Mikor kell pénztárgépes nyugtát adni? Itt a sorvezető, példákkal

Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

2014.11.25., 06:17 Frissítve: 2014.11.24., 23:37

Tetszik

Továbbra is sok adózó kérdezi, hogy kell-e pénztárgépes nyugtát adnia, vagy megfelelő-e, ha a kézi nyugta tömbjét használja? A kérdések eldöntésénél majdnem mindig ugyanazt a logikai utat kell bejárnunk és követnünk. Ezért példaként két kérdésre adott válasz logikai levezetését szembesítem a fennálló szabályokkal.

Nézzük az első kérdést: Helyesen jár-e el annak a kft.-nek a vezetője, aki 4520 TEÁOR szám alatt végzett gépjárműjavítás karbantartásról (karosszériajavításról, -festésről) olyan magánszemélyeknek, akik nem kérnek számlát, kézi nyugtatömbből állít ki nyugtát maximum 200 ezer forint értékben?

A kiindulópontot a kérdés megválaszolásához az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 165. § (1) bekezdés b) pontja adja. Az itt meghatározott feltételek esetén a termék beszerzőjétől vagy a szolgáltatás igénybevevőjétől függ, hogy él-e számlakérési jogával vagy sem. Ha nem él vele, akkor lép be alternatív kötelezettségként a nyugtaadás. Tehát először érdemes hivatkozni az előbbi törvényi feltételekre.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy logikai levezetésünkből és példákon keresztül megtudja, mikor kell kézi nyugtát adni, és mikot gépit!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.