hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi a baj a SZÉP kártyával, a plázastoppal és a trafiktörvénnyel?

  • BruxInfo

Tíz hónap kellett az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy elküldje a magyar étkezési és szabadidős utalványokkal és üdülési csekkekkel kapcsolatos beadványát az Európai Bírósághoz. A hivatalos kereset a héten érkezett meg Luxembourgba.

A héten érkezett meg az Európai Bírósághoz a magyar SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány ügyében a hivatalos beadvány, majdnem tíz hónappal azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette, a kötelezettségszegési eljárás harmadik szakaszaként Luxembourg elé citálja Magyarországot.

A BruxInfo kérdésére az Európai Bíróságon nem tudtak magyarázatot adni arra, miért telt el ilyen hosszú idő a döntés és a hivatalos beadvány benyújtása között. Az Európai Bizottság pedig kommentálta a hírt.

Brüsszel még 2013. június 20-án döntött arról, hogy az Európai Bíróság elé viszi az étkezési és szabadidős utalványokkal és üdülési csekkekkel (SZÉP kártya és Erzsébet utalvány) kapcsolatos magyar szabályozást.

A Bizottság megítélése szerint a 2012. január elseje óta hatályban lévő szabályozás ellentétes a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad nyújtásának az EU alapszerződésében rögzített elveivel, és a 2006-ban hatályba lépett szolgáltatási irányelvvel sincs összhangban.

A testület tavaly júniusi közleményében emlékeztetett rá, hogy Magyarország 2011-ben módosította a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott – béren kívüli juttatásnak minősülő, és így kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá eső – (hideg és meleg) étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátására vonatkozó szabályozást.

Az említett szabályozás 2012. január 1-jén, jelentős átmeneti időszak vagy intézkedések nélkül lépett hatályba. Korábban nem írtak elő egyedi feltételeket sem a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott hideg és meleg étkezési utalványok kibocsátására, sem pedig formájára vonatkozóan.

Brüsszel érvelése szerint az új magyar szabályozás monopóliumot biztosít egy közalapítvány számára azoknak a (papír alapú és elektronikus) hideg, valamint a papíralapú meleg étkezési utalványoknak a kibocsátására, amelyeket a munkáltatók juttatnak munkavállalóik számára. A szabályozás továbbá rendkívül szigorú feltétekhez köti a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátását, amelyek már kizárólag csak elektronikus formában adhatók ki.

A szóban forgó új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő (hideg és meleg) étkezési utalványok kibocsátásának piacán, továbbá megnehezítette új szereplők piacra lépését és lehetetlenné tette a szabad szolgáltatásnyújtást.

A testület úgy vélte, hogy az új monopólium bevételeinek szociális célú kiadásokra történő felhasználása nem indokolhatja a bevezetett korlátozásokat. EU-források hangsúlyozták, hogy egyes sajtójelentésekkel ellentétben a Bizottság nem vonja kétségbe a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó szociálpolitikai célokat.

Az Európai Bizottság még 2012 júniusában indította el az ügyben a kötelezettségszegési eljárást, aminek tavaly júniusban határozott a harmadik szakaszba léptetéséről.

A munkáltatók által a munkavállalóknak nyújtott, kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá tartozó béren kívüli juttatások terén 2012 januárja óta alkalmazandó új magyar szabályozás a Bizottság szerint mesterségesen felosztja a piacot az alábbiak szerint:

a) a SZÉP kártya: meleg étkezési, üdülési és szabadidős utalványok céljára szolgáló elektronikus kártya, amelynek a kibocsátása különösen korlátozó feltételek szerint történik (az elmúlt évben legalább 100 000 darab bankkártya kibocsátása, 2 év tapasztalat a magyar jog szerinti, béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, iroda minden 35 000 főnél több lakosú településen, fióktelepek kizárása...), és így ténylegesen csak három pénzügyi intézmény számára tarja fenn a piacot;

b) a monopólium keretében kibocsátott Erzsébet utalványok: papíralapú vagy elektronikus, hideg és meleg étkezési utalványok, amelyek jogilag egy közalapítvány számára tartják fenn a (papíralapú vagy elektronikus) hideg étkezési utalványok és a papíralapú meleg étkezési utalványok piacát.

A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozásai a testület szerint abban az esetben nyilváníthatók összeegyeztethetőnek az alapszerződéssel és a szolgáltatási irányelv bizonyos rendelkezéseivel, amennyiben megkülönböztetés-mentesek, közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolhatók, szükségesek és arányosak.

Magyarország azzal érvelt, hogy a korlátozásokat egyrészt a fogyasztók, valamint a szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek védelme (SZÉP kártya), másrészt pedig szociálpolitikai célok és az adórendszer koherenciája (Erzsébet utalvány) indokolja.

Noha az említett célkitűzések önmagukban véve közérdeken alapuló kényszerítő okokként ismerhetők el, a Bizottság mégis úgy véli, hogy az intézkedések túllépik az elérni kívánt közérdekű célok garantálásához szükséges és arányos mértéket, és a szóban forgó közérdekű célkitűzések kevésbé korlátozó rendelkezések révén is elérhetők.

„A Bizottság nem vitatja, hogy az Erzsébet utalvány szociális célokat valósít meg a leginkább rászorulók javára, és azt sem, hogy Magyarországnak jogában áll meghatározni a szociálpolitika finanszírozásának módját” – áll a testület tavaly júniusi közleményében.

Más folyamatban lévő ügyek állása:

- plázastop: a Bizottság még tanulmányozza a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó magyar szabályozást
- patikaszabályozás: a Bizottság úgynevezett pilótaeljárás (ez még nem hivatalos eljárás) keretében vizsgálgatja a tulajdoni korlátozásokat
- mobil fizetési rendszer: Brüsszel tanulmányozza a hivatalos felszólító levélre (kötelezettségszegési eljárás megindítására) adott magyar választ
- trafiktörvény: a Bizottság jelenleg vizsgálja az ügyben hozzá beérkezett panaszokat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Ázsiós tőkeemelés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink