hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiknek kell, s kiknek nem kell a számla adatairól jelenteniük?

  • dr. Csobánczy Péter

Most, hogy remélhetően elcsitulnak a kedélyek azok után, hogy a NAV újabb, 2014. április 9-ei közleménye az „eredeti állapotot helyreállítva” továbbra is elfogadhatónak tartja a nyugtakibocsátással együttjáró pénztárgép-használat melletti számlaadást, érdemes ennek fényében is áttekinteni, hogy kiknek kell, s kiknek nem kell az általuk kibocsátott számlák adatairól jelenteniük az állami adóhatóság felé.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. §-a írja elő, melynek értelmében először adatot szolgáltatni arról a számláról kell(ett), amelynek kibocsátására ez év február 28-át követően kerül(t) sor. A hivatkozott jogszabály szerint két feltételnek kell teljesülnie, éspedig egyidejűleg, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ha bármelyik feltétel nem teljesül, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség. A két feltétel a következő:

– az érintett adóalany olyan tevékenységet végez, amelynek végzése során a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. melléklete szerint pénztárgép-használatra kötelezett (pontosabban: lenne); továbbá

– nyugtát az előzőek ellenére mégsem ad, hanem ez irányú kötelezettségét kizárólag számla kibocsátásával váltja ki, azzal helyettesíti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 166. § (2) bekezdése alapján.

Az imént felsoroltakhoz kapcsolódva érdemes megjegyezni, hogy az állami adóhatóság 2013. április 26-án tájékoztatót tett közzé „Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?” címmel, amely a NAV honlapján jelenleg is elérhető, s amely e témakörhöz részletes, példákkal is illusztrált háttér-tájékoztatást ad. (Bár a tájékoztató még arra a jogszabályra hivatkozik, amely időközben hatályát vesztette, ez azonban senkit ne zavarjon meg, mivel a hatályos jogszabály egy az egyben, szó szerint a régit követi.)

Aki tehát megfelel ezeknek a feltételeknek, annak – fő szabály szerint – a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig (azaz csütörtökig), előre meghatározott struktúrában kell a kibocsátott számla adatairól számot adni (az erre a célra rendszeresített adatlap jele: PTGSZLAA), és az adatlapot elektronikus úton megküldeni az állami adóhatóságnak.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, pontosan mely vállalkozásoknak kell hetente az adóhatóság felé jelentést küldeniük az általuk kibocsátott számlák adatairól.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink