hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajtási költségátalány: ne vegye lazán, büntetés is jöhet

  • Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő
6

A vállalkozások többsége fütyül a behajtási költségátalányra, akár kötelezettekről, akár jogosultakról van szó. Pedig nem árt óvatosnak lenni: az előírások megsértéséért büntethet a NAV.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése egy európai uniós irányelvnek (2011.02.16. 2011/7/EU) való megfelelés okán vezette be a behajtási költségátalány fogalmát, mely szerint a fizetési késedelembe eső kötelezett köteles a jogosultnak negyven eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni, a késedelembe esés napján érvényes MNB deviza-középárfolyamon számítva. Ez az összeg a jogosult költségeinek fedezetére szolgál, ugyanakkor nem mentesíti a kötelezettet a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól (késedelmi kamat), az esetleges kártérítés összegébe azonban beszámít.

6:155. § (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

A törvényhely utolsó mondata kimondja, miszerint semmis az olyan megállapodás, amely kizárja vagy az említett mértéknél alacsonyabb értékben határozza meg a költségátalányt. Ez a kötelezővé tétel a magyarázat arra a kérdésre, amit szakmai körökben sokan feltettek: miért nem azonosan kell kezelnünk a számvitelben a késedelmi kamatot és a költségátalányt, holott mindkettő a késedelembe esés jogkövetkezménye.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, mire kell figyelni a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban a gyakorlatban!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Ruszin Zsolt

Magyarul: vegyük nyugodtan lazán, ami az adozona.hu-n megjelenik, hiszen napokkal később előfordulhat, hogy megjelenik annak az ellenkezője...

Szomorú.

adózóna.hu

Kedves Ruszin Zsolt!

Köszönjük észrevételeit. A témában közölt NAV és az NGM közös állásfoglalást külön cikkben megjelentettük az Adózóna oldalán, továbbá csatoltuk az eredeti íráshoz is.
Üdvözlettel az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

Keddre kértem, de csütörtökre idr is ért: http://nav.gov.hu/nav/ado/illetek/Behajtasi_koltsegatal20151007.html

Ruszin Zsolt

Egy visszterhes ügylethez szorosan kapcsolódó késedelmi kamat és/vagy behajtási költségátalány elengedésének nincs semmilyen illetékvonzata (bejelentés se)!

Gondolja már végig! Ha elfogadnánk az álláspontját, akkor a visszterhes ügyletek esetén az alap és a kapcsolódó elemek ellenértékének csökkentése bejelentés-köteles lenne!!! Hát nem az!

Ha nekem nem hisz, gondolom a minisztériumra csak odafigyel:
www.fairconto.hu/files/12907-14_kesedelmi_potlek_behajt_koltsegatalany_elengedes_illetek.pdf

Szomorú, hogy ez a cikk még mindig kinn van a címlapon.

Az MKVK-nál és a leányvállalatuknál pedig gondolkozzanak el, hogy milyen hibákat vétettek az elmúlt fél évben a témával kapcsolatosan. Lehetne tanulni belőlük.

adózóna.hu

Kedves Ruszin Zsolt!
Köszönjük észrevételeit.
Szűts Veronika válasza a következő:
Valóban, illetéket fizetni nem kell. (Ez a cikkben is benne volt.) A bejelentési kötelezettség azonban egy egyszerű jogszabályi hézag miatt elvileg fennáll. (Lásd például Könyvvizsgálói Kamara Magyar Könyvvizsgálói Oktatási Központ 2015. 09. 23. álláspontja.) Ilyenkor magát az elengedés tényét kell(ene) bejelentgetni. Büntetni pedig magának a bejelentési kötelezettségnek az elmulasztását lehet(ne) mulasztási birsággal. (Más kérdés, hogy nem láttunk még ilyen esetet a NAV gyakorlatában.) Maximálisan egyetért szerintem mindenki a szakmában, hogy ez nonszensz és a megoldás várat magára. Ugyanakkor az olvasókat mindig a worst case cenario-ra kell felkészitenünk...
Figyelemmel kell lenni az Itv. 91. § (5) bekezdésére is, mely szerint a bejelentési kötelezettség illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.

Üdvözlettel az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

A Ptké. 53/B. §-a szerint a behajtási költségátalány esetén kimentési jognak van helye. Ebből fakadóan most már "jogértelmezgetéssel" se lehet azt állítani, hogy a kötelezettnek automata módon könyvelni kellene a 40 EUR-t, ha késedelembe esett. Sajnos az NGM illetékes főosztályvezetőjének "szimpatikus" az automata könyveltetés és folyamatosan azt állítja, hogy a megoldás az lenne, ha a PTK módosulna. Ezzel kapcsolatosan az IM világosan kifejtette, hogy a jogintézmény marad, de a korábbi állásponttal kapcsolatosan az NGM dolga, hogy azt felülvizsgálja, hiszen a PTK így már teljes, ráadásul a Ptké. fenti módosítása visszamenőleges hatályú. Valamiért ez a vállalkozás-ellenes adminisztrációs igény mégis makacsul tartja magát és ezt a trendet még az MKVK is követi, ami kifejezetten szégyen. Vajon miért? Talán azért, mert ezzel jól lehet oltogatni a könyvelőket? Rejtélyes.

Az viszont újdonság, hogy ezt leöntik az ajándékozási illeték mázával, hátha attól kívánatosabb lesz a dolog. Pedig az NGM még 2014 tavaszán megerősítette, hogy a behajtási költségátalány elengedése nem ajándékozás, mert az egy visszterhes ügylethez szorosan kötődik (ikt. sz.: NGM/12957/2/2014). Ennek alapján a NAV saját tájékoztatója is kimondja, hogy nem merül fel ajándékozási illeték (http://nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/A_behajtasi_koltsegat20140807.html). Ezt így fogalmazzák meg:

Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

Ha nincs ajándékozási illeték, akkor vajon mit is kell bejelenteni és milyen elmulasztott bejelentés fenyeget bírsággal?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képzés költségének elszámolása

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink