hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kell-e az online pénztárgéphasználat a pénzváltóknál?

  • dr. Kelemen László és Rácz Gábor

Az alábbi összefoglaló témája nem az adótörvények, hanem az ún. "Pénztárgép rendelet" által szabályozott terület, így nem is várható, hogy közvetlenül az adócsomaggal módosításra kerüljön, ugyanakkor a jogalkotók figyelmét is felhívva – mintegy jogszabályi állatorvosi lóként – mégis érdemes röviden összefoglalni: milyen szabályok vonatkoznak a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyokra.

hirdetés
hirdetés

A fent említett Pénztárgép rendelet [48/2013. (VI. 30.) NGM rendelet] 2016. évi módosításai eredményeképpen 2017. január 1-jei hatállyal bővült a pénztárgéphasználatra kötelezettek köre, így ezen időpontot követően már – többek között – a pénzváltóknak is online pénztárgépet kell használniuk ügyleteik során.

Felmerül azonban a kérdés, hogy melyek azok az ügyletek, amelyekről a pénzváltóknak online adatot kellene szolgáltatniuk, és pontosan melyek is azok az adatok, amelyeket az adóhatóság látni szeretne a pénzváltók tevékenysége kapcsán.

A pénzváltók a pénzváltási tevékenység végzése során a pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletben (Pénzváltás rendelet) foglaltak szerinti szabályozásnak megfelelően járnak el.

A Pénzváltás rendelet értelmében a pénzváltóknak szigorú tartalommal rögzített bizonylatokat (vételi, eladási, átváltási, illetőleg egyéb bizonylatot) kell kiállítaniuk. Ez a bizonylat szolgál a pénzváltási tevékenység kapcsán az ügylet adatainak (pl. devizajogi státusz, jutalék, ügylet kelte, pénzváltási tevékenység közvetítése esetén a megbízó hitelintézet neve) rögzítésére. 

A pénzváltók a tevékenységük ellenértékének számító jutalék beszedése kapcsán jellemzően kétféle gyakorlatot követnek. A jutalékot vagy a pénzváltást kérő ügyféltől kapják, neki számítják fel, vagy a pénzváltási tevékenység végzésére megbízást adó banktól (utóbbi esetben tehát a jutalék összege magán a pénzváltás rögzítésére szolgáló bizonylaton meg sem jelenik). 

Ez tehát azt jelenti, hogy az első esetben a pénzváltási tevékenység ellenértékét közvetlenül az ügyfél fizeti meg, a másik esetben pedig az ellenértéket a megbízó bank viseli, azaz a pénzváltási tevékenységet végző a tevékenységének ellenértékét a banktól kapja, azaz a szolgáltatását is a bank érdekében végzi, a bank felé nyújtja.

Az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha: „a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül..”

Miután a pénzváltási tevékenység (illetve annak közvetítése is) az Áfa törvény értelmében adómentes, így tehát annak bizonylatolása kapcsán számlát nem, csak egyéb számviteli bizonylatot kötelező kiállítani. A pénzváltók által a Pénzváltás rendelet értelmében használandó bizonylat pedig megfelel a számviteli bizonylatra vonatkozó előírásoknak.

Azaz a Pénztárgép rendelet olyan ügyletre vonatkozóan írja elő a pénztárgép kötelező alkalmazását, amely:

(1) egyrészt adómentes (azaz azzal kapcsolatban az áfacsalás gyakorlatilag kizárt),

(2) másrészt az Áfa törvény által mentesített a számlakibocsátási kötelezettség alól, tekintve, hogy (i) adómentes, és (ii) erről egyébként is szigorú szabályok szerinti bizonylatot kell kibocsátani,

(3)   illetve abban az esetben, amikor a pénzváltó egy bank javára jár el, akkor nem is az ügyfélnek, hanem a banknak nyújtja szolgáltatását (azaz a közvetítési tevékenységét) – így az ügyfél felé díjat nem is számít fel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit mond a NAV közleménye a kérdésben!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Nonprofit szervezet GINOP pályázata – áfa

Magos Zoltánné

adószakértő

Tanulmányi szerződés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X