Nyugdíjas vállalkozó? Így válasszon az adózási formákból!

Megosztás Tetszik

Nyugdíjas vállalkozók számára milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a kisadózásnak a kiegészítő tevékenység folytatásával szemben? Az összehasonlításkor a vállalkozási formát, a közteherfizetést, a keresőtevékenység korlátját és a nyugdíjemelést vettük alapul.

Elsőként nézzük meg, hogy a nyugdíjas milyen vállalkozási formában lehet kiegészítő tevékenységet folytató, illetve kisadózó vállalkozó!

Vállalkozási forma

Kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugdíjas nőket is) folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Azaz, a fenti nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytathat egyéni vállalkozóként, vagy

társas vállalkozóként 

♦          közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság,

♦          közös vállalat, egyesülés,

♦          szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

♦          gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség,

♦          ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég

tagjaként.

Ezzel szemben kisadózó csak az lehet, aki egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságban, illetve magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság társas vállalkozásban vagy egyéni cégben. Azaz a társas vállalkozók szűk köre jogosult kisadózást választani. Így többek között a kft. társas vállalkozója nem lehet kisadózó.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, melyik adózási formánál mennyi lesz a közteher, van-e kereseti korlát, lehetséges-e a nyugdíjemelés!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.