hirdetés
Közelgő események
Legfrissebb cikkek
Személyes értesítések
Bezár
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rendszeresen adott magánkölcsönt kamattal: a Kúria szerint is bűnös

  • adozona.hu

Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette valósul meg, ha magánszemély vonatkozó engedély hiányában rendszeresen és haszonszerzés érdekében folytat pénzkölcsönzési tevékenységet – szögezte le nemrégiben jelentős ügyben hozott határozatában a Kúria.

hirdetés
hirdetés

Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] és három rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §); ezért halmazati büntetésül felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. Emellett vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.

A fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terhelt terhére megállapított bűncselekményeket az 1978. évi IV. törvény 298/D paragrafus a) pontja szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének minősítette. A bíróság megállapította, hogy a büntetés nem halmazati jellegű, így mellőzte a szabadságvesztést, és felemelte a vagyonelkobzás összegét.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Álláspontjuk szerint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez a szükséges engedély hiánya szükségszerű tényállási elem, amelyet azonban az eljárt bíróságok nem vizsgáltak, ezen körülmény sem az alapos gyanúban, sem a vádiratban nem szerepelt. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a terhelt büntethetősége elévült.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, és megállapította, hogy az eljárás során beterjesztett vádirat mindenben megfelel a büntetőeljárásról szóló törvény 2. paragrafusának (2) bekezdésében foglaltaknak, azaz pontosan körülírt törvénybe ütköző cselekményt tartalmazott, és a vádló pontosan körülírta a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét stb.

A Kúria rámutatott, hogy nem értékelhető a törvényes vád hiányaként és a vádon való túlterjeszkedésként az, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetési magatartás kapcsán a tettazonosság keretei között a vádiratban le nem írt tényt is megállapít; a vádelv nem jelent minden részletre kiterjedő azonosságot a vádban leírt és az ítéletben megállapított történeti tények között.

A járási ügyészség vádirata részletesen leírta, hogy 2008., 2009. és 2010. évben a terhelt milyen nagyságrendben nyújtott, összesen négy alkalommal kölcsönt a vádiratban megjelölt személyeknek, az adósok milyen összegű kamatot fizettek, tehát pontosan tartalmazta a kölcsönök idejét, azok összegét és kamatait. A vád valamennyi releváns tényt tartalmazott, amely a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének megállapításához szükséges.

Rámutatott a Kúria, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenység keretében a pénzügyi szolgáltatás fogalmának megállapítására a keretdiszpozíció tartalommal kitöltő igazgatási norma rendelkezései az irányadók. Így a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) rendelkezései alapján egyértelmű, hogy magánszemély pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet, ahogy pénzügyi intézmények is csak törvény által szabályozott szigorú feltételek mellett tehetik azt.

Az irányadó tényállás szerint pedig a terhelt a pénzkölcsönöket minden esetben ellenérték – az általa kikötött kamat – fejében nyújtotta, azaz haszonszerzés végett rendszeresen, ismétlődő jelleggel, vagyis üzletszerűen.

A terhelt a vádirat szerint is magánszemélyként végezte ezt a tevékenységet, így bűnösségének megállapítása törvényes vádon alapul.

A Kúria végül megállapította, hogy az ügyben az elévülés nem következett be. A megtámadott határozatokat ezért hatályában fenntartotta.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a szolgáltatáscsomag részeként megkapja az „Adatvédelem a gyakorlatban” című kiadványt is! Az akció feltételei a 2018. március 14-től 2018. április 25-ig megrendelt, és 2018. május 9-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!



ELAKADT? SEGÍTÜNK!
  1. Szakmai kérdése van? Tegye fel!
  2. Más jellegű kérdése van? Írja meg nekünk!
  3. Körbevezetjük!
TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés
LEGFRISSEBB
További friss cikkeink »
2018-AS VÁLTOZÁSOK
További cikkek a rovatban »
Adózóna - Brand Content
További cikkek a rovatban »
2017-ES VÁLTOZÁSOK
További cikkek a rovatban »
Kalkulátorok
Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

Kérdések és válaszok

Használtcikk-kereskedelem II.

Nagy Norbert

adószakértő

Exportértékesítés előlege

Nagy Norbert

adószakértő

Szórólap nyomtatási költsége lehet-e anyagköltség?

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2018 április
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
Naptár nézet Lista nézet
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról
Együttműködő partnereink
  1. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
  2. System Media Kft.

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X