hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi kedvezmény közös érvényesítés nélkül – Használati útmutató és fogalomtár

  • Surányi Imréné

Ezt a kalkulátort Ön akkor válassza ki, ha a családi kedvezmény jogosultjaként, azt nem kívánja, illetve a családi állapota szerint (például egyedülálló) nem tudja más magánszeméllyel közösen érvényesíteni, és nincs olyan gyermeke, aki után a családi pótlékra 50 százalékban jogosult. Amennyiben bírósági ítélet alapján a Cst. szerint a gyermekét felváltva gondozó, a családi pótlékra 50 százalékban jogosult szülő, ezt a kalkulátort ne alkalmazza, mert ekkor a felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt is csak 50 százalékban érvényesítheti. Ha élettársi kapcsolatban él, válassza a "Családi kedvezmény élettársi kapcsolatban élők eltérő jogosultsága esetén, közös érvényesítés nélkül" kalkulátort.

hirdetés

Kérjük, hogy a kalkulátor első mezőjének rovataiba – a továbbiakban ismertetett tudnivalók figyelembe vételével – írja be a megfelelő adatokat, és kattintson a „SZÁMOL” parancsikonra.

A kalkulátor kiszámolja a családi adóalap-kedvezmény, – az Ön döntésétől (Igen/Nem) függően – a családi járulék-kedvezmény és a nettó bér, illetve a fizetendő közterhek összegét.

Családi adólap-kedvezményre jogosult:

–        az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

–        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
–        a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
–        a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

A saját jogon jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

–        az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
–        a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától a megszületéséig),
–        az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
–        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

–        az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
–        azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

A családi adóalap-kedvezmény mértéke:

A
z összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével két mértéke van:

–        fejenként és havonta 62 500 forint, amely egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint, egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 10 ezer forint adókedvezményt jelent;
–        fejenként és havonta 206 250 forint, amely három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

Családi járulékkedvezményre jogosult:

–        a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő,
–        családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély.

A családi járulékkedvezmény mértéke:

Családi járulékkedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezményre az összevont adóalap csak részben nyújt fedezetet. Vélelmezett járulékalap esetén (például egyéni vállalkozói kivét hiányában) családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A családi járulékkedvezmény a családi adóalap-kedvezmény 16 százalékának az a része, amelyre a szja nem nyújt fedezetet.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése:

A családi járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. Igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is.

A munkáltató meghatározott sorrendben először a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. A munkaerő-piaci járulékból családi járulék-kedvezmény nem érvényesíthető.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Illeték számlázása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Munkába járás fogalma

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Munkajogi képviselő-védelem

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

2017 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X