Potyára fizettek áfát? A Kúria dönt az ingyenes átadásokról

Megosztás Tetszik

Újra a Kúria elé viszi a térítés nélküli közmű- és útátadások áfa-kezelésének kérdését a NAV. A Kúria már több hasonló ügyben állást foglalt, a döntés mégis várhatóan precedens értékű lesz, mert kifejezetten a vállalkozási tevékenységhez szükséges infrastrukturális beruházások, így elsősorban a közművesítés és a közúti hálózathoz csatlakozás adójogi kezelésében fog iránymutatást adni. Az ítélettel egy több mint fél évtizede húzódó jogértelmezési bizonytalanság zárulhat le végérvényesen. A Kúria kedvező döntése esetén a vállalkozásokat sokmilliárd forint értékű áfa-visszatérítés illetheti meg.

Már több mint fél évtizede vitás azoknak az ügyleteknek az áfa-kezelése, amikor egy vállalkozás az üzleti célkitűzései megvalósítása érdekében kénytelen ingyenesen más részére eszközt átadni vagy szolgáltatást nyújtani. Tipikusan ilyen eset, amikor egy vállalkozás közművesíti az ingatlanát, vagy kiépíti annak közúti csatlakoztatását, majd a kiépített közmű-létesítményt, illetve utat kénytelen ingyen átadni a közműszolgáltatónak, az önkormányzatnak vagy a Magyar Államnak. Kezdetben a NAV az ilyen beruházásoknál az áfa levonhatóságát tagadta meg. Mára azonban a joggyakorlat elmozdult abba az irányba, hogy a költségek áfája levonható ugyan, de az eszközök, szolgáltatások ingyenes továbbadásakor áfát kell fizetni a beszerzési érték alapulvételével. Az mindenesetre változatlan, hogy vagy így vagy úgy a vállalkozásnak meg kell fizetnie az áfát a beruházás teljes értéke után. Ezen a joggyakorlaton változtathat radikálisan a Kúria döntése, hiszen a NAV által kifogásolt elsőfokú bírósági ítélet azt mondja ki, hogy a vállalkozás az ingyenesen átadott beruházás teljes áfáját levonhatja, és ingyenes átadás címén sem kell áfát fizetnie.

A Kúria már több ügyben is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, és ez idáig minden alkalommal a vállalkozások javát szolgáló ítéletet hozott.

Az első elvi jelentőségű döntést 2009-ben született. A vitás esetben egy nagy beruházás során szükség volt a BKV Rt. tulajdonában álló sínek és vezetékek áthelyezésére annak érdekében, hogy a tervezett felépítmény elkészülhessen. A NAV kifogásolta, hogy a beruházó a sín- és vezeték-áthelyezési munkák áfáját levonta. Arra hivatkozott, hogy a munkák elsődlegesen nem a beruházó, hanem a BKV Rt. tevékenységéhez kapcsolódtak, ezért a beruházó a kiadások áfáját nem vonhatta volna le. A Kúria az ügyben úgy döntött, hogy miután a sín- és vezeték-áthelyezés a beruházás megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges volt, a beruházó jogosan helyezte levonásba a sín- és vezeték-áthelyezési munkák áfáját.

A Kúria második elvi jelentőségű döntése 2011-ben született. Itt a jogvita alapját az képezte, hogy egy nemzetközi sportszergyártó és forgalmazó cég, amely Magyarországon úgynevezett franchise-rendszerben értékesítette a termékeit, a vele együttműködő kiskereskedőknek különféle szolgáltatásokat nyújtott, ingyenesen. A cég által felépített franchise típusú értékesítési modellben a cég termékeit a kiskereskedők értékesítették, egységes áron és feltételekkel. A franchise hálózat egységes arculata érdekében a forgalmazó cég felújította a kiskereskedők üzleteit, és egységes bútorzatot szolgáltatott az üzletek berendezéséhez, térítésmentesen. A NAV többszörösen is megbüntette a céget. Egyrészt arra hivatkozással, hogy az ingyenes boltfelújítások a kiskereskedők érdekét szolgálták, és emiatt ezek áfája nem levonható. Másrészt arra hivatkozással, hogy a bútorzat ingyenes használatba adása után a cég nem fizetett áfát. A Kúria ebben az esetben is a NAV-val szemben döntött. A legfőbb bírói fórum álláspontja szerint, amennyiben a térítésmentes boltfelújítás és a bútorzat ingyenes használatba adása a franchise-rendszerben történő értékesítést szolgálta, úgy a franchise-rendszert vezető cég jogosult volt az áfa levonására, és a bútorok használatba adása miatt sem terhelte áfa fizetési kötelezettség.

Az egyetlen kérdéskör, amihez a Kúria eddigi döntései nem adnak eligazítást, az eszközök térítés nélküli átadása. Különösen érinti ez azokat a vállalkozásokat, akiknek a működésük érdekében útcsatlakozást kell építeniük a közút-hálózathoz, mert az ilyen közútcsatlakozásokat jogszabály alapján kötelező átadni önkormányzati vagy állami tulajdonba, és az átadásra a legtöbb esetben térítés nélkül kerül sor. Ez tipikus a zöldmezős beruházásoknál, az autópályák melletti bevásárlóközpontok és üzletek építésénél, a lakóparkok építésénél, továbbá minden olyan esetben, amikor a vállalkozás által használt ingatlannak nincs közvetlen csatlakozása a közút-hálózathoz, noha szükség lenne arra, hogy az ingatlan közútról gépjárművel megközelíthető legyen. Egy ilyen ügyben hozott ítéletet a Kúria 2013 végén. A döntés ebben az esetben is a NAV ellen szólt, azonban a döntést – eljárási indokok alapján – rövid időn belül a Kúria visszavonta. A kérdés tehát jelenleg is eldöntetlen.

A jelenleg a Kúria előtt álló ügyben a NAV egy zöldmezős beruházást megvalósító vállalkozást büntetett meg, azzal az indokkal, hogy a vállalkozás nem fizetett áfát az önkormányzat részére ingyenesen átadott közút-csatlakozás után, továbbá levonta az áfáját azoknak a kiadásoknak, amik a zöldmezős létesítmény közművesítéséhez szükségesek voltak. A NAV első fokon elveszítette a pert. Az elsőfokú bíróság döntése szerint a vállalkozást megillette az áfa-levonási jog, és a beruházással létrejött létesítmények ingyenes átadása miatt nem keletkezett áfa-fizetési kötelezettsége. A NAV az ítélet ellen Kúriához fordult, így ismét elkerülhetetlen, hogy a vita végére megint a legfőbb bírói fórum tegyen pontot.

Abban az esetben, ha a Kúria az elsőfokú bíróság döntését megerősíti, úgy ezzel felülírhatja az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlatát. Értelemszerűen felmerül a kérdés, hogy a Kúria ilyen döntése esetén kérhetnek-e áfa-visszatérítést azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt években – a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyöntetű tájékoztatásai alapján – önként megfizették az esetenként többszáz-millió forint áfát a közút-csatlakozások és egyéb infrastrukturális beruházások ingyenes átadásakor. E körben lényeges, hogy a Kúria egy olyan adószabályt fog értelmezni, amely évek óta változatlan. Abban az esetben tehát, ha a Kúria értelmezése szerint az infrastrukturális beruházások ingyenes átadása után nem kell áfát fizetni, úgy ebből egyenesen következni fog, hogy a korábban megfizetett áfa is visszajár.