hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjas szövetkezet: kinek lesz jó lehetőség? Vita az Országgyűlésben

  • adozona.hu

Átverés vagy jó lehetőség a nyugdíjasoknak és a munkáltatóknak? A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról is vitáztak ma az országgyűlési képviselők.

hirdetés
hirdetés

A diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő nyugdíjas szövetkezetek – mondta ismertetőjében a szövetkezeti törvény módosításának egyik előterjesztője, Kósa Lajos (Fidesz).

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hangsúlyozta: ilyen csoportot legalább tíz nyugdíjas hozhat létre, egy minimális hozzájárulással. A tagok úgy tudnak munkát vállalni, hogy utánuk biztosítási költségeket nem kell fizetni – hangsúlyozta –, csupán személyi jövedelemadót fizetnek, ha az általuk megkeresett összeget pénzben veszik fel.

Kósa Lajos szerint az atipikus és igen laza foglalkoztatási forma alkalmazására elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz lehetőség, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek.

Felméréseik alapján a nyugdíjasok 40 százaléka szívesen csatlakozna egy szövetkezethez, amelynek tagjaként a nyugdíja megtartása mellett vállalhatna munkát, de a potenciális munkaadók is lehetőséget látnak az újításban.

A működést ismertetve elmondta: egy-egy munkaadóval a szövetkezet kötne szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet döntene arról, hogyan, kikkel, milyen elosztásban teljesíti azt. Ezen szövetkezetek a tagságuk legfeljebb 10 százalékáig nem nyugdíjasokat is bevonhatnak, ám nekik minden járulékot meg kell fizetniük.
A diákszövetkezetekben évente 135 ezren dolgoznak, 22 milliárd forintnyi munkát
teljesítve, ám már most látszik, hogy az ilyen típusú feladatellátásra akkora igény lenne, amelyre a diákszövetkezeteknek nincs kapacitásuk. Mint mondta, a Tesco tavaly 3 millió munkaórára kívánt szerződni velük, ám a diákok csak 2 milliót tudtak vállalni.

Hozzátette: ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.
Ismertetése szerint a változtatás érdemi bevételeket nem hozna az államnak, ám mind az időseknek, mind a munkaadóknak kedvezne.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalását azzal kezdte: a javaslatot kifogásolók szerinte nem olvasták el a jogszabály által megjelölt célt, például azt, hogy általa az idősek átadhatják tapasztalataikat a fiataloknak.  Az előterjesztők arra törekedtek, hogy pozitív lehetőségeket biztosítsanak minkét érintett félnek - hangsúlyozta.

Rámutatott arra is: a 65 év felettiek nagymértékben kiszolgáltatottak lehetnek a munkaadók felé, de egy szövetkezet biztosíthatja a kapcsolat egyenrangúságát.
Nem minden szövetkezet kolhoz – érvelt –, ez a társulás egy olyan lehetőség, amelyet nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is ki lehet használni. Az előterjesztés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a szövetkezetek további segítséget kapnak – ismerte el –, mert például az indulás és a működés szabályozása bonyolult lehet, ebben szerinte a pozitív irányban működő civil szervezeteknek lehet szerepük lehet.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint ismét sötét füstös szobában döntöttek a munkavállalókról és a munkaadókról, úgy, hogy az érintetteket nem kérdezték meg. Szerinte az előterjesztés több problémát okoz, mint amennyit megold, és annak a nyugdíjkassza csökkentése is célja lehet. 

Kérdés, ki alapíthat szövetkezetet, mely cég közvetíti a kedvezményes munkaerőt – mutatott rá. Úgy ítélte meg: nő az idős munkavállalók kiszolgáltatottsága, mert akár étkezési utalványban is megkaphatják a bérüket. Hosszasan szólt a szociális szövetkezetekkel kapcsolatos visszaélésekről, amely minden félnek jól jött, kivéve a munkavállalóknak.

Feltette a kérdést: ki kényszerítette a munka elhagyására a nyugdíjaskorúakat? Ki az, aki olyan társadalmi, gazdasági környezetet teremtett, ami miatt vissza kell hívni a nyugdíjasokat?

Azt mondta: önök több száz jól működő szövetkezetet tettek tönkre, majd hoztak létre olyan fideszes szövetkezeteket, amelyek célja csupán az uniós források lenyúlása volt. Kijelentette: ebben a törvényben ugyanez van. Úgy fogalmazott: sunyi módon valami pénzlenyúlást készítenek elő.

Frakciótársa, Heringes Anita azt kifogásolta, hogy egyéni képviselői indítványként nyújtották be a javaslatot, így arról nem kellett társadalmi egyeztetést folytatni. Hozzátette: a szervezetek nagy része viszont kritizálja azt.

Szerinte a kormányzat rögzíthette volna, hogy minden nyugdíjas adó- és járulékmentesen vállalhasson munkát, de a cél nem ez volt, hanem újabb lehetséget teremteni a haveroknak. A szövetkezetek torzítani fogják a munkaerőpiacot – folytatta –, a nagyobb áruházláncokban majd diákokat és nyugdíjasokat alkalmaznak olcsón. Azt mondta: nem hisznek a Fidesz tisztességes szándékában. Szerinte a nyugdíjas szövetkezeti munka vége is kizsákmányolás lesz.

Harrach Péter (KDNP) azt mondta, biztosítani kell a nyugdíjasoknak a nyugdíjukat, de emellett lehetőséget kell adni nekik, hogy kiegészítsék azt. A nyugdíjas szövetkezetekről szóló javaslat adómentességet, rugalmas munkaidőt és ügyintézés-mentességet kínál a dolgozni akaró nyugdíjasoknak - sorolta. A KDNP frakcióvezetője azt is jelezte, hogy egy kipróbált lehetőségről van szó, hiszen egy másik szövetkezeti forma, az iskolaszövetkezet már bizonyított.

Sneider Tamás (Jobbik) egyértelműnek nevezte, hogy a törvénytervezettel kapcsolatban először meg kellett volna szólítani a nyugdíjas civil szervezeteket, a nagy foglalkoztatókat, a kisebb vállalkozókat és közintézmény-vezetőket.

Szerinte a kezdeményezés – amelyet nem támogatnak – valójában idetelepült nemzetközi, illetve a kormányhoz közeli mezőgazdasági társaságoknak szól, mert a nyugdíjas szövetkezetekben foglalkoztatottak után nem kellene járulékot fizetniük, a bérük pedig várhatóan igen nyomott lesz. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja az ellenzéki politikus, hogy „szerencselovagok gyorsan biankó szövetkezeteket alapítanak” majd.

Azt is mondta, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek valójában „álszövetkezetek” lesznek.   

Schmuck Erzsébet (LMP) a „nyugdíjasok újabb átverését” jelentő javaslat visszavonását kérte, amelyet szerinte csak akkor szabadna visszahozni az Országgyűlés elé, ha megegyeztek róla a nyugdíjas szervezetekkel.

A nyugdíjas szövetkezeti forma állítólagos célja az idős korúak foglalkoztatása – idézte az előterjesztést, szerinte azonban jórészt arról lenne szó, hogy ha egy cég nyugdíjasokat akarna olcsón foglalkoztatni, akkor kölcsönözhetne munkaerőt a szövetkezetektől.

Ez az átlagbért alacsonyan tartja majd – hívta fel a figyelmet, ellentmondásosnak nevezve, hogy miközben a rászoruló nyugdíjasok megsegítéséről beszélnek, olyan szövetkezeti formába terelnék őket, amelyben csak vagyoni hozzájárulás fejében vehetnének részt.

A munkaerőhiány kezelését nem túl elegáns a nyugdíjasokkal kezdeni – fogalmazott.  

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára jelezte: a kormány és a kormánypártok azonosan gondolkodnak a munkaerőhiány orvoslásáról oly módon, hogy olyan rétegeknek is lehetőségük legyen plusz jövedelmet szerezniük, amelyeknek erre most nincs módjuk.

Az elmúlt időszakban sok olyan intézkedés történt, amely a foglalkoztatóknak és a nyugdíjasoknak is kedvező, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll, ennek orvoslásának egyik módja a mostani javaslat - mondta, hozzátéve: az indítvány összhangban van a foglalkoztatás bővülésére vonatkozó tervekkel.   

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Alanyi adómentesség

dr. Somos Géza

ügyvéd

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X