hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kell-e pénztárgép az őstermelőnek?

  • adozona.hu
7

Kötelező-e pénztárgépet használnia az őstermelőnek, vagy jogszabály, illetve az értékesítés körülményei miatt mellőzheti? Olvasói kérdésre Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk a következőkben fejtette ki kérdését: Szeretném szakmai segítségüket kérni az alábbi esethez. Két fővel működik egy családi gazdaság, és 5,5 hektáron dinnyét termelnek. A megtermelt dinnyét kizárólag maguk értékesítik, különböző értékesítési helyeken. Mindketten rendelkeznek külön őstermelői igazolvánnyal, így az értékesítési helyen ezt be is tudják mutatni. Mivel az őstermelői tevékenységhez kapcsolódóan az őstermelői tevékenységek között külön nem szerepel a 47-tel kezdődő kereskedelmi tevékenység, így a családi gazdaság nem kötelezett pénztárgép használatára. Az értékesítés helye – alkalmi bérleti szerződésekkel – útszéli bódé, piaci árusítóhely, fedett helyiségként kialakított épületrész. Ezeken a helyeken az áramforrás nem biztosított, így nem is lehetne a pénztárgépet megoldani. Úgy gondolom, hogy ez az értékesítés nyugtával a helyszínen minden esetben megoldható. Ha nem, akkor mi a helyes megoldás?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A 48/2013. (XI. 15) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete szerint – többek között – a 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok e tevékenységük tekintetében pénztárgép-kötelezettek. A pénztárgép-kötelezettségre nincs hatással, hogy van-e áramforrás az adott helyen, vagy nincs, mivel ilyen esetben hordozható pénztárgép is üzembe helyezhető.

Azt kell megállapítani, hogy a kérdésben szereplő kiskereskedelmi tevékenység mely TEÁOR szám alá tartozik, mivel például a piaci kiskereskedelem (48.8) nem tartozik a pénztárgép-köteles tevékenységi körbe.

A piaci kiskereskedelem tartalmát a KSH TEÁOR tartalom-jegyzéke az alábbiak szerint határozza meg:

„Ebbe az alágazatba tartoznak azok a kiskereskedelmi tevékenységek, amelyek keretében különböző új vagy használt árukat kínálnak általában mozgatható standokon, közterületen vagy piacokon.”

Álláspontom szerint a kérdésben említett „útszéli bódé, piaci árusítóhely” megfelel a fenti leírásnak, azonban a „fedett helyiségként kialakított épületrész” már nem feltétlenül.

Amennyiben tehát az adott tevékenység nem tartozik a Rendelet 1. mellékletében felsorolt tevékenységek körébe, úgy pénztárgép- kötelezettség nem áll fenn, kézi nyugta, illetve számla kiállítása megfelelő.

Amennyiben az adott tevékenység pénztárgépre kötelezett, úgy a pénztárgép használata kiváltható azzal, ha az adott tevékenység kapcsán minden értékesítésről számlát állítanak ki. Ebben az esetben azonban a tárgyhót követő hó 15-éig az így kiállított számlákról adatszolgáltatást kell benyújtani a NAV felé (a PTGSZLAH nyomtatványon).

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:

ja54

Az utolsó hozzászólással teljesen egyetértek. Az őstermelő nyugta ill. számla adásra köte-
lezett /kivéve,ha felvásárlási jeggyel vásárolnak tőle/. De pénztárgép használatra nem
kötelezett mivel nem kereskedő.

Magos Zoltánné

Tisztelt Hozzászólók,
Amennyiben az őstermelő nem végez kereskedelmi tevékenységet, úgy természetesen nem merül fel pénztárgép-használati kötelezettség, amennyiben végez - az őstermelői tevékenység mellett egyéni vállalkozóként - úgy vizsgálni kell az adott tevékenység TEÁOR szerinti besorolását a 48/2013. (XI.15) NGM Rendeletnek megfelelően.
Az őstermelő tevékenysége során, amennyiben az gazdasági tevékenységnek minősül, számla, illetve nyugtaadási kötelezettsége van.
Tisztelettel:
Magos Zoltánné

Ruszin Zsolt

"A kérdésben szereplő esetben a termelés a megtermelt termény értékesítését célozza, amelyet „útszéli bódé, piaci árusítóhely, fedett helyiségként kialakított épületrész”-ként megjelölt helyeken értékesítenek." - dejó, hogy a kérdés is cenzúrázva került közzétételre... így persze, hogy nem érthető a válasz...

Magos Zoltánné

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése szerint adóalany „az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére”. A 6. § (1) bekezdése szerint „Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”
Az Áfa tv. fogalom-meghatározásából levezetve az őstermelő akkor válik adóalannyá, ha üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel olyan tevékenységet folytat, amely ellenérték elérésére irányul, feltéve, hogy annak végzése független formában történik. Így nem lesz áfa-alany a magánszemély, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban úgy vesz részt, hogy tevékenysége nem terjed ki terméknek a saját nevében és ellenérték fejében történő értékesítésére (feltéve, hogy egyébként áfa-alanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége nincs). „Nem áfa-alany az a magánszemély, aki a saját szükségletei fedezése céljából termel, és az esetleges felesleget alkalomszerűen értékesíti (feltéve, hogy egyéb áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége nincs), függetlenül attól, hogy egyéb jogszabályok alapján őstermelőnek minősül-e.”
A kérdésben szereplő esetben a termelés a megtermelt termény értékesítését célozza, amelyet „útszéli bódé, piaci árusítóhely, fedett helyiségként kialakított épületrész”-ként megjelölt helyeken értékesítenek. A leírás kimeríti az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenység fogalmát, így adóalanyiságot keletkeztet. A törvény fenti levezetéséből következik, hogy a kérdésben említett esetben az őstermelő adóalany, így ekként terheli a számla- és nyugtaadási kötelezettség.
Tisztelettel: Magos Zoltánné

ja54

A kérdés kizárólag az őstermelő saját termékének az értékesítésére vonatkozik.
A szakértő sajnos nem a feltett kérdésre válaszolt.

Ruszin Zsolt

Szerintem viszont a válasz - apróbb kiegészítésekkel - teljesen rendben van.

Nem került említésre az az eset, amikor az őstermelő a saját termékét árulja - mert ez nem kereskedelem. Az őstermelők számára viszont tilos vásárolt áru sajátként való piaci értékesítése, ami kereskedelmi tevékenység, így azt több hivatal se tartja helyénvalónak: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya/hirek/folytatodik-az-ostermelok-ellenorzese

A rendelet csak az egyéni vállalkozó élelmiszeripari, otthonról árul termékére ad felmentést a pénztárgép alól. Azt gondolom, hogy ez nem véletlen.

Egyetértek abban is, hogy a legbiztonságosabb, ha az őstermelő számlát ad és aztán írogatja a PTGSZLAH nyomtatványt havonta. Természetesen nem kötelező a készpénzes értékesítés...

Megjegyzem, hogy tudomásom szerint a számla- és nyugtaadás terén az őstermelők körében igen rosszak - még mindig - az ellenőrzési tapasztalatok.

ja54

Véleményem szerint az őstermelő semmilyen kereskedelmi tevékenységet nem végezhet, a
saját termékének értékesítése nem kereskedelmi tevékenység, így pénztárgép használat fel sem merülhet.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Online kassza számlamásolat kiadása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Kapcsolt vállalkozások hipa adóalap meghatározása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Építményadó

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X