hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria-döntés: kinek kell bizonyítani, hogy nem végezték el a kifizetett munkát?

  • adozona.hu

Az építési vállalkozó teljesítésigazolásban vállalta, hogy elvégezte a munkát, a megrendelő kifizette a végszámlát, viszont úgy ítéli meg, hogy a kivitelező részfeladatokat nem teljesített. Kinek kell bizonyítania, hogy a vállalt és a megrendelő által kifizetett, teljesítésigazolással alátámasztott munkát nem végezte el a kivitelező?

A két felperes és négy alperes között összetett szerződéses jogviszony állt fenn. Tervezési, építési, vállalkozási, kölcsön- és hitelszerződések jöttek lére, amelyek alapján egy nagyobb ingatlanon előközművesítési munkák készültek. A Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően több kereseti kérelemről és több viszontkereseti kérelemről kellett állást foglalnia.

Az ügy egyik döntő eljárásjogi kérdése volt, hogy ha az építési-vállalkozási jogviszonyban teljesítésigazolások történtek, ami alapján végszámla került kiállításra és a megrendelő ez alapján a díjat ki is fizette, kit terhel annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a vállalt munkák egy részének teljesítése nem történt meg. A Kúria megállapította, hogy ilyen tényállás mellett a bizonyítási teher megfordul, és a megrendelőnek kell bizonyítania az el nem végzett munkákat, és viselnie a bizonyítatlanság jogkövetkezményeit.

Abban a kérdésben, hogy az elvégzendő munkáknak mi volt a műszaki tartalma, csak a felek közötti szerződésből lehet kiindulni, és ha a tervekhez képest csökkentett műszaki tartalom, csak előközművesítés került megrendelésre, a teljesítést is ehhez mérten lehet vizsgálni.

A perben jelentős tény volt a ténylegesen teljesített és el nem végzett munkák műszaki tartalma, ennek megállapítására a bíróság szakértőt rendelt ki, akinek a kompetenciájával összefüggő aggályok nem merültek fel a perben releváns szakkérdések megválaszolása körében. A megfelelő előzetes bírói tájékoztatást követően késedelmesen előterjesztett bizonyítási kérelmek alapján további bizonyítás lefolytatására nem kerülhetett sor.

A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a jogerős ítéletet, és miután a bíróság a bizonyítékok megfelelő mérlegelése alapján, ítéletét megfelelően indokolva hozott döntést mind a kereseti, mind a viszontkereseti kérelmekről, a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft.-tulajdonos lehet-e katás egyéni vállalkozó?

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Munkaügyi nyilvántartás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

EPR-díj számviteli elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink