Fordított áfa: rábólintott az EU

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió Tanácsa 2015. december 10-én elfogadta a 2015/2349 számú végrehajtási határozatot, amely engedélyezi Magyarország számára a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv rendelkezéseitől eltérve a fordított áfa alkalmazását a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében. A Tanács az eltérésre 2017. december 31-éig biztosít lehetőséget Magyarország számára – közölte a NAV.

A fordított adózás munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében való alkalmazhatóságáról a NAV 2014. december 22-én közzétett, „2015. január 1-jétől fordítottan adózik a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása és az iskolaszövetkezet szolgáltatása” című tájékoztató tartalmaz részletes információkat. Ezek a következők:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 2015. január 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót „a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében”.

A fordított adózás alá tartozó szolgáltatások köre 

Az áfatörvény 2014. december 31-éig hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja alapján eddig az időpontig csak az olyan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás  tartozott fordított adózás alá, amely az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan jogosultnak való átadásaként termékértékesítésnek minősülő esethez, vagy építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányuló, szolgáltatásnyújtásnak minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkához történt.

Az áfatörvény 2015. január elsejétől hatályos előírása alapján a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és a személyzet rendelkezésre bocsátása fordított adózás alá tartozását ezen időponttól kezdődően nem befolyásolja, hogy az ellenérték fejében kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálja. Ugyanakkor egyes speciális igénybevevők esetén (pl. közhatalmi tevékenységet végzők, egyházak, alapítványok) – a fordított adózás hatálya alá tartozás vizsgálatakor – figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy a személyzet rendelkezésre bocsátása kapcsolódik-e áfatörvény szerinti termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz. E tekintetben nem az a döntő tényező, hogy a kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő magában a termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban részt vesz-e, hanem az, hogy a munkaerőt az igénybevevő adóalany az áfatörvény értelmében termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében hasznosítja. A munkaerő-kölcsönzés, -kirendelés illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás fogalmát az áfatörvény nem határozza meg, azok tekintetében a köznapi értelmezés az irányadó. Azt, hogy egy adott szerződést (ügyletet) e fogalmak alá tartozónak kell-e tekinteni, nem a szerződés (ügylet) elnevezése, hanem valódi gazdasági tartalma alapján kell megítélni.

Továbbá, az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik.

A fordított adózás alkalmazásának személyi feltételei

Az áfatörvény 2015. január 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgáltatások esetében is az áfatörvény 142. § (3)-(4) bekezdéseire figyelemmel kell megállapítani, hogy a fordított adózás alkalmazásának személyi feltételei fennállnak-e, az adófizetésre ugyanis csak ebben az esetben lehet kötelezett a szolgáltatást igénybevevő. Az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike (tehát mind a szolgáltatásnyújtó, mind a szolgáltatást igénybevevő) belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adóalany legyen, és az érintett felek egyikének se legyen olyan (az áfatörvényben szabályozott) jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Ilyen jogállásnak minősül például az alanyi adómentesség: így az alanyi adómentes adóalany akár nyújtóként, akár igénybevevőként jelenik meg az áfatörvény 142. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó ügyletben, a fordított adózás nem alkalmazható. Ugyanakkor a kizárólag közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalanytól az adó egyebekben követelhető, tehát a fordított adózás alkalmazásának személyi feltételét az ilyen adóalany teljesíti. Az áfatörvény 142. § (4) bekezdése rögzíti továbbá, hogy az előzőek alkalmazásában belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak tekintendő az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. (eva) törvény  hatálya alá tartozó adóalany is.

A fordított adózás alkalmazására való áttérés

Az áfatörvény 2015. január 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pont alkalmazására való áttérés kapcsán az áfatörvény ugyanezen időponttól hatályos 294. §-ában megfogalmazottak az irányadóak.  A 2014. december 31-éig egyenes adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési, -kirendelési, személyzet rendelkezésre bocsátási, iskolaszövetkezeti szolgáltatások közül 2015. január 1-jétől azokra kell fordított adózást alkalmazni, amelyeknek az áfatörvény szerinti teljesítési időpontja 2015. január 1-jére vagy azt követő napra  esik. A főszabálytól eltérően azonban nem kell a fordított adózást alkalmazni az olyan 2015. január 1-jén illetve azt követően teljesített, fent felsorolt szolgáltatások esetében, amelyek után a szolgáltatás igénybevevője által fizetendő adó megállapításának az időpontja 2015. január 1-jét megelőző időpontra esne (ide nem értve természetesen az olyan szolgáltatást, amely az áfatörvény 2014. december 31-éig hatályos 142. § (1) bekezdése alapján esik a fordított adózás alá). A 2014. december 31-ét követő teljesítési időpontra tekintettel fordított adózás alá tartozó olyan, fent említett szolgáltatás esetében pedig, amelyek után az áfatörvény 2014. december 31-éig hatályos előírásai alapján az adót a szolgáltatás nyújtójának kellett fizetnie (azaz a szolgáltatás egyenesen adózott), és amelyhez kapcsolódóan 2015. január 1-jét megelőzően előleg kapcsolódott (előleget írtak jóvá, vettek kézhez), a fordított adózás csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett részére alkalmazandó.