A hatóság hallgatása nem beleegyezés – mondta ki a Kúria

Megosztás Tetszik

A Kúria ítéletet hozott a Kfv. VI. 37 502/2016. számú ügyben, melyben a felperes azzal az indokkal kérte az építésügyi hatóság bontást elutasító határozatának hatályon kívül helyezését, hogy az épület lebontásának joga már megadottnak tekinthető, mert a hatóság az előírt határidőben nem hozott döntést.

A felperes szerint az épület lebontásának a joga azért tekinthető megadottnak, mert a közigazgatási hatósági eljárási törvény szerint ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt, akkor az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést.
A Kúria ítéletében viszont kimondta: a hatóság mulasztása esetén a kérelmezett jog gyakorlása akkor illeti meg az ügyfelet, ha a jog gyakorlásához előírt további jogszabályi feltételek is teljesülnek. Megállapította, hogy az eljárásban egy építéshatósági engedélyezés körébe tartozó bontási engedély megszerzése volt a felperes célja. Ezen eljárás szabályait a jogszabályok egymásra épülő rendszere tartalmazza, mely kötelezően előírja a biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelmények vizsgálatát, betartását. Noha az építési hatósági eljárásról szóló kormányrendelet nem kifejezetten kivételt kimondó jogszabály, de olyan kötelezően figyelembe veendő, további feltételeket megfogalmazó jogi norma, amit nem lehet mellőzni.
A perbeli esetben a jogszabályok helyes értelmezése alapján nem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a határidőn túl meghozott – a konkrét esetben elutasító – határozat a „hallgatás egyenlő beleegyezés” alapon ne válthatna ki jogkövetkezményt, azaz a felperes szigorú feltételeket támasztó jogszabályi előírások teljesülése hiányában is megkezdheti az épület bontását.