A hétfőn elfogadott és 2010-től életbe lépő új szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.
Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Jövő évtől minden egyes képviselő saját maga dönthet - ugyanúgy, mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti költségnek) vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.
A Népszava pénteki számában úgy számolt be, hogy csaknem 70 képviselő akár a dupláját, míg az "átlagos" honatyák a másfélszeresét vihetik haza jelenlegi költségtérítésüknél a hétfőn elfogadott törvény alapján.
Göndör István elmondta: az eredeti javaslata szerint egy "átlagos" képviselő, aki csupán egy bizottságnak a tagja, 70-80 ezer forintos havi veszteséget könyvelt volna el jövőre, míg az új, végül a parlament által elfogadott törvényjavaslat szerint ez most hozzávetőleg 20 ezer forint lesz.
Tény azonban, hogy azoknál, akik nem csupán egy bizottsági tagság után kapják a pótdíjat, az új rendszer torzít - közölte a szocialista politikus. Kiemelte: ezért most a pótdíjakat át kell tekinteni az érintett körnél, ami csaknem 70 ember érinthet.
Göndör István elmondta, ősszel a parlament elé terjeszt egy törvénymódosítást, amely 2010. január 1-jére, mire a jogszabály hatályba lép, rendezi a kérdést. A szocialista politikus szerint a gyors törvényalkotás miatt fordulhatott elő a "baki".
Ajánljuk még
Miképpen lehet fellebbezni egy APEH-bírság ellen, s miként lehet kérni annak csökkentését? Hogyan kell adózni, ha valaki gyes mellett dolgozik? A havi egészségügyi szolgáltatási járulék mit fedez? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.
tovább >>
A parlament csütörtökön elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amelyhez a zárószavazás előtt számos módosítást nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter. A bankadó hatálya alól végül kivonták a három éven belül alakult biztosítókat, s az eredeti javaslatnál normatívabb módon oldották meg a takarékszövetkezetek kedvezményezését. A parlamenti jóváhagyással egyebek között adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka, csökken a társasági adó, a közszférában bevezetik a bérplafont, és 98 százalékos különadóval sújtják a végkielégítéseket.
tovább >>
Gyakorlatilag vége a minimálbér teljes adómentességének. Megszűnik számos adókedvezmény, nem érvényesíthető például a szellemi tevékenység, a felnőttképzés, a Sulinet-program és a január 1. után felvett lakáshitelek törlesztése esetén, írja a Magyar Hírlap. Mi változik még?
tovább >>