hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kuponok és pontok: nincs ingyenesség adóhatás nélkül

  • adozona.hu
1

Olvasónk a pontgyűjtő akciók lebonyolításának szabályaira volt kíváncsi. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszában kitért a kuponnal, rabattal és más módokon elérhető kedvezmények adóelőírásaira is.

Vásárlásaink során sokszor a termék gyártója vagy értékesítője különféle kedvezményekre jogosító kupont, bont vagy jutalompontot ad részünkre, melyeket az értékesítési lánc végső fogyasztójaként beválthatunk, vagy azzal fizethetünk egy későbbi vásárlás során.

A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a mai modern fizetési eszközöknek köszönhetően, bővül az ellenérték megfizetésének módja, a lehetőségek száma. Fizethetünk készpénzben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel és pénzhelyettesítő eszközzel is, vagy éppen ponttal is.

A kérdésből elsősorban az általános forgalmi adó rendszerében, (egyébként a magyarországi szabályok szerint e tekintetben bármit szabad, adomány, támogatás, engedmény, ingyenesség, csak nem mindegy, hogy kinek, és milyen feltételekkel, mert más és más adójogi relevanciája lesz), az engedmények rendszerét vélem felfedezni, mivel mindent, amit a kérdez, ebben a formában itt találunk meg a szabályzók között.  

Általánosságban a jövedelemadókban kijelenthetjük, hogy ingyenesség, ha nem konkrét (adomány, egyház, közhasznú, kármentő a teljesség igénye nélkül), akkor a nyújtót valamilyen adóelszámolással érintheti, azaz ahogyan fogalmaztam, ingyenesség következmény nélkül nincs.

Előfordulhat, hogy a számvitelben egy adott árcsökkenést engedménynek kezelünk, annak az így történő elszámolását is lehetővé teszi, ugyanakkor az áfa rendszerében nem minősül engedménynek, így az eredeti ügylet áfaalapja sem csökkenthető, a nyújtót pedig egyéb jövedelemadó kötelem is terheli. A különböző konstrukciók tehát igen eltérőek, s vizsgálataik is bonyolultak lehetnek.

Az engedmény áfa jogi hátterét, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) engedményekre vonatkozó rendelkezései, és a  Héa-irányelv 79., 87., 185., 226. cikk 8. szabályozzák.

Az áfatörvény 71. § (1) bekezdése szerint, termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:

a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg

b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény;

c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha

a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is azonos feltételek mellett és ésszerűen elérhető, vagy

b) az árengedmény nyújtójától független féllel is azonos feltételek mellett köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített ellenértéke.

(3) A termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

Az áfatörvény nem ismer olyan árengedményt, melyet az ügyletet megelőzően nyújtanak. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésével egyidejűleg nyújtott árengedmények az áfatörvény 71. §, míg a teljesítést követően adott engedmények a 77. § szerint ítélendőek meg.

Az engedményeket különböző szempontok alapján lehet csoportosítani, melyek egyike az lehet, hogy mihez, mikor, és miben (pénzben, termékben, szolgáltatásban) nyújtják. Így az alábbi csoportok adódhatnak:

– értékesítéskor, pénzben adott engedmény,

– értékesítéskor termékben, szolgáltatásban adott engedmény,

– az értékesítést követően, termékhez, szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény,

– az értékesítést követően, a termékhez, szolgáltatáshoz, nem közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény,

– az értékesítést követően, az ellenérték megtérítésének esedékességére tekintettel adott engedmény.

Értékesítéskor, pénzben adott engedmény, az egyik legsűrűbben alkalmazott és nyújtott engedmény, mely szerint a vásárló a vásárlás helyén, az üzletben vagy a vállalkozás internetes boltjában a kiszemelt terméket, szolgáltatást az eredetileg meghirdetett árnál olcsóbban vásárolhatja meg, a különbözetet az eladó engedményként nyújtja a vásárlónak. Ezt az engedményt az eladó a vásárlásról kiállított számlán, nyugtán jelzi. A számla, nyugta végösszegét az engedménnyel csökkenti az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint, s a vásárló ezt az engedménnyel csökkentett összeget téríti meg. Az áfatörvény szigorú felsorolást tartalmaz, mi is tekinthető engedménynek, a már említett áfatörvény 71. § (1) bekezdés a)–b) pontjainak, és (2) bekezdés együttes értelmezéséből kiindulva, az áfatörvény adóalap-csökkentő hatású azonnali engedményként csak azokat az engedményeket ismeri el, amelyek üzletpolitikai célúak. Eleve üzletpolitikai célúnak tekinti az előre hozott fizetésre, valamint a mennyiségre tekintettel adott engedményt.

Minden további esetben vizsgálni kell, megfelel-e az engedmény az üzletpolitikai célnak, vagy sem. Az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is

– azonos feltételek mellett

– ésszerűen elérhető, vagy az árengedmény nyújtójától független féllel is

– azonos feltételek mellett köthető és számára ésszerűen elérhető, megállapodásban előre rögzített vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett

– adó nélkül számított összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített ellenértéke.

Értékesítéskor termékben, szolgáltatásban adott engedmény, vásárlásaink során találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor az eladó nem pénzben (az ellenérték közvetlen csökkentésével) adja az engedményt, hanem a vásárláskor egyéb terméket, szolgáltatást illetve ezek későbbi, ingyenes vagy kedvezményes igénybe vételére jogosító kupont ad a vevőnek.

A „kettőt fizet, hármat kap” típusú engedmények, az eladó egy meghatározott termékből több darab vásárlása esetén ugyanazon termékből egy darabot „ajándékba ad”, vagyis több termék megvásárlásakor egy termék ellenértékével megegyező összegű árengedményt kap a vásárló. A kedvezmény mennyiségre tekintettel adott engedménynek tekinthető, amelyet az eladó a vásárlással egyidejűleg nyújt, nem pénzben, hanem ugyanabban a termékben. Ezek az akciók azonban független felek között történnek, az értékesítés azonos feltételekkel más független fél számára is elérhető. Sokszor találkozhatunk ilyen akciókkal nagyobb bevásárlóközpontok üzleteiben. A személyi feltételek teljesülnek ezekben az esetekben. Az árengedményt előre rögzített feltételek alapján kell megállapítani az értékesítőnek, továbbá az a feltétel is teljesül, hogy az árengedmény összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítés összege. Így ezek az akciók üzletpolitikai célú árengedménynek minősülnek.

Az értékesítésről kiállított számlán, nyugtán úgy kell az engedményként adott terméket feltüntetni, mintha annak értékét a számlán/nyugtán szereplő termék eladási árából nyújtották volna. Ennek megfelelő a számlázás „kettőt fizet, hármat kap” akció esetén, ha a számlán mind a három termék összértékét feltüntetik, a harmadik termék összegének értékét pedig negatív előjellel, engedményként.

„Egy termékhez más termék” típusú engedményekre példa lehet, ha a termék eladója nagy értékű termék vásárlása esetén ajándékba ad egy másik, általában kisebb értékű terméket. Az ajándékozás szó szerinti értelemben ekkor sem valósul meg, mert az eladó itt sem ellenszolgáltatás nélkül, hanem azért adja a terméket ajándékba, mert a másik terméket a vevő már megvásárolta.

Az engedménynek ezt a típusát úgynevezett természetbeni engedménynek tekintjük. Ekkor ugyanis nem pénzben történik az engedmény nyújtása, hanem termékben, de természetesen pénzügyi hatása van az így adott engedménynek. Ezek az engedmények adózási szempontból üzletpolitikai célúak, ezért az adó alapja az engedmény összegével csökkenthető. Adóalapként mindkét termék vételárát figyelembe kell venni azzal, hogy az így kapott adóalapot csökkenteni lehet az „ajándéktermék” ellenértékével, a számlázása esetében a nagyobb értékűből adjuk a kisebb értékűvel azonos értékű engedményt. 

Későbbi engedményt biztosító kuponok, pontok, utalványok esetében az eladó sokszor azzal jutalmazza vásárlóját, hogy értékesítéskor, későbbi vásárlásaihoz meghatározott összegű, vagy meghatározott mértékű engedményre jogosító igazolást (törzsvásárlói kártyát, kuponokat stb.) ad. E kuponokat egy későbbi felhasználáskor az eladó a kuponon feltüntetett összeg vagy százalékérték meghatározásával, a vásárlásról kiállított számlában, nyugtában adott engedményként kezeli, s a vásárlónak az így csökkentett összeget kell kiegyenlítenie.

Kuponokban megvalósuló engedményekkel összefüggésben áfa szempontjából az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

– Ha a kupon meghatározott, konkrét, forintban kifejezett értékkel bír, és a meghirdetett akció szerint az adott kupon bizonyos termékek vásárlásakor a vételár egy részének kiegyenlítéséhez felhasználható, akkor a teljesítéssel egyidejűleg adott üzletpolitikai engedményről beszélhetünk. Ebben az esetben az értékesítő az áfaalap meghatározásakor a kupon értékével csökkentett ellenértéket veszi figyelembe, így az adófizetés a kupon értékével csökkentett összeg után történik.

– Ha a kupon az áfatörvény szerint pénzhelyettesítő eszköznek tekinthető, akkor az ügylet nem engedmény az áfa rendszerében, hanem pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés, ami azt jelenti, hogy a megvásárolt termék teljes ára után áfát kell fizetni.

– Találkozhatunk olyan esettel is, amikor a nagy áruházláncok, bevásárlóközpontok, üzletek különböző újságok, hirdetési lapok segítségével, egy adott termékre és napra kijelölve, különböző százalékokban megjelölt kuponokat (kuponfüzeteket) biztosítanak a vásárlóknak. Ha a kupon olyan engedményre jogosító igazolás, ami egy (azonnali) meghatározott százalékos engedményre jogosítja annak felmutatóját, akkor a kupon kapcsán azonnali engedmény nyújtása történik. Az áfa alapja ebben az esetben az engedményre jogosító igazoláson szereplő százalékos mértékkel csökkentett vételár lesz.

Eljutottam a kérdésben szereplő engedmény típushoz a vásárlói pontok esetében, az akciókban elsősorban a szerződések, meghirdetett akciók konkrét tartalma alapján kell minősíteni az ügyletet.

A vevő a pontgyűjtő akció során egy adott termék teljes vételárát (az általános forgalmi adót is beleértve) fizeti meg, majd e termék vételára szerint kapott pontok összegyűjtése révén egy másik termék (szolgáltatás) megvásárlásakor árkedvezményre lesz jogosult.

A pontgyűjtés és beváltás folyamatában két gazdasági esemény történik.

Az egyik az adott termék értékesítése az eredeti, teljes vételár összegében, majd egy másik ügylet kapcsán történik az összegyűjtött pontok által, a megvásárolni kívánt termékek értékéből az első értékesítéssel azonos vagy attól eltérő időpontban (és helyen) biztosított árkedvezmény nyújtása. A két értékesítésről külön-külön számlát/nyugtát kell kiállítania az eladónak, egyet az első értékesítésről, egyet a második értékesítésről és az annak során megvalósuló árengedménynyújtásról is, amikor a két ügylet egy időben valósul meg. Az árengedmény nyújtását a számlában rögzíteni kell, még abban a különleges esetben is, amikor a vevő csak a felhalmozódott pontjait váltja be, és nem vásárol egyéb terméket, nem vesz igénybe egyéb szolgáltatást.

A vásárlói pontok esetében attól függően, hogy az eredeti, engedményre jogosító ügylet beazonosítható-e, kétféle áfaelszámolás lehetséges:

– Amennyiben az eredeti ügyletkor megkapott vásárlói pontok alapján az eredeti, azaz az engedményre jogosító vásárlás beazonosítható, és az értékesítő ezt a vásárlói pontokért kiváltott terméket bizonylati szempontból az eredeti ügylethez kapcsolja, akkor az utólag adott természetbeni engedmény esetköre áll fenn. Az értékesítőnek az eredeti ügyletről kibocsátott számláját módosítania kell, mégpedig úgy, hogy a vásárlói pontok beváltásakor kibocsát egy úgynevezett számlával egy tekintet alá eső okiratot, megjelölve annak kibocsátási dátumát, az eredeti számla sorszámát, hivatkozik arra, hogy természetben adott engedmény nyújtása történik, majd a vásárlói pontokért kiváltott termék adóalapját és az azt terhelő adóösszeget feltünteti, amelyet ugyanolyan összegben negatív előjellel is szerepeltet. Ezzel megvalósul az adóalap csökkentése, ugyanis az eredetileg értékesített termék vételáráért nem pusztán az eredeti terméket, hanem a vásárlói pontokért kiváltott terméket is megkapta a vásárló.

– Ha az eredeti ügylet során megkapott vásárlói pontok alapján az eredeti ügylet nem azonosítható be, dönthet úgy is az árengedmény nyújtója az áfatörvény 71. § (3) bekezdésének szabálya figyelembevételével, hogy az általa nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adóalapja utólag sem csökken, feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének mint vagyoni előnynek erejéig ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Az áfatörvény 71. § (3) bekezdés szerinti döntésnek akkor van nagy jelentősége, ha az árengedményhez kapcsolódó adóalap-korrekciók nehezen, illetve nagyon nagy ráfordítással végezhetők el. Ilyen például, ha több nagyvállalkozás együttesen alkalmaz kedvezményt a pontgyűjtő kártyákra. Az engedmény az értékesítőnél nem eredményez adóalap-csökkentést, ugyanis az eredeti értékesítéskor az értékesített termék teljes vételárának alapulvételével történt az adófizetés, majd a vásárlói pontok beváltásakor tekintve, hogy az eredeti ügyletet nem azonosítják be számlakorrekcióra sincsen lehetőség. A vásárlói pontokért cserébe megvásárolt termék pénzben kifejezhető ellenértéke után áfa fizetési kötelezettség keletkezik.

A pontok révén történő termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele akkor minősülhet az előző termékértékesítések árengedményének (természetben adott engedménynek), ha a kedvezményezett ugyanaz a személy, aki a vásárolt, valamint pontosan meghatározható, hogy a terméket értékesítő mely értékesítésért adja a természetben árengedményként minősülő terméket.

Az értékesítést követően, termékhez, szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény, az engedmény e csoportjánál elmondható, hogy a vásárlási folyamat első szakasza már biztosan lezárult, a vevő a vásárlást véghezvitte, az eladó az eladást bizonylat kiállításával kísérte. Az engedmény nyújtására ezt követően kerül sor, a korábbi számlázott értékek módosításával. Ha az utólag adott pénzbeli engedmény számlázott, természetesen itt is vizsgálni kell azt, hogy az adózási szempontból üzletpolitikai célú vagy sem.

Az utólagos pénzbeli engedmény bizonylatolása az áfatörvény 170. §-ában foglalt, számlával egy tekintet alá eső okirattal történik. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a teljesítés időpontjában már észlelhető, megismerhető; a szerződéstől való eltérések következtében jár a vevőnek utólagos engedmény a termékből vagy szolgáltatásból.

Az áfatörvény 77. § (3) bekezdéséből következően az utólag adott engedmény adóalapra gyakorolt csökkentő hatása lehetőségként biztosított. Az áfatörvény szerint, amennyiben a teljesítésre kötelezett adóalany úgy dönt, hogy nem kívánja számlázni az utólag adott engedményt, azaz nem kívánja az eredeti ügyletről kibocsátott bizonylatot számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával módosítani, akkor ez esetben a nem számlázott engedményekre vonatkozó szabályok lesznek alkalmazandók, így az eredeti ügylet adóalapját nem lehet később sem csökkenteni.

Az értékesítést követően, a termékhez, szolgáltatáshoz nem közvetlenül kapcsolódóan adott engedmény, az eladó és a vásárló között létrejött szerződésen alapuló, meghatározott termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz nem közvetlenül kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény (rabatt vagy bónusz), vevő részére nyújtott engedmények egyik különleges formája.

A rabatt vagy bónusz nyújtására akkor van lehetőség, ha a felek még az egyes ügyletek teljesülése előtt szerződésükben egyértelműen konkretizálják azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezésekor meghatározott mértékű engedmény illeti meg a vevőt.

Ez gyakran egy időszak alatt a vevő részéről teljesített vásárlás, forgalom összértékéhez vagy összmennyiségéhez kötött, melynek célja a vevő vásárlásainak ösztönzése, egy bizonyos forgalmi szint elérése. A szerződésben részletezni kell az engedményre jogosító időszakot, az elszámolási időpontot, amikor megállapítják a tényleges forgalom összegét és a járó (fizetendő) engedményt, az engedmény rendezésének módját. Ha az utólag adott engedményt az értékesítő nem számlázza, az engedmény az adóalap terhére nem érvényesíthető.

Az értékesítést követően, az ellenérték megtérítésének esedékességére tekintettel adott engedmény, ha a vevő az eladónak a megállapodásuk szerinti időponton belül fizet, ezért általában engedményt kap a vételárból. Az eladó sok esetben finanszírozási okból adja ezt a típusú engedményt, mert a hosszú fizetési határidők miatt a készletmozgás így számára könnyebben finanszírozható. Az „előre fizetés” címen adott engedmény, a skontó az értékesítés ellenértéke kifizetésének esedékességével függ össze.

Abban az esetben, ha a skontó érvényesítésére az áfatörvény szerinti teljesítést követően kerül sor, az utólag adott engedménynek tekintendő. Az engedményt nyújtó adóalany dönthet arról, hogy azt számlázott vagy nem számlázott engedményként kezeli, tekintettel az áfatörvény 77. § (3) bekezdésére, mely szerint az utólag adott engedmények esetén nem kötelező az adóalap utólagos csökkentése. Ha a teljesítést követően érvényesített skontót az eladó nem számlázza, a skontó az adóalap terhére nem érvényesíthető. Ha viszont a teljesítést követően érvényesített skontót az engedményt nyújtó adóalany számlázza, az eredeti teljesítésről kiállított számlát a skontó adataival módosítani kell, melyet a már említett, úgynevezett számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával megtehet, és a módosításnak megfelelően csökkenthető az adóalap.

Online vásárlás kuponnal, arra is van lehetőség, hogy termékeket, szolgáltatásokat egy cégen keresztül vásároljuk meg kuponos rendszerben, interneten. Ha például egy cég különböző kuponokat forgalmaz, és a vevők a termékért, szolgáltatásért a kuponon feltüntetett, meghatározott összegben fizetnek a forgalmazónak. A vevők a termék, illetve a szolgáltatás ellenértékét is e társaságnak fizetik meg, aki az így beszedett jutalékkal csökkentett  összeget utalja át a terméket ténylegesen értékesítő, a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaságnak. A kupont forgalmazó tulajdonképpen csak a kapcsolatot teremti meg a értékesítővel/szolgáltatást nyújtóval és a vevővel. Egy ilyen háromszereplős ügylet során figyelembe kell venni, hogy a tényleges pénzmozgás, valamint a termék értékesítésének útja eltér egymástól.

Termékértékesítés az áfatörvény 9. § (1) bekezdése értelmében kizárólag birtokba vehető dologgal kapcsolatosan valósulhat meg, ugyanezen szakasz azonban egyértelműen kizárja a birtokba vehető dolgok köréből a pénzhelyettesítő eszközt.

Első lépcsőben azt kell meghatározni, hogy ebben az esetben a kupon az áfa rendszerében minek minősül. A kupon nem áru.

Az áfatörvény 259. § 8. pontja értelmében készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 55. pontja alapján készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

a) a csekk,

b) az elektronikus pénzeszköz,

c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.

Mindezek alapján a kupon nem készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

Az áfatörvény 259. § 15. pontja értelmében pénzhelyettesítő eszköznek minősül az utalvány ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a kupon pénzhelyettesítő eszköznek minősül.

Ebben az esetben tulajdonképpen három ügylet történik: egyrészt a pénzhelyettesítő eszköz értékesítése, másrészt az értékesítéseként jutalék kifizetése, és végül pedig a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás a kuponok beváltásakor.

A kuponforgalmazó a kupon (utalvány) névértékének megfizetése ellenében adja át a kupont a vevő részére. A kupon értékesítése nem minősül az áfatörvény értelmében termékértékesítésnek, ebben az esetben tulajdonképpen pénzeszközcsere történik, ezért ebben az esetben számla- vagy nyugtakibocsátás nem szükséges. Önmagában a kupon értékesítését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 165. § szerinti számviteli bizonylattal célszerű igazolni.

A kuponforgalmazónak célszerű a vevő részére olyan dokumentációt, igazolást adni, mely részletezi a megvásárolt kuponok mennyiségét, értékét, a kuponok jelölő adatait, a vevő nevét, a beváltás helyét, határidejét, a beváltható termék, szolgáltatás megnevezését, illetve azokat az adatokat, amelyek a beváltáshoz szükségesek.

A szolgáltatásnyújtó és a kuponforgalmazó közötti jogviszonyt ketté kell választani, ugyanis egyrészről a vevőtől átvett  a kupon névértékének megfelelő pénzösszeg átvétele történik, mely az áfatörvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel átvett összegnek minősül, mely az adó alapjába sem tartozik bele, így arról áfatörvény szerinti bizonylatot nem, de számviteli bizonylatot kell kiállítani. Másrészről jutalék számlázása történik, amely már az áfatörvény hatálya alá tartózó ügylet, ekkor a kuponforgalmazó cégnek kell számlát kiállítani a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó társaság, illetve adóalany részére.

Harmadik ügylet a kuponokat beváltó, elfogadó termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany és a vevő közötti ügylet, mely során az értékesítőnek/szolgáltatásnyújtónak az áfatörvény 159–169. §, illetve a 173. § szerinti bizonylatot kell kiállítania.

Nagyon sokféle utalvánnyal találkozunk és nagyon sok beszerzést, szolgáltatás-igénybevételt fizethetünk utalvánnyal. Fizethetünk papír alapon kibocsátott utalvánnyal, s különféle elektronikus úton kibocsátott utalványokkal is.

Az áfatörvény 9. §-a szerint termék értékesítése birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Az áfatörvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint nem tekinthető birtokba vehető dolognak a pénz, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, a pénzhelyettesítő-eszköz, valamint – bizonyos kivételekkel – az értékpapír. Az áfatörvény 259. § 15. pontja értelmében pénzhelyettesítő-eszköznek minősül az utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik.

Az áfa rendszerében a termékértékesítés csak akkor valósul meg, ha az adott vállalkozótól a magánszemély megvásárolja a terméket. Számlát a kereskedő a termék beszerzője részére az áfatörvény 159. § alapján köteles kiállítani. Amikor az utalványt beváltják, az utalványon szereplő összeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is magában foglalja.

Ugyanígy a pénzhelyettesítő-eszközök fogalmába értendő az Erzsébet-utalvány, az ajándékutalvány, a könyvutalvány, s még sorolhatnánk.

Összefoglalva, a teljesség igénye nélkül igyekeztem az engedményeket rendszerbe szedni az áfa rendszerében, remélve, hogy a kérdés is megválaszolásra került.

Vizsgálni kell, megfelel-e az engedmény az üzletpolitikai célnak, vagy sem.

Az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is

– azonos feltételek mellett

– ésszerűen elérhető, vagy az árengedmény nyújtójától független féllel is

– azonos feltételek mellett köthető és számára ésszerűen elérhető, megállapodásban előre rögzített vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett

– adó nélkül számított összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített ellenértéke. Ha a feltételek teljesülnek és történik számlakorrekció, akkor az engedménnyel csökkentésre kerül az adóalap.

Vásárlói pontok esetében, az akciókban elsősorban a szerződések, meghirdetett akciók konkrét tartalma alapján kell minősíteni az ügyletet.

A vevő a pontgyűjtő akció során egy adott termék teljes vételárát (az általános forgalmi adót is beleértve) fizeti meg, majd e termék vételára szerint kapott pontok összegyűjtése révén egy másik termék (szolgáltatás) megvásárlásakor árkedvezményre lesz jogosult.

A pontgyűjtés és beváltás folyamatában két gazdasági esemény történik. Az egyik az adott termék értékesítése az eredeti, teljes vételár összegében, majd egy másik ügylet kapcsán történik az összegyűjtött pontok által, a megvásárolni kívánt termékek értékéből az első értékesítéssel azonos vagy attól eltérő időpontban (és helyen) biztosított árkedvezmény nyújtása.

A két értékesítésről külön-külön számlát/nyugtát kell kiállítania az eladónak, egyet az első értékesítésről, egyet a második értékesítésről és az annak során megvalósuló árengedménynyújtásról is, amikor a két ügylet egy időben valósul meg.

A vásárlói pontok esetében attól függően, hogy az eredeti, engedményre jogosító ügylet beazonosítható-e, kétféle áfa elszámolás lehetséges:

–   Amennyiben az eredeti ügyletkor megkapott vásárlói pontok alapján az eredeti, azaz az engedményre jogosító vásárlás beazonosítható, és az értékesítő ezt a vásárlói pontokért kiváltott terméket bizonylati szempontból az eredeti ügylethez kapcsolja, akkor az utólag adott természetbeni engedmény esetköre áll fenn. Az értékesítőnek az eredeti ügyletről kibocsátott számláját módosítania kell, mégpedig úgy, hogy a vásárlói pontok beváltásakor kibocsát egy úgynevezett számlával egy tekintet alá eső okiratot, megjelölve annak kibocsátási dátumát, az eredeti számla sorszámát, hivatkozik arra, hogy természetben adott engedmény nyújtása történik, majd a vásárlói pontokért kiváltott termék adóalapját és az azt terhelő adóösszeget feltünteti, amelyet ugyanolyan összegben negatív előjellel is szerepeltet. Ezzel megvalósul az adóalap csökkentése, ugyanis az eredetileg értékesített termék vételáráért nem pusztán az eredeti terméket, hanem a vásárlói pontokért kiváltott terméket is megkapta a vásárló.

– Ha az eredeti ügylet során megkapott vásárlói pontok alapján az eredeti ügylet nem azonosítható be, dönthet úgy is az árengedmény nyújtója az áfatörvény 71. § (3) bekezdésének szabálya figyelembevételével, hogy az általa nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába nem tartozik, az adóalapja utólag sem csökken,  ilyen esetben az utóbb említett ügylet a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig  ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül, ami után áfafizetés keletkezik.

hirdetés

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2017

2017-es HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

25 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 20 792 Ft + áfa(29 990 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2017-es HVG Adó-különszám
  • » 2017-es HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 20 792 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Ha most fizet elő, a 2016. augusztusában megjelenő Adóellenőrzés a gyakorlatban HVG kiadványt is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2016. augusztus 1-jétől szeptember 15-éig megrendelt, és 2016. szeptember 30-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

siket

Ugye Önök is érzik, hogy ezt jól csinálni nem lehet, mert aki ezt a választ megértette, minden elismerésem.

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Alapbérbe építhető pótlékok

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Munkaidőkeret a gyakorlatban

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

2016 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X