hirdetés
További témák

Csúcsra járt a magyar gazdaság a harmadik negyedévben

  • MTI

Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-térség egészével összhangban gyorsult, de valószínűleg tetőzött is a magyar gazdaság növekedési üteme az idei harmadik negyedévben.

hirdetés
hirdetés

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a keddi előzetes adatismertetés előtti prognózisukban közölték: a feltörekvő európai gazdaságokra kidolgozott növekedési előrejelző modelljük (Emerging Europe GDP Tracker) arra vall, hogy a térség hazai össztermékének éves összevetésű átlagos növekedési üteme a harmadik negyedévben 4,8 százalék volt az előző három hónapban mért 3,7 százalék után.

A ház szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok a szélesebb térségi átlaghoz hasonlóan 4,8 százalék körüli GDP-növekedést produkálhattak az idei év harmadik negyedében a második negyedévben mért 4,5 százalék helyett.

A Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság éves összevetésű növekedése 4 százalékra gyorsult a harmadik negyedévben az előző negyedévi 3,2 százalékról. A cég szerint ez – szezonális kiigazítással – 0,8 százalékos növekedésnek felelne meg negyedéves összehasonlításban.

A ház közgazdászai szerint a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóerői közé tartozik a bérkiáramlás folytatódó gyors növekedése és a hitelkihelyezés élénkülése. Mindemellett az építőipar teljesítménye majdnem 30 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz mérve.

A Capital Economics távlati előrejelzése szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedési üteme jövőre 2,5 százalékra, 2019-ben 2 százalékra mérséklődik.

A ház közgazdászai is elismerték, hogy 2018-ra és 2019-re adott magyarországi növekedési prognózisuk a londoni konszenzusos előrejelzési sáv alsó szélén van. Megítélésük szerint azonban még ezek az ütemek is meghaladnák a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az idei évre mérsékeltebb lendületet várnak, de jóval derűlátóbban ítélik meg a jövő évi magyar növekedési kilátásokat.

A ház a keddi előzetes GDP-becslés előtti prognózisában közölte: a harmadik negyedévre 3,6 százalékos éves szintű növekedést valószínűsít Magyarországon. Megerősítette ugyanakkor nemrégiben jelentősen javított előrejelzését, amely szerint a magyar GDP-érték az idei év egészében 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által korábban valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett.

A felülvizsgálatot a Morgan Stanley elemzői elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal indokolták.

Ők is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az általuk várt idei és jövő évi növekedési ütem egyértelműen meghaladja a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját, amely becslésük szerint 2 százalék körüli szinten lehet.

Ebben a helyzetben a Morgan Stanley londoni elemzői szerint nem maradt sok kapacitástöbblet a magyar gazdaságban, és ezért a ház felfelé ható inflációs kockázatokat lát.

Londonban ismertetett átfogó őszi helyzetértékelésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósolt. A pénzintézet 0,8, illetve 0,4 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését előző, tavaszi előrejelzéséhez képest.

Az EBRD szerint a magyar gazdaság növekedési üteme elsősorban az állami beruházások erőteljes fellendülésének és a magánszektor robusztus fogyasztásának hatására gyorsul.

A bank hangsúlyozta, hogy a beruházások 24 százalékkal emelkedtek éves összevetésben az idei első fél évben, és ennek hajtóereje az EU-folyósítások gyorsítása, valamint - az előző hét évben mért folyamatos visszaesés után - a hitelkihelyezések újbóli növekedése volt.

Az EBRD szerint e két tényező rövidtávon továbbra is elősegíti a magyar gazdaság növekedését, és ehhez járulnak még a várható bérnövekedések, amelyekről az állami vállalatoknál és az autógyáraknál született megállapodások intézkednek. Emellett a minimálbér emelése és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is a növekedés hajtóerői között lesz.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Teljesítésigazolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Pályázati díj visszafizetése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Összesítő jelentés ellenőrzése

Nagy Norbert

adószakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X