hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ki igényelheti vissza a lakásépítés áfáját?

  • adozona.hu
1

Ki és mikor igényelheti vissza a lakásépítéssel kapcsolatos áfát és mikor érvényesül az 5%-os adókulcs? – kérdezte egyik olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Vállalkozás tulajdonában álló ingatlanra magánszemély számára 300 négyzetméter alatti egylakásos házat kívánnak építeni. Ha a telket külön adják el a vevőnek (27% áfával), ő visszaigényelheti-e ezt az áfát? Ha ezen a telken a vállalkozó építi fel kulcsrakészen a házat (bejelentkezett az ingatlanértékesítési áfa hatálya alá), érvényesül-e az 5%-os áfakulcs, illetve visszaigényelhető-e az áfa? Ha a telken az anyag biztosításával együtt a vállalkozó végez építési-szerelési munkát, máskor más kivitelező, milyen áfakulcsot kell alkalmazniuk, illetve ez az áfa visszaigényelhető-e a majdani háztulajdonos részéről (csok is lesz)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésben felvetett magánszemélyre vonatkozó áfavisszatérítési lehetőség – azaz adóvisszatérítési támogatás – a 2016/16. számú Kormányrendeletben ("Csok rendelet") részletezett támogatási rendszer része.

A Csok rendelet alapján az adóvisszatérítési támogatás főbb feltételei a következők:

1. Az igénylő természetes személy.

2. A támogatott személy a hitelintézettel az adóvisszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köt.

3. A természetes személy új lakás építője vagy építtetője.

Új lakás a rendelet értelmében: "a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b)
tetőtér-beépítéssel vagy emeletráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér-beépítés vagy emeletráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre."

4. A lakás legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület.

5. Nem igényelhető az adóvisszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.

Ez tartalmában tehát pontosan az az esetkör, amire az 5% általános forgalmi adó alkalmazható lehet, i.e. a vállalkozó építési szerelési munkával ingatlannyilvántartásba bejegyzendő ingatlant hoz létre, és azt a jogosultnak átadja.

Ugyanakkor egyes elkülönült kivitelezési munkák esetén a 10. § d) pontjának alkalmazása jellemzően nem merül fel, és a támogatás igénybe vehető (ha a kivitelezési munka a bekerülési érték részét képezi).

6. A támogatást az építési bekerülési költség megfizetéséhez vagy az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához kötődik. A támogatás összege a megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összege, de legfeljebb 5 000 000 forint.

A bekerülési érték elemeit a rendelet 3. § 1. pontja határozza meg, ez alapján bekerülési költség:
"a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b)
az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d)
a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is - és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;"

A felsorolás alapján a tervezési költség nem része a bekerülési költségnek.

7. Az igénylésre egy alkalommal van lehetőség,  2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-éig.

8. Az igénylő az adóvisszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni köteles arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

9. A kérelmet a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.

Mint a fentiekből látható, nem igényelhető az adóvisszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre, azaz, ha a vállalkozó építési-szerelési munkával ingatlannyilvántartásba bejegyzendő ingatlant hoz létre és azt a jogosultnak átadja, ami megfelel a kérdésében leírt esetnek.

Megjegyzendő: nem igényelhető továbbá az adóvisszatérítési támogatás abban az esetben sem, ha  magánszemély nem építője vagy építtetője az ingatlannak ( i.e. azt a felépítése után megveszi).

Ugyanakkor – az egyéb feltételek teljesítése esetén – a 10. § d) szerinti termékértékesítésre vonatkozhat az 5%-os adókulcs.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Enikő9581

Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakhoz kérem szakértői véleményét: Munkáltató az alkalmazottainak egy áruházlánc által kibocsájtott 10 és 20 ezer Ft egyedi értékű ajándékkártyákat adott az alkalmazottainak.Ez a juttatás a magánszemély bérjövedelmének minősül-e, ami után neki kell megfizetni az szja-t és a 14%-os ehot, vagy egyéb meghatározott juttatásnak minősül? Az Szja tv. 70.§.-a alapján nem tudjuk eldönteni, hova tartozik e fajta juttatás. Hogyan helyes?
Köszönöm segítségét!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Számla befogadása német magánszemélytől

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa-visszaigénylés alanyi/tárgyi mentes kft.-ként

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfás számlák, áfabevallás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink