Nehezen emészthető falat: a vendéglátás áfája

Megosztás Tetszik

Továbbra is sokan bizonytalanok, hogy milyen áfakulcsot kell felszámolniuk az éttermekben, büfékben, cukrászdában. Egy kérdéscsokorra ezúttal Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdéseit: A vállalkozás a működési engedély alapján meleg- és hidegétel, ital forgalmazására jogosult ételbárt, pizzériát üzemeltet. Ennek keretében pizzát, hamburgert, melegszendvicset, salátát, gépi és palackozott üdítő italt értékesít helyben, illetve elvitelre történő fogyasztásra. Felszolgáló nincs, a pultnál történik a kiszolgálás. Az egység rendelkezik ülő fogyasztásra alkalmas asztalokkal és székkel, egészségügyi helyiséggel, van takarítás. Szeretném megkérdezni:

1. A felsorolt termékek, valamint a helyben készített italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával készített szénsavas üdítő, limonádé, kávé helyben történő fogyasztására alkalmazható-e a 18 százalékos kedvezményes áfakulcs?

2. A fenti egységben a felsorolt termékek – pizza, hamburger stb. – elvitelre történő értékesítése mint termékértékesítés milyen áfakulcs alapján történhet?

3. Helyben fogyasztásnál SZÉP-kártyával fizet a vendég. Hogyan lehet elkülöníteni a 18 százalékos és 27 százalékos értékesítéseket? Szükséges kártyás bevételnél is külün-külön 18, illetve 27 százalékos pénztárgépi kód paraméterezés?

4. Másik egységben, ahol cukrászda üzemel 2017. január 1-jétől, alkalmazható-e a kedvezményes 18 százalékos áfakulcs a helyben fogyasztott sütemények és tortaszeletek, valamint a helyben készített nem alkoholos italok felszolgálása esetében, illetve elvitel esetén alkalmazható-e a 18 százalékos áfakulcs? A cukrászda nem rendelkezik meleg konyhával.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A sorrendet kissé felborítva, elsőként a 4. kérdésére válaszolnék. Az ebben említett cukrászda kapcsán is lényeges, hogy egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások esetében a 18 százalékos, kedvezményes adómérték alkalmazásához együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak.

Elsődleges a szolgáltatás jelleg érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adómértéket alkalmazni.

Az, hogy a vendéglátóhely rendelkezik-e melegkonyhával, az üzlet KSH- besorolása – és így az ennek alapján meghatározott áfa mértéke – miatt van jelentősége.  A TEÁOR 55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás köréből a jogalkotó kiemeli – azaz nem ide tartozik – az ital étel nélküli felszolgálását (55.40.10). 

Ez azt jelenti, hogy ha a vendég olyan vendéglátó-ipari egységben (bárban, kocsmában, italboltban, teázóban, kávézóban stb.) fogyaszt, ami nem rendelkezik melegkonyhával, akkor a szolgáltatás az SZJ 55.40.10 tételébe tartozik, így arra a kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

A „nem melegkonyhás” kitétel azt jelzi, hogy nincs helyben ételkészítés, azonban nem a helyszínen készített egyszerű étel (kelt és zsíros tésztából készített finom pékáru, pogácsa, szendvics stb.) értékesíthető. Ezek a vendéglátóhelyek tehát elsősorban az italforgalomra – akár alkoholtartalmú az, akár nem – építenek, és esetükben másodlagos az ételek értékesítése, ha az egyáltalán történik.
Ezzel szemben, ha melegkonyhával rendelkező étteremben fogyasztanak – akár étkezés nélkül – helyben készített nem alkoholtartalmú italt (például csak kávét vagy helyben, frissen csavart narancslét), az tartozhat a kedvezményes adómérték alá.

Az SZJ 55.30.11 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátó egység – többek között – a vendéglő, a kávéház (ha melegkonyhás), söröző (ha melegkonyhás), pizzéria, a cukrászda stb. A cukrászda esetében a vendéglátás keretében értékesített (helyben fogyasztott) cukrászati termékekre és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a kedvezményes, 18 százalékos áfa-kulcs alkalmazható, bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén:

♦ az áfatörvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia: az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások (asztal, szalvéta, evőeszköz és a rendszeres takarítás) vannak túlsúlyban.

Ennek alapján az elvitelre történő értékesítés, a házhozszállítás, valamint az olyan körülmények között történő értékesítés, amikor a helyben történő fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított, nem tekinthető étkezési szolgáltatásnyújtásnak.

Ezzel szemben, ha a helyben fogyasztáshoz megfelelőek a körülmények, tehát van például asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, szemetes, az asztalt leszedik, a helyet takarítják – akár az étel-ital értékesítője, akár például a pláza fenntartója –, akkor is megvalósul a szolgáltatásnyújtás (a felszolgálás nem feltétel).

♦ a szolgáltatásnak a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerinti SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia: ez a helyben fogyasztás lehetőségét és ehhez eszközöket biztosító vendéglátást jelenti, ami cukrászdák esetében teljesül.

Az olyan cukrászda/vendéglátóhely, amely nem rendelkezik „étkezőhellyel”, ezért nem biztosítja az általa elkészített étel elfogyasztását a helyszínen, hanem kizárólag kiszállításra termel (házhoz szállítja az ételt), az viszont a SZJ 55.52.1 „Közétkeztetés” körbe tartozó tevékenységet végez, és nem alkalmazhatja a kedvezményes adómértéket.

♦ a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia: ilyen például a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, illetve a helyben készített alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé.
A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy azt a felszolgáló kitölti és a kitöltött üdítőt például citromkarikával ízesíti, díszíti.
Ha a fenti három feltétel közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre nem alkalmazható a kedvezményes áfa-kulcs.

Fentiekből következően, vendéglátó cukrászdák esetében a sütemények – akár elvitelre, akár helyben fogyasztva (ülőfogyasztás) értékesítik – áfája 18 százalék. Ugyanis az áfatörvény 3/A. melléklete I./4. pontja alapján a VTSZ 1905 90-be tartozó termékeknek (így a süteményeknek), mint terméknek az értékesítése áfája 2017. január 1-jét megelőzően is 18 százalék volt, míg idén már a szolgáltatás keretében történő értékesítésére is ez vonatkozik, azaz az áfa 18 százalék – a termék elfogyasztásának körülményeitől függetlenül.

Idén januártól a cukrászdák számára az a változás, hogy a kedvezményes adókulcs érvényes lesz más saját készítésű, vendéglátás keretében előállított cukrászati termékekre is (például pohárkrémek, gesztenyepüré, fagylalt stb.), illetve a helyben készített, nem alkoholtartalmú italokra (facsart gyümölcslé, kávé, tea, limonádé stb.), feltéve, hogy azokat nem elvitelre kéri a vendég.

Így a kérdésben említett cukrászda, a kávét 18 százalék áfával számolhatja, ha a vendég azt helyben fogyasztja, azaz a kávé eladása nem minősül csak egyszerű termékértékesítésnek (elvitel).

Nem feltétlenül kell pincérnek felszolgálnia a pizzériában helyben fogyasztott ételt ahhoz, hogy a szolgáltatás megvalósuljon: amennyiben van asztal, szalvéta, evőeszköz és a rendszeres takarítást is biztosítják – mint az Ön által említett 1. számú esetben –, akkor már szolgáltatásról van szó, így lehet 18 százalék áfával számolni.

Amennyiben a vendég a pultnál elvitelre kéri az ételt/italt, akkor az a magasabb kulccsal – 27 százalékkal - adózik, még akkor is, ha a vendég pár percen belül meggondolja magát, és végül mégis ott helyben fogyasztja el a megvásárolt ételt/italt.

A vonatkozó szabályok szerint a helyben készült nem alkoholos italok közé tartozik– az Ön által is említett –italkészítő automatából, sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is (ilyen például a gépi kóla), azaz ezek után csak 18 százalék az áfa.

Mivel a kérdésben említett ételbárnak, pizzériának bizonyára van úgynevezett melegkonyhája, az itt főzött, és a vendég által helyben fogyasztott kávé áfája is 18 százalék.

Amennyiben az ételbár, a pizzéria a pizzát, hamburgert elvitelre értékesíti, akkor az – az áfatörvény értelmezésében – „sima” termékértékesítés, következésképpen áfája 27 százalék. Itt is igaz azonban „az első vevői döntés” fentebb már említett meghatározó szerepe, azaz, ha a vendég helybeni fogyasztásra kérte az ételt, majd néhány falat után úgy dönt, útközben folytatja tovább a hamburgerevést, az áfa akkor is marad 18 százalék.

Az adóhatóság fentiekkel kapcsolatban átfogó tájékoztatót tett közzé (Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/35453/2016.
– NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156729595/2016. – KSH Módszertani
főosztály KSH-10373-2/2016.), amely elérhető a NAV honlapján.)

A SZÉP-kártya – ami működését tekintve egy speciális bankkártya - „Vendéglátás” alszámlája terhére fizethető:

♦ éttermi és mozgó vendéglátás – ideértve tehát a pizza-szállítást vagy a fagylaltos kocsit is
♦ egyéb vendéglátás
♦ szálláshely szolgáltatás.

Nincs akadálya annak, hogy a vendég akár a helyben fogyasztott, akár az elvitelre kért pizzát, hamburgert a SZÉP-kártyája terhére fizesse.

Annak, hogy a kártyával fizetett szolgáltatásra, termékre milyen mértékű áfa vonatkozik, önmagában, a kártyával történő fizetés lehetősége szempontjából nincs jelentősége. Ugyanakkor a bevétel adókulcsonkénti elkülönítését – a fizetés módjától függetlenül, azaz ebben az esetben is – biztosítani kell, az áfatörvény vonatkozó elvárásai miatt.

A SZÉP-kártyával történő fizetés esetében a kártyát leolvassa a POS-terminál, majd a kártyatulajdonos aláírja a bizonylatot.

Azaz a SZÉP-kártya technikailag a klasszikus bankkártyánál megszokott módon működik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vendéglő az online pénztárgépbe beüti a fogyasztás/vásárlás összegét, és rendelkezésére áll a terminál szalag „kereskedő példánya”, amelyet a pénztárgép kassza fiókjában kell elhelyeznie.

A pénztárgép és a terminál folyamatosan pontos időpont megjelölésével rögzíti a bevitt adatokat. Mindkét eszköz rész-, vagy napi forgalmi adatai kinyomtathatók. Ez alapján a két eszköz adatai összevethetők időpont és összeg alapján. Ennek alapján a pénztárgép paraméterezése szerinti, megfelelő kód alkalmazásával a kassza adókulcsonként rögzíti a bevételt, amely az előzőek szerint beazonosítható a SZÉP-kártyához tartozó terminál-szalag adataival.