Eldől, hogy együtt lépnek-e az EU tagállamai vagy lesznek leszakadók

Megosztás Tetszik

A 2018-as év fog választ adni arra a kérdésre, hogy az EU 27 tagállama a jövőben is egyszerre lép majd, vagy egyesek közülük „leszakadnak” – jósolta a BruxInfónak egy magas rangú EU-diplomata, aki szerint a migráció, az eurózóna reformja és a következő többéves keretköltségvetés idén egyetlen nagy alkucsomagot alkothat.

Ha magas beosztású EU-forrásoknak hinni lehet, 2018-ban eljöhet „az igazság pillanata” az Európai Unióban. „Kulcsfontosságú esztendő következik abból a szempontból, hogy folytatódik-e az EU27-es logika, és egyszerre lép mindenki, vagy egyesek leszakadnak majd közülük” – fogalmazott a BruxInfónak egy nevének mellőzését kérő EU-diplomata. Aki azt is világossá tette, hogy nem az Unióból való kilépést, vagyis további brexiteket ért a „leszakadás” alatt.

Az idézett forrás szerint a 2018-as esztendő a tagállamok közötti viták éve lesz, aminek az a legfőbb tétje, hogy „minimális szolidaritás mellett” fennmarad-e az egység az EU27-ek között, vagy ennek alternatívájaként még az is elképzelhető, hogy 2020 után külön költségvetése lesz az euróövezetnek. Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének tervei szerint 2019-ig nem kevesebb mint 15 alkalommal üléseznek majd az állam- és kormányfők. Az eurózóna válsága óta nem volt példa hasonlóra.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság decemberben a gazdasági és monetáris unió (EMU) reformjáról közzétett terveiben egyértelműen elutasította az önálló euróövezeti büdzsére vonatkozó elképzelést, elsősorban azért, hogy ne mélyítse tovább a közösség nyugati és keleti tagjai között létrejött szakadékot. Hosszabb távon ugyanakkor Jean-Claude Juncker és csapata is ésszerűnek tartaná, hogy legyenek saját forrásai az eurózónának.

A Bizottság inkluzív hozzáállását nagy megkönnyebbülés fogadta Közép- és Kelet-Európában, Párizs azonban nem titkolta elégedetlenségét.

Egyes uniós diplomaták szerint a bizottsági megközelítéstől függetlenül az önálló eurózóna büdzsé még napirendre kerülhet, ha nem sikerül dűlőre jutni elsősorban a visegrádi országokkal a migráció területén a szolidaritás ügyében. Jóllehet a kötelező menekültkvóták értelmét több nyugat-európai tagállamban is megkérdőjelezik, de még őket is irritálja az a csökönyös elutasítás és minimális kompromisszumkészség, amit a V4-ek és főleg Magyarország és Lengyelország részéről tapasztalnak. (az Európai Bizottság múlt héten küldte el keresetét az Európai Bírósághoz Cseh-, Magyar- és Lengyelország ellen az ideiglenes kötelező menekültkvóták ügyében indult kötelezettségszegési eljárás keretében).

Általános várakozások szerint a 2020 utáni többéves keretköltségvetésről zajló vitát több nettó befizető tagállam is „törlesztésre” használja majd ki.

Bennfentes források szerint a nem is távoli látóhatáron felsejlik egy alkucsomag az EU27-ek között, ami három, első pillantásra nem összetartozó politikai kérdést foglal majd magába. Ezek: a migráció (a közös menekültügyi rendszer reformja), a gazdasági és monetáris unió további mélyítése és a következő hétéves (?) pénzügyi keret, amire idén májusban terjeszti elő hivatalos javaslatát az Európai Bizottság.

Ezen logika értelmében a menekültügyi szolidaritás elhúzódó problémája is egy nagyobb alkucsomag részeként nyerne megoldást, aminek a fent említett három témakör a része.

Megfigyelők rámutatnak, hogy a migráció és az EMU reformja között nagyon sok a párhuzam. Mindkét rázós kérdésben a felelősség és a szolidaritás közötti egyensúly megtalálása a kulcskérdés, és az EU tagállamai helyzetüknél fogva eltérő állásponton vannak. Ráadásul mindkét ellentmondásos ügyben hosszú ideje nem sikerült konszenzusra jutni az EU28-ak között. A menetrendek is összefüggnek, hiszen legalábbis politikai szinten mindkét vita végére idén júniusban szeretnének pontot tenni.

Mindebbe erősen belejátszik a 2020 utáni közös keretköltségvetés is, amennyiben a jelenleginél sokkal több forrást szándékoznak majd fordítani a migráció és a belbiztonság kezelésére (most ez a közös kiadások mindössze 5 százaléka), és a gazdasági és monetáris unió mélyítésére is.

Mindez lehetőséget teremthet arra, hogy egyetlen alku keretében rendezzék a sok ellentmondásos problémát. A jövőre koncentráló vitának elvileg 2019 május 9-én, vagyis a Brexitet követően kellene lezárulnia, amikor is Nagyszebenben a román soros EU-elnökség alatt találkoznak majd az EU27-ek vezetői.