hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Veszélyben Magyarország uniós szavazati joga?

  • Bruxinfo/Adózóna
1

Egy négypárti baloldali blokk magyarországi helyzetről készített közös állásfoglalásának tervezete kezdeményezi az EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás elindításához szükséges első lépés megtételét. Az Európai Néppárt saját határozattervezete erre csak mint egy lehetőségre céloz homályos formában, ha a magyar kormány nem tenné meg a megfelelő lépéseket az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül a problémák orvoslására.

hirdetés
hirdetés

Négy bal- és liberális frakció által közösen jegyzett határozattervezet kezdeményezné az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás Magyarországgal szemben történő elindításához szükséges előkészítő lépést.

Az Európai Parlament plenárisa május 17-én szerdán szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról, amire mostanáig két határozattervezetet nyújtottak be: az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzik, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.

A négypárti „koalíció” állásfoglalás tervezete kimondaná, hogy „Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben (TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására”. Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek a szerződés 2-ik cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy ennek fennáll a kockázata.

A négypárti javaslat ennek szellemében arra utasítaná az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy „kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amely felszólítja a Tanácsot, hogy a hetes cikkben lefektetetteknek és az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el”. Lényegében arról van szó, hogy a LIBE-nek el kellene készítenie azt a jogi véleményt (indoklással ellátott javaslatot), ami alapján elindulhatna a folyamat. Az eljárás Magyarország uniós szavazati jogát is veszélyeztetheti.

Az első lépés megtételére az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatára, vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésére van még lehetőség. De, a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezhet.

Tehát jelen esetben még nem a 7-ik cikk szerinti eljárás közvetlen elindításáról hozna határozatot az EP, hanem az eljárás előkészítéséről, a folyamat megkezdéséről.

Az Európai Néppárt saját állásfoglalás tervezetében egyetlen szó sincs közvetlenül a 7-ik cikkről. A pártcsoport szövegjavaslata arra utasítaná a LIBE szakbizottságot, hogy „folytassa a vitát (Magyarországról), és tegye meg a szükséges lépést, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2-ik cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata”.

Ez virágnyelven annyit jelent, hogy akár (de nem feltétlenül) a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás is elindulhat, ha a kormány nem korrigálja a beazonosított problémákat.

A baloldali négypárti szövegtervezet fel is sorolja ezeket a problémákat. Szándékuk szerint az EP felszólítaná a magyar kormányt, hogy „kezdjen párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően”.

A közös négypárti tervezet arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a társadalmi befogadással, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben.

Arra is felszólítanák Budapestet, hogy „változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet”.

Az EPP az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által április 27-én elfogadott ajánlások követésére kéri a magyar kormányt, amiben ugyancsak megfogalmazódott a civiltörvény tervezetének visszavonása.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (1)

kopacsijano

Hogyan sérthetik meg az országok önrendelkezési jogát??Milyen jogalapjuk van az Európai államoknak hogy egy szuverén ország belügyeibe be avatkozzon a soros alapítvány??

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Gyed igénylése apuka részéről

Széles Imre

tb-szakértő

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X