hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Letölthető Válaszadó adózási szaklapok 2015

  • adozona.hu

Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.

hirdetés
hirdetés

VálaszAdó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Ha előfizetőnk, akkor lépjen be, ha még nem, akkor
próbálja ki 14 napos próbaidőszakunkat, és ez idő alatt érje el kötelezettségek nélkül minden fizetős szolgáltatásunkat!

Az 2015-ös számok tartalmából:

VálaszAdó 2015/12.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Áfakérdés közvetített szolgáltatásnál
  • Ne féljen a NAV-tól, éljen a jogaival!
  • Egyéni vállalkozók kedvezménye
  • Fuvarozók munka- és pihenőideje
  • Kérdések és válaszok

Az adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti vagy házastársi kapcsolat miatt tett feljelentés is. Az ellenőrzési eljárás során az adóhatóságnak is vannak kötelezettségei, amelyeket be kell tartania, az adózónak pedig érdemes tisztában lennie a jogaival, amelyeket az eljárás során érvényesíthet.

Külön cikkben bemutattunk egy konkrét esetet is, amikor a fordított áfa megítélése miatt keveredett jogi vitába az adózó a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). Az ügy végére a Kúria tett pontot.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy befogadható-e egy frissen alapított cég vagy egy adóalanyként nem bejelentett magánszemély számlája, s jelent-e kockázatot felszámolás alatt álló cég számlájának befogadása? A kérdés körüljáró cikkünkben egy uniós bírósági esetről is beszámolunk.

Számos esetben szembesülnek a vállalkozások azzal a nehezen eldönthető kérdéssel, hogyan kell továbbszámlázniuk az általuk közvetített szolgáltatásokat. A közvetítőnek nem feltétlenül
ugyanazzal az áfamértékkel, ugyanazzal a teljesítési dátummal és ugyanabban az értékben, viszont változatlan tartalommal kell továbbszámláznia az adott szolgáltatást.

Jövőre úgy kell átalakítani a számlázó programokat, hogy konkrét adóhatósági ellenőrzéskor egyszerűbb legyen az adatok lekérdezése. Cikkünkben az új technikai szabály tömegesen felmerülő kérdései közül foglalkoztunk néhánnyal.

Meghatározott feltételekkel az egyéni vállalkozók is érvényesíthetnek kisvállalkozói kedvezményeket. Összegyűjtöttük ezeket, továbbá azt is, hogy milyen szankciókkal jár, ha valaki megszegi a kedvezmény előírásait.


VálaszAdó 2015/11.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Kockázatos és megbízható adózók
  • Módosul a munka törvénykönyve
  • Időszakos elszámolású ügyletek
  • Könnyítések az iparűzési adóban
  • Kérdések és válaszok

Ha ősz, akkor adócsomag. Így van ez most is, jóllehet már az Országgyűlés nyári ülésszakán elfogadták a képviselők a 2016-ra szóló költségvetést és az adómódosításokat. Az akkori fogadkozást, hogy az idén már nem kell hozzányúlni az adótörvényekhez, nem sikerült teljesíteni, de ebben nincs semmi meglepő. Így szokott lenni a kormányváltások után nagy dérre-dúrral összehozott módosításokat követően is: rendszeresen kiderül, hogy nem hagyható ki a további kozmetikázás.

Elmaradt viszont az adózás rendjéről szóló törvény újrakodifikálása: új jogszabály helyett ezúttal mégis megelégedni látszik a törvényalkotás a javítgatásokkal, kiegészítésekkel. Az egyik legfontosabb változás, hogy komoly következményekkel – szankciókkal, illetve előnyökkel – jár, ha a NAV az adózót kockázatosnak, illetve megbízhatónak minősíti.

A nyári csomagban elfogadotthoz képest is tovább változik az általános forgalmi adóról szóló törvény; most elsősorban az időszakos elszámolású ügyletek és a csoportos adóalanyiság szabályai módosulnak.

Lesznek apróbb, de zsebbevágó módosítások a helyi adókról szóló törvényben is, például azzal, hogy a külföldön megfizetett útdíjak egy részével is mérsékelhető lesz az adóalap. Lesznek könnyítések a gépjárműadónál, a cégautóadónál, az illetékeknél, ezért érdemes átböngészni a módosításokat, hogy az adózó előnyére tudja időzíteni beszerzéseit. Sokan viszont majd attól lélegeznek fel, hogy nem kell bíbelődniük az adóbevallás idegőrlő részleteivel: átvállalja tőlük a NAV. Feltéve persze, hogy viszonylag szimpla bevallásról van szó. A katások viszont ezúttal is okkal elégedetlenkedhetnek: kimaradt egy számukra fontos szabály tisztázása.

Kérdések és válaszok rovatunkba ezúttal a nyugdíjnöveléssel, a tagi kölcsönnel és a színháztámogatással kapcsolatos gyakorlati témákat válogattunk.


VálaszAdó 2015/10.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Fordítókulcs az IFRS-hez
  • Adóalap-kedvezmény önellenőrzéssel
  • Cégalapítási, végelszámolási 1x1
  • Ingatlanértékesítés áfája
  • Kérdések és válaszok

Idén június közepén jelent meg az a kormányhatározat, amely jóváhagyja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását. Egyes társaságoknak kötelező lesz, mások számára pedig lehetőség nyílik a magyar számviteli szabályok helyett az IFRS alapján elkészíteni egyedi beszámolójukat. Ugyanakkor az IFRS-re áttérőknek továbbra is kellene magyar számvitel szerinti nyilvántartásokat és beszámolókat készíteniük. Cikkünkben táblázatokban is összefoglaltuk a két módszer közötti eltéréseket.

Gyakran tapasztalják szakértők, hogy a vállalkozások – akár jelentős összegű innovációs költségeik ellenére – nem érvényesítik a társaságiadó-bevallásukban a K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentő kedvezményt, mivel nem ismerték fel, hogy az általuk végzett tevékenység valójában kutatás-fejlesztésnek minősül. Erről szóló írásunkban részletezzük, hogyan lehet a kedvezményt utólag, önellenőrzés keretében érvényesíteni.

A negyven év jogosultsági idővel rendelkező, nyugellátásban részesülő, korhatár alatti nők csak jövedelemkorlát mellett dolgozhatnak. Tapasztalataink szerint sokakat foglalkoztató kérdés, mi a helyzet akkor, ha az érintett nyugdíjasok a nyugdíjasok vállalkozóként a kisadózást választják? Cikkünkből megtudhatja.

Sok fejtörést okoz a programozóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak egyaránt a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás alkalmazása. Miért találkozunk a gyakorlatban a legritkább esetben „számlával egy tekintet alá eső okirat” elnevezéssel?

Részletezzük mindemellett a vállalkozás-, illetve cégalapítással, a vállalkozási forma kiválasztásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, illetve azt is, mi a teendő, ha egy nem működő, tartozás nélküli kft. tulajdonosai bezárnák a boltot.


VálaszAdó 2015/9.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Iskolakezdési támogatás
  • A Yummber adózása
  • Változás a rokkantellátásban
  • Kft. feltőkésítése
  • Kérdések és válaszok

Az Airbnb, vagyis a szálláshely-szolgáltatás speciális formája forró téma volt az elmúlt hónapban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többször is figyelmeztetett az ezzel kapcsolatos adókötelezettségekre. Az Adózóna ezekről az előírásokról már az augusztusi számában beszámolt. Ezúttal csak arra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a – mostani válogatásunkban nem szereplő – témában rengeteg kérdést kaptunk, amelyekre a válaszok, illetve az önálló cikkek az Adózóna oldalán megtalálhatók.

Ezúttal egy másik internetes innovációra, a Yummber-re vonatkozó szabályokat gyűjtöttük össze. Cikkünkből megtudhatják, milyen adózási szabályok közül választhat az, aki bekapcsolódik ebbe az otthoni konyhán térítés ellenében kosztosokat fogadó rendszerbe.

Egy másik cikkünkben összefoglaltuk, melyek az egészségbiztosítási törvény végrehajtási rendeletének legújabb módosításai; milyen új szabályok vonatkoznak a táppénzre, a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díjra. Ilyenkor ősszel gyakori, hogy a cégek iskolakezdési támogatás adnak a gyermekes szülőknek; összegyűjtöttük, hogy milyen adózási feltételekkel, kinek, mikor, mekkora összeg juttatható.

Jó hír, hogy várhatóan mégsem kell majd 2016 januárjától a gyermekek adóazonosítója az utánuk járó adókedvezmény igénybevételéhez, ehhez azonban még törvénymódosításra lesz szükség.

Az áfatörvény nem egyszer még a gyakorlott könyvelőknek is fejtörést okoz, egyik cikkünkben az áfaarányosítás speciális eseteivel foglalkozunk.

Ajánló rovatunkban többek között kitérünk a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének részleteire, a rokkantellátás szabályainak augusztusi változásaira.


VálaszAdó 2015/8.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Az ingatlan-bérbeadás veszélyei
  • Tíz gyakori kérdés a katáról
  • Jön az EGYKE-uralom
  • Áfaarányosítás és tételes elkülönítés
  • Kérdések és válaszok

Kiemelt hangsúlyt kaptak júliusban az Adózóna hasábjain az ingatlanvásárlással, -hasznosítással összefüggő témákról szóló cikkek. Nagy érdeklődés övezte közülük az ingatlan-bérbeadásra, szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat taglaló írásunkat. Táblázattal megspékelt cikkben mutattuk be továbbá a július 1-jén startolt, „családok otthonteremtési kedvezménye” (CSOK) címen igényelhető állami támogatás új rendjét. Mostanában megszaporodtak az utak mentén az új építésű lakásokat illetékmentesen kínáló óriásplakátok. Felmerül a kérdés, vajon tényleg minden esetre vonatkozik az illetékmentesség? Cikkünkből megtudhatja.

Két és fél éve él a legkisebb adózók számára előnyös új átalányadó, a kisadózók tételes adója (kata), de az érintett vállalkozásoknak továbbra is fejtörést okoznak a kapcsolódó szabályok – derül ki a szerkesztőségünkhöz érkező kérdésekből. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorral.

Fontos hír a vállalkozásoknak, hogy július 17-étől a NAV előtti új állandó képviseleti jogosultságot, illetve a korábban bejelentett képviseleti jog változását már csak az EGYKE adatlapon lehet bejelenteni.

Mit érdemel az a „bűnös”, aki tisztességesen, pontosan megfizeti a tb-járulékokat, de elhanyagolja azok bevallását? Szakértőnk szerint a NAV szigora elképesztő, jogértelmezése sajátos. Na, és mi a helyzet azokkal, akik külföldön vállalnak munkát, és ott biztosítottak, miközben eszük ágában sincs Magyarországon bejelenteni – ráadásul 15 napon belül –, hogy itthon megszűnt a biztosítási jogviszonyuk. Ezt követően ugyanis itthon nem vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást. Akik legálisan dolgoznak külföldön, azoknak egyáltalán nem éri meg sumákolniuk, cikkünkből kiderül, miért.


VálaszAdó 2015/7.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Csökken az szja-kulcs
  • Újdonságok a társasági adóban
  • A diákmunka terhei
  • Árulkodó online kasszák
  • Kérdések és válaszok

Szokatlan menetrendet és tempót diktált az idén az országgyűlési képviselőknek és az adózás után érdeklődőknek a Parlament: ősz helyett már tavasszal kipipálták a következő év költségvetésének, és így az adócsomagnak is a jóváhagyását.

Hideget és meleget egyaránt kaptak az adózók. Szerencsére ezúttal a könnyítések aránya volt a nagyobb, ennek köszönhetően 2016-tól nkaviszony, vállalkozói jogviszony) milyen terhekkel kell számolnia a két félnek.

Sok vállalkozás számára járhat haszonnal az online kasszákról szóló cikkünk, amelyben összegyűjtöttük, hogy mit olvasnak ki a pénztárakból nyerhető adatsorokból az adórevizorok.

Folytattuk a számviteli változásokról szóló írásainkat, jelezve, hogy a gyakorlati szakembereknek mielőbb érdemes megkezdeni a felkészülést a nemzetközi pénzügyi standardok bevezetésére.


VálaszAdó 2015/6.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Így változik a számviteli törvény
  • Üzletág- vagy üzletrész-értékesítés?
  • Fontos-e a számla kelte?
  • Változnak a gyed és a csed szabályai
  • Kérdések és válaszok

Nem sok idejük lesz a könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adózási szakembereknek, hogy a bevallási hajrá után pihenjenek; máris itt a nyakukon az újabb jogszabály-módosítás. Miután az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-án elfogadta a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált éves kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34 EU-irányelvet, módosítani kell a Magyarországon hatályos számviteli törvény is.

Cikkünkben összefoglaltuk egyebek mellett az osztalékra, a cégértékre, a mértékadó befolyásra, a kiegészítő mellékletre, a könyvvizsgálói jelentés tartalmára, valamint az egyszerűsített beszámolóra vonatkozó, tervezett változásokat.

Rendre felmerül a kérdés, hogy a választott képviselőkre milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak, s hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettségüket. Erről szóló cikkünkben ismertetjük a vonatkozó rendelkezéseket. Sokszor még a gazdasági szakemberek is helytelenül használják az üzletág-, illetve az üzletrész-értékesítés fogalmát, pedig igen jelentős különbségek vannak köztük nemcsak jogi, hanem adózási értelemben is. Az áfakötelezettségre fókuszálva részletesen bemutatjuk a különbözőségeket.

Fontos-e a számla kelte, s befogadható-e a bizonylat – levonható-e az áfa –, ha a kiállítás dátuma megelőzi az ügylet teljesítését? – teszik fel a kérdést rendre a könyvelők. Cikkünkből kiderül, van ok aggodalmakra, de korántsem olyan merev a szabályozás, mint ahogy azt sokan gondolják.

Vállalkozók sokaságát érintő kérdés, hogy mit tehetnek, ha évekkel korábbra visszamenőlegesen törli az adószámukat az adóhatóság, s milyen hatása lehet ennek a vevőikre, illetve a szállító partnereikre. Továbbra is slágertéma, hogy milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozókat többes jogviszonyban, s milyen szabályokra kell ügyelni, ha átlépik az alanyi adómentes értékhatárt.


VálaszAdó 2015/5.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Ingatlanértékesítés jövedelmének adója
  • Veszteség elszámolása
  • Kültag mint ügyvezető
  • Nyugdíjszámítás lépésről lépésre
  • Kérdések és válaszok

Május az adóbevallások hava, ami tükröződik a VálaszAdó mostani témaválasztásában is. Egy csokorra való cikket gyűjtöttünk össze például arról, hogyan kell kiszámítani a személyi jövedelemadót ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén akkor, ha eredetileg vásárlásból, öröklésből, illetve ajándékként jutottunk a házhoz, lakáshoz.

A súlyos fogyatékossággal élők egy részének nincs tudomása arról, hogy betegsége miatt személyijövedelemadó-kedvezményt érvényesíthet. Számukra nyújtunk segítséget a témáról közölt összefoglaló cikkünkben. Figyelmeztetünk arra is, hogy külföldi munkavállalás esetén az új munkahellyel kapcsolatos ügyintézés közben sokan megfeledkeznek arról, hogy idehaza is akadnak halaszthatatlan teendőik, így például be kell jelenteniük státusváltozásukat az egészségbiztosítónak, aminek elmulasztása sokba kerülhet.

Annak, aki még csak ezután foglalkozik szja-bevallásával, érdemes átböngésznie a NAV tájékoztatóját a gyakori hibákról, ez talán hozzásegít, hogy ezúttal pontos legyen „beszámoló” a tavalyi jövedelmekről, fizetendő vagy visszajáró adónkról.

Megszokott, hogy május végéig (az idén június 1-jéig) a társaságok többségének is számot kell adniuk bevételeikről, kiadásaikról, eredményeikről. Mit tehet a cég, ha a korábbi években veszteséges volt? Mikor, milyen esetekben és mértékben tudhatja ezt le a mostani nyereség terhére? Cikkünk példákkal mutatja be a lehetőségeket. Nem elég a precíz számlázás és könyvelés, a gazdasági események egy részét speciális dokumentumokkal is igazolni kell az elszámoláshoz. Összegyűjtöttük, hogy milyen bizonylatokra van szükség a különböző kiadások elszámolásához.

Mostani kiadványunkban találnak cikket egy hónapok óta vitatott kérdésről, miszerint lehet-e a kültag ügyvezető? Írásainkban emellett kitérünk az aktuális jogszabály-módosításokra, így például a tb-szabályok és a vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos előírások változásaira. Utóbbival kapcsolatban nem árt tudni, hogy cikkünk megjelenése óta ismét hozzányúltak a képviselők a kódexhez, de az új szabályokat a VálaszAdó összeállításakor még nem hirdették ki. Ezekről az adozona.hu honlapon folyamatosan beszámolunk.


VálaszAdó 2015/4.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Építőipar: egyenes vagy fordított áfa
  • Minimálbérügyek
  • Behajtási költségátalány
  • Vesztett a NAV a Kúrián
  • Kérdések és válaszok

A magyar jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott az Európai Bíróság 2015. február 12-én minimálbér témakörben. E döntés ugyan nem a „német minimálbér” néven elhíresült szabállyal összefüggésben, hanem egy korábbi ügyben született, ám lényeges abban a kérdésben, hogy a minimálbér-szabályozások szempontjából hogyan kell eljárni az egyes bérelemeket illetően.

Lassan nem telik el hónap anélkül, hogy ne változnának az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerre (ekáer) vonatkozó szabályok. Alig lépett hatályba a nemzetgazdasági minisztérium rendeletének előző módosítása, ismét változtatja a tárca az ekáerrendszer alá tartozó termékek körét.

Jelentősen bővül a kockázatosnak minősített élelmiszerek lajstroma, ide tartoznak a jövőben a csokoládék, a savanyúságok és a gyümölcslevek, zöldséglevek is. Több, eddig a kockázatos élelmiszerek között szereplő zöldségnövény (hagyma, káposztafélék), más növény átkerül az egyéb kockázatos termékek közé. Felkerülnek a listára a rádiók, televíziók által használt híradástechnikai eszközök és a különféle cementek is.

Az elmúlt hónapban a legnagyobb visszhangot az a kérdés váltotta ki olvasóink körében, amely arról szólt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülnek. Így esetükben alkalmazni kell a munka törvénykönyve (Mt.) nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezéseit.

Ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a munkáltató nem köteles indokolni a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését, és nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak számít.


VálaszAdó 2015/3.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Módosult az ekáer
  • Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak?
  • Felmondás védett korúnak
  • Kényszertörlés súlyos következményekkel
  • Kérdések és válaszok

Hamar munka ritkán jó, a kapkodás nem szokott míves produktumokat szülni. Sajnálatosan ez a szerencsétlenség kísérte eddig a NAV csodafegyverének kikiáltott elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) eddigi útját.

Az idén januártól hatályba lépett új szabályokat eredetileg a szokásos adócsomagba ágyazta be az Országgyűlés, de már decemberben módosítani kellett, aztán jöttek a halasztgatások és az értelmezési problémák. Mindezekről az Adózóna és a VálaszAdó folyamatosan beszámolt, mostani kiadványunkban pedig a legújabb fejleményekről számolunk be, arról, hogy törvényi szint helyett miniszteri rendelet szabályozza az ekáerre vonatkozó fontos előírásokat. Lapzártakor jelent meg a rendelet, amely szigorításokat és könnyítéseket egyaránt tartalmaz a korábbi előírásokhoz képest. Egyelőre akadnak tisztázatlan pontok is, ha ezek szabályozása eldől, tájékoztatjuk a részletekről olvasóinkat.

Régi szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra, amelyek az idén egy új elemmel bővültek. Olvasóink kérdései arról tanúskodnak, hogy az előírások gyakorlati értelmezése sok nehézséget okoz. Ezért összefoglaltuk, cikkünkben sok példával illusztráltuk, hogy az itt használatos fogalmak alatt pontosan mit kell érteni és hogy mitől válik kapcsolttá két vállalkozás.

Munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt hasznos olvasmány lehet a védett korúak munkaviszonyának munkaadói megszüntetéséről és végkielégítéséről szóló írásunk, a cégvezetők pedig a kényszertörlési eljárás okait, következményeit ismerhetik meg egy másik cikkünkből.

Ajánló rovatunkban ezúttal egy új adónem, a települési adó részletszabályait, az ingyenes szolgáltatás veszélyeit, továbbá a táppénztől való ódzkodás okait mutatjuk be.


VálaszAdó 2015/2.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Fordított adózás 2015-ben
  • Ekáer: téves jogértelmezés a NAV-tól
  • Kata és az osztalék adózása
  • Egyesület – vállalkozási tevékenység
  • Kérdések és válaszok

A január slágertémája – mint ahogy az várható volt – az elektronikus közúti árukövető rendszer (ekáer) bevezetése, és az abból eredő problémák. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az adóhatóság folyamatosan „újramagyarázzák” a törvényt, ráadásul a jogszabály szövegével és az adószakértők egybehangzó értelmezésével ellentétesen. Így van ez az egyik legfontosabb kérdés esetében is, hogy mikor nem kell ekáerszámot kérniük az adózóknak.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó szabályok is több ponton módosultak az év elejétől. Cikkünkben a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket részleteztük. Egyebek mellett változott a táppénz összegének megállapításakor figyelembe vehető jövedelem, és lazább bejelentési szabályok érvényesek a foglalkoztatókra a munkavállalók jogviszonyának megszüntetésekor.

Természetes törekvése a kisvállalkozásoknak, hogy a lehető legkevesebb közterhet kelljen fizetniük. Az adók és járulékok optimalizálásának egyik tere a jogviszonyokkal való „sakkozás”. Tapasztalatok szerint azonban gyakori a melléfogás.

Összefoglaltuk, hogy 2015. január 1-jétől a fordított adózás kiterjesztése miatt milyen előírásokra, átmeneti és részletszabályokra kell figyelni. Érdekes tanulságokkal szolgál az az eset, amelyben pert vesztett a NAV a Kúrián: anélkül rótt ki társaságiadó-hiányt a hatóság, hogy tényekkel alátámasztotta volna a megállapításait.

Németországban a minden ágazatra általánosan bevezetett, óránként bruttó 8,5 eurós minimálbért minden olyan munkavállaló részére meg kell fizetni, aki Németország területén munkát végez, beleértve azt az esetet is, ha nem német cég a munkáltató, vagy ha a dolgozó csak áthalad Németország területén, mint például a gépkocsivezetők. (Az utóbbi előírást január 30-án átmenetileg felfüggesztették.)

Több olvasónk kérdéséből kiderült: tanácstalanul állnak az szja-törvény módosítása előtt, miszerint osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás által a nem kisadózó tagnak, a vállalkozás „nyereségéből" történő bevételjuttatás.Nem csoda, hiszen a törvényi megfogalmazás elég szerencsétlenre sikeredett.


VálaszAdó 2015/1.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Tgyás helyett csed>li>
  • Vagyon szülői kölcsönből
  • Fejlesztési tartalék felhasználása
  • Élettársak családi kedvezménye
  • Kérdések és válaszok

Sajnos évek óta bevett törvényhozási gyakorlat Magyarországon, hogy az adózókat az adóév kezdete előtti utolsó pillanatig bizonytalanságban hagyják abban, mire is kell figyelniük, milyen új, illetve megmaradt szabályokhoz kell igazodniuk az új esztendőben. Nem volt ez másként 2014 decemberében sem.

Karácsonykor a Magyar Közlönyben még nem hirdettek ki több 2015-ös adómódosítást, így a cégvezetők, könyvelők, bérszámfejtők kizárólag újsághírekre támaszkodva készülhettek fel a következő évre. Az adócsomag november 18-ai elfogadását követően ugyanis még több salátatörvényben tárgyalt az Országgyűlés adószabályokról. Számos ponton módosult például az adózás rendjéről, a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról, a jövedéki adóról és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló adó.

Az „egészségügyi saláta” új számítási szisztémát vezetett be a táppénzre, a csecsemőgondozási díjra átkeresztelt terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra. Ezekről a változásokról a módosítások benyújtásakor, majd a parlamenti tárgyalás és az elfogadás során cikkeinkben folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat, a végleges, hivatalosan változat átalakított elemeiről azonban értelemszerűen csak a jogszabályok kihirdetését követően számolhatunk be. A szabályok „mozgósága” miatt a VálaszAdó mostani válogatásába csak részben tettük bele az ilyen módosításokat, Olvasóink azonban az adozona.hu website-on megtalálják az ezekről szóló cikkeket is. Ugyanígy található az oldalon információ a minimálbér és a garantált bérminimum járulékterheket befolyásoló új összegeiről.

A VálaszAdó januári számának összeállításánál viszont – az aktualitásokat is bemutató cikkek mellett – ezúttal olyan szabályok, előírások bemutatására törekedtünk, amelyek (remélhetőleg) decemberben és januárban is hatályosak. A legújabb módosításokról továbbra is folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.


2011-2014. évek VálaszAdó számait itt töltheti le.

2016. év VálaszAdó számait itt töltheti le.


 
 

 
 

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Online kassza számlamásolat kiadása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Kapcsolt vállalkozások hipa adóalap meghatározása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Építményadó

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X