Azok a vállalkozások, amelyek lakóingatlan tulajdonosai, értelemszerűen az adó alanyává válnak. De az már korántsem egyértelmű, hogy a lakóingatlan alatt nemcsak a lakást, lakóházat, lakóépületet kell érteni, hanem ide tartozik többek között az ingatlan-nyilvántartásban kastélyként, villaként, udvarházként, üdülőként, hétvégi házként, sőt, csónakházként nyilvántartott ingatlan is. A jogszabályok szó szerinti értelmezése alapján komoly hátrányt szenvedhetnek például azok a vállalkozások, amelyeknek kastélyszállója az ingatlan-nyilvántartásban kastélyként van bejegyezve.
További kellemetlen meglepetést okozhat a lakóingatlant fejlesztő vállalkozásoknak, hogy a használatba vételi engedélyt kapott, de nem értékesített lakóingatlanok után adót kell fizetniük. 2008. év első félévének adatai alapján a Budapesten átadott, de még nem értékesített lakások száma 2000 körül járt*, s az értékesítések ezt követően vélhetően jelentősebb mértékben eshettek vissza, mint a használatba vételi engedélyek számának csökkenése, így az olló tovább nyílt, ezzel növelve az engedéllyel bíró, de még nem értékesített lakások számát. „A vállalkozásoknak érdemes lesz odafigyelniük, hogy a használatba vételi engedélyük mikor emelkedik jogerőre - emelte ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM adócsoport vezetője -, tekintettel arra, hogy az adókötelezettség a tárgyév - így legelőször 2010 - január 1-jén már jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkező lakóingatlanok után keletkezik.”
Ingatlantranzakciók adózása a társaságiadó-törvényben – nyitva hagyott kiskapu?
Ajánljuk még
A parlament csütörtökön elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amelyhez a zárószavazás előtt számos módosítást nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter. A bankadó hatálya alól végül kivonták a három éven belül alakult biztosítókat, s az eredeti javaslatnál normatívabb módon oldották meg a takarékszövetkezetek kedvezményezését. A parlamenti jóváhagyással egyebek között adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka, csökken a társasági adó, a közszférában bevezetik a bérplafont, és 98 százalékos különadóval sújtják a végkielégítéseket.
tovább >>
Miként lehet kiadni 12 órás munkarendben a szabadságot? Mit tehet az a munkavállaló, akit nem tájékoztatott cége a szerződésmódosításról? Mit tehet rendkívüli felmondás esetén az állapotos kismama? Milyen módon veheti igénybe a munkábajáráshoz rendelt költségtérítést az, akinek a munkaadója nem akar fizetni? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
tovább >>
Milyen adónemekkel kell számolni az új uniós tagország, Románia esetében? Hogyan lehet társaságot alapítani a szomszédos országban? Külföldi vállalkozóként, adózóként mire kell odafigyelnünk?
tovább >>