hirdetés
További témák

Új szabályok a biztosításközvetítőkre

  • adozona.hu

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet – miután hatályba lép a vonatkozó új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). Az időpont körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleményéből.

hirdetés
hirdetés

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon –, amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-ai határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban.  Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online - csatornán keresztül vásároljanak.

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is. A jelenlegi biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe, illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik. Az MNB adatai szerint csaknem 30 százalékkal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt. Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait. A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt. A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

2018-ban a legjobb választás! 
Az akció feltételei a 2018. január 25-étől március 13-áig megrendelt, és 2018. március 29-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 22 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 20 kreditpontot (8+10+2 kreditpontot) gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Közösségi szolgáltatás

Nagy Norbert

adószakértő

Tárgyi eszköz ingyenes használatba adása

Nagy Norbert

adószakértő

2018 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X