hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Súlyos következményei lehetnek, ha ez nem szerepel a számlán

  • adozona.hu
4

Kell-e a számlán szerepeltetni a „fordított adózás” kifejezést, vagy megfelel helyette egy tartalmilag ugyanezt jelentő változat? Olvasói kérdésekre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk a következőket tudakolta: Egy hulladékkereskedő cég partnerei nem minden esetben írják rá a számlára a „fordított adózás” kifejezést, hanem annak egyéb hasonló tartalmú változatait („fordított áfa”, vagy „az áfát a vevő fizeti”). A cég ezeket a számlákat befogadja, és természetesen a fordított adózásnak megfelelően könyveli, és szerepelteti a bevallásban. Kérdéseim a következők lennének: 1. Bármelyik felet sújthatja-e bármilyen (pénzbeli) szankció, amiért nem szó szerint „fordított adózás” szerepel a számlán? Ha igen, melyik felet, milyen nagyságrendben? 2. Tudomása szerint van-e a fenti témára vonatkozó NAV-os állásfoglalás? 3. Mi a helyzet akkor, ha a partner sem a „fordított adózás” kifejezést, sem egyéb rokon értelmű megfelelőit nem szerepelteti a számlán; de a befogadó kereskedő cég ennek ellenére annak megfelelően kezeli? 4. Ha a gépi számlára utólag tollal ráírják a „fordított adózás” kifejezést, elégséges-e?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 142. § (7) bekezdése alapján fordított adózás alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója köteles olyan számla kibocsátásáról gondoskodni, amelyben áthárított adó, illetőleg az adó százalékos értéke nem szerepel. Az áfatörvény 169. § alapján a számlán a „fordított adózás” kifejezés feltüntetése kötelező, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett.

A számla kibocsátó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 172. § (1) e) pontja alapján 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a jogszabályban előírt bizonylatokat nem a jogszabálynak megfelelően bocsátja ki.


Az áfatörvény 127. § (1) bb) pontja alapján fordított adózás esetén (kivéve a közösségen belüli termékbeszerzés esetét) az adólevonás feltétele számlát befogadó fél oldalán a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg – ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.

 

A jogszabályszöveg szűkítő nyelvtani értelmezése alapján arra a lehetséges értelmezésre juthatnánk, hogy amennyiben a fizetendő adó megállapításakor a számla rendelkezésre áll, úgy a számla a levonás feltétele. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3010/2015. útmutató 32. pontja alapján, amennyiben a kiállított számla nem megfelelően tartalmazza az áfatörvényben előírt, kötelezően feltüntetendő adatokat, azaz „hibásnak” minősül, úgy a számla megfelelő javítása, adattartalmának módosítása hiányában az adólevonási jog nem gyakorolható. Tehát a hibás számla – a számla javításának elmaradása nélkül – a befogadó oldalán adóhiányt, és ennek megfelelően adóbírságot és késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget jelenthet.

Ugyanakkor a korábbi Európai Uniós joggyakorlatot figyelembe véve az a következtetés adódhat, hogy amennyiben bizonylatból kitűnnek az adólevonásának anyagi jogi feltételei, úgy a levonási jog nem vitatható, még ha az formailag hibás is, így

- a Bockemühl ügyben (C-90/02) az Európai Bíróság vizsgálta a korábbi 6. áfairányelv tükrében, hogy fordított adózás esetében a számla feltétele-e a levonási jog alkalmazásának. A bíróság ítéletét az adósemlegesség elvére alapozta, és megállapította, hogy ugyan a tagállamok megállapíthatják az adólevonás gyakorlásának formai feltételeit, de ennek feltételeit a rendelkezés céljával – ami a hozzáadottérték-adó beszedése, és az ellenőrizhetőség biztosítása – kell gyakorolják. A feltételek nem tehetik lehetetlenné, vagy túlzottan nehézkessé a levonási jog gyakorlását, és nem terjedhetnek túl azon, ami szigorúan szükséges ahhoz, hogy az adózó a fordított adózást megfelelően alkalmazza-e. 

- az Ecotrade-ügyben (C‑95/07. és C‑96/07. sz. egyesített ügyek) az Ecotrade olaszországi székhellyel nem rendelkező vállalkozásokat bízott meg szállítmányozással, és a szolgáltatásokat nem fordított adózásúként kezelte, hanem hozzáadott érték adómentesként. A Bíróság azt vizsgálta, hogy megtagadható-e a levonási jog – az olasz jog által előírt - nyilvántartási és bevallási szabálytalanságok esetében. A Bíróság álláspontja alapján amennyiben az adóhatóság rendelkezik az annak megállapításához szükséges adatokkal, hogy az adóalany tartozik‑e a hozzáadott érték adóval, akkor nem írhat elő olyan további feltételeket, amelyek hatására e jog gyakorlásának lehetősége a nullára csökkenhet.

- Az Uszodaépítő-ügyben (C-392/09.) a Bíróság azt vizsgálta, hogy köthető-e az egyenes adózásúként kiállított számlák módosításához és önellenőrzés benyújtásához a levonási jog gyakorlása, amennyiben az ügylet, mint építési szolgáltatás fordított adózás alá esik, tekintettel az ügylet szereplőinek a fordított adózás alkalmazására vonatkozó nyilatkozatára, amelyet visszamenőleges hatállyal kellett alkalmazni a 2007-ben kiállított számlákra. A Bíróság megállapította, hogy a támasztott formai feltételek a levonási jog gyakorlását lehetetlenné tennék. Így ítéletében megállapította, hogy az EU joggal ellentétes ilyen szabály visszaható hatályú alkalmazása annak ellenére, hogy az adóhatóság mindazon információkkal rendelkezik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa, az adóalany a szóban forgó ügyletek címzettjeként hozzáadottérték‑adó fizetésére kötelezett, és hogy ellenőrizze a levonható adó összegét.

- Az SC Fatori-ügyben (C‑424/12.) ugyanakkor a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügy tényállása eltér a korábbi ügyektől (Bockemühl, Ecotrade, Uszodaépítő), és a Közösségi joggal összeegyeztethetőnek találta a levonási jog megtagadását. Ez esetben ugyanis, azon túl, hogy a számla nem tartalmazta a fordított adózásra történő hivatkozást, és a Fatorie nem tette meg az előírt intézkedéseket e hiányosság pótlására, a társaság megfizette a számlán hibásan szerepeltetett hozzáadott értékadót partnere részére.  Ez a helyzet a Bíróság szerint megakadályozta az adóhatóságot abban, hogy ellenőrizze a fordított adózási eljárás alkalmazását, és adóbevétel‑kiesés veszélyét eredményezte. A bíróság álláspontja alapján a levonási jog megtagadása tekintetében nem jelent kivételt az sem, ha hiba kijavítása lehetetlen, mivel a kérdéses szolgáltatásnyújtó felszámolás alá került.

- az Idexx-ügyben (C‑590/13. sz. ügy) az Idexx közösségen belüli beszerzéseket bonyolított le, de a beszerzéseket nyilvántartásában nem, vagy hozzáadott érték adó mentesként szerepeltette. A Bíróság elé vitt kérdések arra vonatkoztak, hogy megtagadható-e a levonási jog, amennyiben a nyilvántartások vezetése a levonás feltétele, és azok utólag már nem javíthatóak.  A Bíróság ez esetben is megállapította, hogy ha az adóhatóság rendelkezik az annak megállapításához szükséges adatokkal, hogy az anyagi jogi követelmények teljesültek‑e, az adóalanynak a szóban forgó adó levonásához való joga tekintetében nem írhat elő olyan további feltételeket, amelyek hatására e jog gyakorlásának lehetősége elenyészik.

A fenti jogesetek alapján tehát az EU-s joggyakorlat az áfa-levonási jog gyakorlásának vizsgálatakor alapvetően a tartalmi követelmények teljesítésére helyezi a hangsúlyt, és a formai követelmények nem teljesülése csak a fenti, igen korlátozott körben eredményezi a levonás megtagadását.

Ugyanakkor az uniós jog sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy adott esetben a jogsértés súlyosságával arányos bírságot vagy pénzbüntetést szabjanak ki az alaki követelmények megsértésének szankcionálása érdekében (például  Salomie és Oltean ítélet).

A fentebb említett NAV útmutató alapján nincs lehetőség arra, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany. Számítástechnikai eszköz útján kiállított („gépi”) számla esetén az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása, vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása fogadható el.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (4)

adózóna.hu

Kedves Olvasóink, kedves Szakértők!

Tekintettel a kommentárokra, szakértők válaszát/cikkét kiegészítettük több jogesettel. Ezek alapján az uniós bírósági gyakorlatban változó, hogy az alaki követelmények figyelmen kívül hagyhatók-e vagy sem.
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

Miután nincs áthárított adó a fordított adózású számlán, egy ilyen számla formai hibája nem befolyásolhatja a levonási jogot.

https://goo.gl/3SLqLp

Somogyi Cs. György

Az adólevonási jogot nem korlátozza a FAD esetén az sem, ha nem áll rendelkezésre számla. Kár hogy nem tért ki a cikk írója az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés b) bb) alpontjára, mely szerint "Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg - ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére - mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek". Vagyis a FAD esetén olyan bizonylattal is, amely nem mondható számlának, levonható az áfa.

Vadász Iván

A magyar adótörvények (Art, Szvt) alapelve: a tartalom elsődlegessége a formával szemben.
Az Európai Unió Bírósága több alkalommal leszögezte, hogy a levonási jogra vonatkozó alaki követelmények megsértése nem eredményezheti a levonási jog elvesztését.
Például:
- C 95/07. és C 96/07. sz. Ecotrade ügy,
- C 590/13. sz. Idexx ügy.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Külföldi kiküldetés költségelszámolása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Munkáltató részéről adómentes juttatás?

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X