása 2019 plusz 5 hónappal indul majd, ami a 2019 és 2020 közötti időszak öttizenketted részének felel meg, vagy 2020-ban is lehet, attól függően, hogy melyik eredményez alacsonyabb allokációt.

Egy 105 millió tonna CO2-kibocsátási egységnek megfelelő biztonsági tartalékot is létrehoznak, ami 2032-ig lesz elérhető. Ez alapvetően azokat a szegényebb tagállamokat hivatott segíteni, amelyeknek nehézséget okozhat a 2030-ra rögzített célok elérése, jóllehet a 2013 és 2020 közötti időszakban túlteljesítették az eredeti célokat. Mielőtt azonban hozzáférhetnének a tartalékhoz, előbb ki kellene meríteniük a rendelkezésre álló rugalmassági eszközöket.

A biztonsági tartalékot csak abban az esetben lehet majd felhasználni, ha az EU teljesíti a 2030-as céljait.

A végleges kompromisszum fenntartja a jelenlegi periódusban meglévő rugalmas intézkedéseket, amelyek a tagállamok segítségére vannak az éves határértékek elérésében. Ez magába foglalja a „bankolást” és az éves kibocsátási allokációk egyik évről a másikra történő „kölcsönzésének” a lehetőségét 2021 és 2030 között, továbbá az egyes országok közötti transzfereket. Az ún. új rugalmassági elemek, mint az ETS-kibocsátási egységek egyszeri törlése és a földhasználat és erdőgazdálkodás (LULUCF) ugyancsak bekerült a rendelet tervezetébe.

Két új rugalmassági eszközt is létrehoznak. Az ún egyszeri ETS-rugalmasság megengedi azoknak a tagállamoknak, amelyek 2013-ban nem részesültek ingyenes kvóta allokációból az ipari létesítményeik számára, vagy az EU-átlagnál nagyobb emissziócsökkentési célt kell elérniük, hogy kivegyenek a rendszerből korlátozott számú ETS-kibocsátási kvótát.

Az úgynevezett LULUCF rugalmassági eszköz pedig lehetővé tesz a tagállamoknak bizonyos mozgásteret a földhasználatra és az erdőgazdálkodásra vonatkozó kibocsátási egységek használatában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kölcsön kamat

Nagy Norbert

adószakértő

Ekho minimálbér alatti jövedelem esetén, arányosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink