Reklámadó: újabb határidő a vállalkozások nyakán

Megosztás Tetszik

Míg augusztus 20-áig a reklámok közzétevőinek kellett nyilatkozniuk reklámadó-kötelezettségükről, szeptember 20-án azon vállalkozásoknak kell bevallást beadniuk, amelyek augusztus 15. és 31. között reklámközzétételről szóló számlát fogadtak be.

A reklámadó törvény szerint a megrendelő az, akinek az érdekében végső soron a reklámközzététel történik. A megrendelő soha sem esik a reklámadó hatálya alá, amennyiben a megrendeléshez közvetítőt vesz igénybe. A reklámadó rendszerében mindenkinek azt kell megvizsgálnia, hogy az, akivel megrendelőként szerződéses kapcsolatban áll, reklámközzétevőnek minősül-e – magyarázza blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.

A reklám megrendelőjének az alábbiakat kell áttekintenie:

1. Áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerint az igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul?

Ha a vállalkozásnak nincs közvetlen szerződéses kapcsolata a reklám közzétevőjével – mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés –, a reklámadó szempontjából nincs további teendő. Be kell szerezni (elég másolatban) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni.

Nagyon fontos tudni, hogy a reklámadó-törvény szerint nyomtatott anyag minden olyan reklámhordozó, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá. Ingatlanon közzétett reklám alatt kell érteni az ingatlan kültéri homlokzatán és belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is.

2. Ezek után az a kérdés, hogy a vállalkozás befogadott-e olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklámmegrendelés költségéről szól?

A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. Csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá, így a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez. Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses áfa szerinti teljesítési időpontja.

3. Rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó-kötelezettség a reklám közzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?

Bár a jogalkotó meghatározza, hogy a nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, a nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége. A nyilatkozat számlán történő megtétele egyszerűsítheti a nyilatkoztatás rendjét, mert ebben az esetben a nyilatkozatnak nem kell feltétlenül a cégjegyzésre jogosulttól származnia, elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot a cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie.

Láncmegrendelések esetén viszont érdemes figyelni arra, hogy a társasági adó kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra. Mivel nem biztos, hogy a számlát szívesen szeretnénk megmutatni, jobb megoldás külön okiraton megtenni a nyilatkozat.

A reklámközzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

– az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
– az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.

Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjáig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrzésre. Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának – ha azt nem a számlán teszi meg – a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem feltétlenül elegendő.

4. Meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfaösszeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?

A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni. 

A nem forintban kiállított számlákra a törvény nem ad külön eligazítást. Az adóalap meghatározásánál mind az áfatörvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam-meghatározás, továbbá extrém esetekben a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása is elfogadhatónak látszik.

A témában további részleteket az RSM DTM szakmai blogján olvashat.