hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az örökzöld kérdés: elég a nyugta, vagy számlát kell adni?

  • adozona.hu

Online foglaláson keresztül értékesítő utazási iroda nyugtát állít ki vevői részére; helyesen jár-e el, hogyan tesz eleget szabályosan a bizonylatadási kötelezettségének? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, az InterTax Pro Kft. okleveles adószakértője válaszolt.

Utazási iroda saját szervezésű utakat online foglaláson keresztül is értékesít. Ebben az esetben a fizetés módja Paypal-on keresztüli vagy bankkártyás. A 900 ezer forint alatti szolgáltatásoknál, ha a vevő nem kéri a számlát, nyugtákat állít ki, melynek dátuma a fizetés napja. Minden vevővel személyes a kapcsolat, az iroda a szolgáltatás igénybevételénél átadja a nyugtákat. Mivel nagy részben külföldi utasai vannak, így a nyugta, illetve a számla postázása nem megoldás számukra, hiszen az utassal előbb találkoznak személyesen, mint ahogy a postai kézbesítéssel a bizonylatot megkaphatná. A kérdés az lenne, hogy a fenti módszer alkalmazásával (ha nem kér számlát, nyugtát adunk) helyesen jár-e el az utazási iroda, vagy sem? Ha nem, mi lenne a szabályos bizonylatolás? – kérdezte olvasónk.

Szakértőnk mindenekelőtt előre bocsátotta, hogy a kérdésre csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható körültekintő válasz. A kérdésben jelzett információkat alapul véve a következő válasz adható.

Az áfatörvény 166. paragrafus (1) bekezdése értelmében az adóalany két esetben mentesülhet a számlakibocsátás alól és helyette nyugtát is kiállíthat:

– a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig [163. § (1) bekezdés a) pont], illetőleg a teljesítés napján egyidejűleg [164. § (1) bekezdés a) pontja] készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri [165. § (1) bekezdés b) pontja]

– az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A paragrafus szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettséget azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv 358–369k. cikkeiben foglaltaknak [165/A §].

A második pont szerinti mentesülés a kérdésben érintett utazási iroda esetére nem lesz alkalmazható, így azt szükséges vizsgálni, hogy az első pont szerinti mentességbe belefér-e.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. paragrafusának 55. pontja szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek az alábbiak minősülnek:

„a) a csekk,
b) az elektronikus pénz,
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét”.

Szakértőnk meglátása szerint a Paypal, illetve a bankkártya megfelel a c) pont szerinti meghatározásnak, így ha egyéb körülmény nem befolyásolja a megítélést, akkor nyugta kibocsátása is lehetséges a felvázolt helyzetben.

Ugyanakkor az áfatörvény 173. paragrafusának (1) bekezdése rögzíti a nyugta kötelező adattartalmát, miszerint:

„a) a nyugta kibocsátásának kelte;

b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;

d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke”.

A (2) bekezdés pedig a következőt mondja ki: „abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalom helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető”.

Amint látható, a fizetés dátuma nem szerepel a fentiek között, helyette vagy a nyugta keltének, vagy a szolgáltatás igénybevételének időpontjának feltüntetése lenne indokolt ez utóbbi esetében, feltéve, ha a nyugta egyben a szolgáltatás igénybevételére is jogosít.

A nyugta igénybevevő részére történő „átadása” 2014-től már elektronikus formában is lehetséges, amennyiben az adóalany elektronikus nyugtát bocsát ki, így mentesül a postázás miatti többletköltségektől, illetve az időbeni csúszás okozta kellemetlenségektől.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink