Alapítványok, figyelem! Ezt akarja az Európai Parlament

Megosztás Tetszik

Az Európai Parlament (EP) üdvözli az Európai Bizottság adóelkerülés elleni irányelvre vonatkozó javaslatát – közölte honlapján az EP. A képviselők jobban korlátoznák a kamatlevonásokat és szigorúbban adóztatnák a külföldi jövedelmeket. Nagyobb átláthatóságot akarnak a vagyonkezelői alapok, alapítványok kapcsán, közös szabályokat a szellemi tulajdonból származó jövedelmek utáni adócsökkentésekre, feketelistát az adóparadicsomokra és szankciókat a nem együttműködőkkel szemben.

Az adóelkerülés elleni irányelv tükrözi egyrészt az OECD az adóalap-csökkentés és a nyereség-átirányítás korlátozására vonatkozó akciótervét, és követi az EP novemberi (TAXE 1 jelentés), illetve decemberi jogi ajánlásait, amelyeket Anneliese Dodds (S&D, Nagy-Britannia) és Luděk Niedermayer (EPP, Csehország) jegyeznek.

A javaslat arra az alapelvre épít, hogy adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik, és jogilag kötelező érvényű intézkedéseket fogalmaz meg a vállalatok leggyakoribb adóelkerülési gyakorlatai ellen. Egyúttal közös definíciókat javasol olyan fogalmak, mint az "állandó telephely", "adóparadicsom" "transzferdíjak" "jogdíjak", "postafiók-vállalatok" és egyéb, sokféleképpen értelmezett jelenség kapcsán.

A képviselők a Bizottságnál ambiciózusabbak az unión kívül "leadózott", és utána az EU egyik tagállamába utalt jövedelmekkel kapcsolatos átállási szabályok kapcsán. A kettős adóztatás elkerülése érdekében ez a külföldön szerzett bevétel gyakran adómentes, az EP-képviselők azonban szívesebben látnának egy 15 százalékos adókulcsot – ebben az esetben különbözetet kellene befizetni, ha a külföldön szerzett bevétel után fizetett adó ennél a kulcsnál kisebb.

Az állásfoglalást 486 igen szavazattal, 88 ellenében, 103 tartózkodás mellett fogadták el mai lésükön az EP-képviselői.

További ajánlások (a teljesség igénye nélkül):

– A hitelfelvétel költségeinek a kamatbevételeket meghaladó része csak az adózó kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményének 20 százalékáig vagy 2 millió euró összegig vonható le, attól függően, hogy a kettő közül melyik a magasabb érték.

– Kimerítő feketelista létrehozása az adóparadicsomokról és államokról, köztük az uniósokról is, kiegészítve a nem együttműködő joghatóságokra és az adóparadicsomokban működő pénzügyi intézményekre vonatkozó szankciók listájával.

– A postafiók-vállalatok betiltása.

– Közös konszolidált társaságiadó-alap gyors létrehozása.

– A vagyonkezelői alapok és alapítványok átláthatóságának növelése.

– Közös módszer bevezetése a társasági adó tagállami kiszámítására, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek.

– Határokon átnyúló adóügyi jogviták megoldására szolgáló mechanizmus bevezetése világosabb szabályokkal és szigorúbb határidőkkel 2017 januárjától.

– A harmonizált, közös európai adóazonosító szám (TIN) létrehozása, ami alapja lehet a tagállami adóhatóságok közötti eredményes automatikus információcserének.

Megszavazták az EP-képviselők az offshore-botránnyal foglalkozó vizsgálóbizottság felállítását, amely az uniós jogba ütközően működő offhore cégeket és azok haszonélvezőit kívánja felkutatni.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a vizsgálóbizottság az ilyen cégek haszonélvezőivel és pénzügyi módszereikkel kapcsolatos információk feltárása mellett a tagállamok és az Európai Bizottság által a pénzmosásra, adókijátszásra és adóelkerülésre vonatkozó uniós jog állítólagos megsértését és visszás alkalmazását is vizsgálja.

A vizsgálóbizottság feladata lesz a vizsgálatnak az unós tagállamokkal, valamint a helyi és uniós jogi és pénzügyi szereplőkkel történő összehangolása.

A képviselőcsoportok által egységesen javasolt és elfogadott 65 fős vizsgálóbizottság megbízatása egy évre szól, amelyet két alkalommal lehet majd három-három hónappal meghosszabbítani.

Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. Az iroda rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. E cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel.

A most létrehozott EP-vizsgálóbizottság feladatköre kiterjed a LuxLeaks néven elhíresült botrány további részleteinek felderítésére is. A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, ténylegesen más országokban fizetendő adójuknak Luxemburgban csak a töredékét kelljen leróniuk.