hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Dupla számlázási munka vár arra, aki előre kéri a szolgáltatás díját

  • adozona.hu
1

Olvasónk azoknak az ügyfeleinek tartja meg a tanácsadást, akiknek a részvételi díja a tanácsadásra kijelölt napot megelőző napon megérkezik a számlájára. dr. Kelemen László adószakértőnk ad iránymutatást, hogyan kell számlázni ebben az esetben.

„Tanácsadással foglalkozó cég akkor tartja meg a tanácsadást, ha a tanácsadás díja legkésőbb a tanácsadásra kijelölt napot megelőző munkanapon beérkezik. Erről tájékoztatja a tanácsadást igénybe vevőt, és megadja az utaláshoz szükséges adatokat. Kérdés, hogy abban az esetben, ha például a tanácsadás napja 2015.11.17., és 16-án beérkezik a pénz, akkor mind a számlakiállítás napja, mind a fizetési határidő 11.16. lesz, és a teljesítés dátuma 11.17.? Ha véletlenül a tanácsadás napján érkezne meg a díj, akkor helyes, hogy mind a három dátum egybeesik, függetlenül attól, hogy utalásos a számla?” – kérdezte olvasónk.

Szakértőnk válasza szerint ennél sokkal összetettebb a kérdés. Amennyiben ugyanis a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttat a vevő (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

Véleménye szerint ebből következően, ha 11.16-án beérkezik az ellenérték, akkor arról előlegszámlát kell kiállítani, majd 17-én kiállítható a végszámla. Ha az ellenérték 17-én érkezik meg, akkor nem kell előlegszámlát kiállítani. Egybeeshet mindhárom dátum – teljesítés napja, számlakibocsátás napja, fizetési esedékesség –; ez a készpénzfizetéses számláknál értelemszerűen megegyezik, de semmi sem zárja ki, hogy utalásnál is megegyezzenek az időpontok.

Az előlegszámla, végszámla kiállításáról rendelkezik a 2013/24. számú adózási kérdés, amely szerint azokban az esetekben, amikor a teljes ellenérték egy összegben, előlegként megfizetésre kerül, a bizonylatolás során két megoldás lehetséges.

Az egyik megoldás az, hogy a 100 százalék előleg átvételekor, jóváírásakor a teljesítésre kötelezett adóalany kibocsátja az előlegszámlát (adóalap- és adóösszegbontásban, az ügyletre irányadó áfamérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint az adófizetési kötelezettség keletkezési napját. Ezt követően pedig majd a teljesítéskor – a teljesítés napjával – kibocsát egy úgynevezett nullás végszámlát, amelyen a korábban átvett, 100 százalék előleget kivezeti.

A másik megoldás a teljes ellenérték előlegként való megfizetése esetén az, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerül, azaz a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett 100 százalék összeget (adóalap- és adóösszegbontásban, az ügyletre irányadó áfamérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenértékrendezésre nem kerül sor.

Ezzel a megoldással nem történik kétszeres bizonylat-kibocsátás (az előlegszámlát követően úgynevezett nullás végszámla kibocsátása), hanem csupán a 100 százalék előleg átvételét, jóváírását kísérő – az előzőek szerint ismertetett adatokkal történő – számla kiállítására kerül sor.

Megjegyzendő, hogy ez utóbbi, úgynevezett egybizonylatos megoldás azonban nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a 100 százalék előlegről szóló számla kibocsátásakor még nem ismert az ügylet majdani teljesítési időpontja. Ebben az esetben ugyanis az előlegszámlán az ügylet teljesítési időpontjának feltüntetése, és így az áfatörvény 169. paragrafus g) pontjának való megfelelés nem lehetséges. Ilyenkor csak az a) pontban leírt megoldás (előlegszámla készítése a teljes ellenértékről és azt követően a teljesítéskor úgynevezett nullás végszámla kibocsátása) alkalmazható [Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527733617; AVÉ 2013/5.].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Az előlegszámlára is vonatkozik a 15 napos kibocsátási határidő. Így a cikk címében jelzett dupla munka korántsem igaz, hiszen a "második megoldás"-ként említett módszerhez szükség teljesítési időpont ezen 15 nap alatt már ismert adattá válik.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közhatalmi tevékenység díjának továbbhárítása – Áfa 2

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Fővárosi ipa-mentesség

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Járulékfizetés táppénz alatt

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink