hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Micsoda változás az átláthatósági szabályokban!

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

A kormány egyedi határozatával "átláthatóvá" és így támogathatóvá nyilváníthat korábban ilyennek nem minősülő szervezeteket.

Egy nemzetközi jelentés szerint Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. A Tax Justice Network, az offshore befektetések és vagyonok kutatására szakosodott szervezet adatai szerint Magyarország a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett ország, ami a teljes államadósságának majd két és félszerese, és Európában ezzel az első.

Az előző folyamatok megállítása szempontjából különösen nagy jelentősége van az államháztartás átláthatóságának, s így annak is, hogy csak azok a szervezetek kaphassanak költségvetési támogatást, amelyek átláthatónak minősülnek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 2015. január 1-jétől hatályos módosítása nyomán a kormány egyedi határozatával "átlátható szervezetté" nyilváníthat olyan szervezeteket, amelyek a korábbi szabályok alapján nem minősültek annak, így már ezek a társaságok is részesülhetnek költségvetési támogatásban.

Ennek különleges jelentőségét az adja, hogy költségvetési támogatást kizárólag azok a szervezetek kaphatnak, amelyek átláthatónak minősülnek, és a módosítással – a költségvetési támogatás magyarországi beruházások ösztönzéséhez kapcsolódóan – az "átlátható szervezetminősítésről" a kormány egyedi határozatában is dönthet.

Az átlátható szervezet fogalmát nem közvetlenül az Áht. határozza meg, mivel az visszahivatkozik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényre (a továbbiakban: Nvt.). Ilyennek számít többek között az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

– tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

– az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

– nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

– a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az előzőekben felsorolt feltételek fennállnak.

Az eredetileg benyújtott T/2141. számú törvényjavaslat a 2015. évi központi költségvetés megalapozásáról kicserélte az államháztartási törvény 1., 6. és 7. fejezetét, és többek között azt javasolta, hogy költségvetési támogatás abban az esetben legyen biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel

– a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, és

– a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és

– jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

Ténylegesen azonban azzal a kiegészítéssel fogadta el a törvényt az Országgyűlés, hogy "ha a költségvetési támogatás magyarországi beruházások ösztönzéséhez kapcsolódóan közvetlenül nyújtott fejlesztési célú költségvetési támogatásként kerül biztosításra, akkor az átlátható szervezet feltételéről a kormány egyedi határozatban dönt".

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy társaság egyébként nem felel meg az előbb hivatkozott (Nvt.) átlátható szervezet fogalmának, de mégis szeretne fejlesztési célú költségvetési támogatást, akkor kérelmet kell benyújtatnia a kormánynak, ami alapján a működése és a tulajdonosi szerkezete mégis átláthatónak minősülhet a kormány egyedi határozata esetén.

A 2015. évi módosítással vállalkozások jelentős köre kaphatna költségvetési támogatást, amelyek a cégszerkezetük miatt eddig nem juthattak ehhez hozzá, vagy lehetővé válhat a jövőben a cégszerkezetük olyan módosítáa is, amely túlmutat az eredeti átlátható szervezet fogalmán.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EU-s számla áfásan

Bunna Erika

adótanácsadó

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink