hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfamizéria: teljes a jogbizonytalanság az Európai Bíróság döntése után is

  • dr. Csobánczy Péter
5

Nyilván tudtak a döntés-előkészítők és -hozók arról az ügyről, amelyben az Európai Unó Bírósága (EuB) múlt év december 19-én hozott ítéletet (C-563/12. sz. ügy), különben nem módosították volna az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) termékexportra vonatkozó rendelkezéseit. Csakhogy úgy tűnik, hogy az áfatörvény módosításához képest később kihirdetett ítélet indokolása olyan okfejtést tartalmaz, amely további, azonnali törvénymódosítást igényel. Hogy ne beszéljünk rébuszokban, lássuk, miről is van szó.

hirdetés
hirdetés

Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, az Európai Bíróság 2013. december 19-én kihirdetet ítéletében érintett, konzervek nemzetközi nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás az unió területén kívülre is szállított termékeket, amely ügyleteket az áfabevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek tekintette, ha a közösség területéről való kiléptetésre a magyar áfatörvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor. Az említett szabálytalanság miatt a magyar adóhatóság adóhiányt állapított meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki rá.

A cég azonban vitatta az adóhatóság határozatát, lévén, hogy a termékek később ténylegesen elhagyták a Közösség területét, ezért a vele szemben alkalmazott szankciókat túlzottan aránytalannak, és a közösségi hozzáadottérték-adóra szabályokkal ellentétesnek tartotta. Az ügyben eljáró Kúria az Európai Bírósághoz fordult egyebek mellett abban a kérdésben, hogy az exportra szánt termék az unió területén kívülre való kiszállításának meghatározott határidőn belül meg kell-e történnie ahhoz, hogy az adómentes termékértékesítésnek minősülhessen.

Az Európai Bíróság ítéletében rögzítette, hogy a 2006/112/EK irányelvvel ellentétes, ha a nemzeti szabályozás olyan feltételt ír elő, amely szerint az exportra szánt terméknek meghatározott határidőn belül el kell hagynia az unió területét az export-adómentesség alkalmazhatóságához. Ugyanakkor azt is kinyilvánította, hogy az adócsalás, az adóelkerülés, illetve más visszaélések elleni küzdelem, mint cél érdekében a tagállamok meghatározhatnak ésszerű kiviteli határidőt annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportértékesítés tárgyát képező termék ténylegesen elhagyta-e az uniót.

Ha viszont a kitűzött határidő anyagi jogi jogvesztő határidő, amely nem teszi lehetővé az adóalany számára, hogy az adómentesség érdekében bizonyítsa a kiléptetési feltételnek a határidő lejártát követően történő teljesítését, és amely nem biztosítja az adóalany számára a már megfizetett hozzáadott-értékadó visszatérítéséhez való jogot, az túllép az említett cél eléréséhez szükséges mértéken.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan kell értelmezni a bíróság ítélet, s milyen törvénymódosítás elengedhetetlen annak fényében.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (5)

MaZsola3509

Milyen érdekes, hogy a volt főosztályvezető úrnak nem maradt több mondanivalója.

MaZsola3509

A 2006/112 irányelv levonási jogra vonatkozó, a magyar kormány által hivatkozott rendelkezéseivel szemben, a HÉA irányelv 146. cikke (1) bekezdésének b) pontja nem ír elő olyan feltételt, amely szerint az exportra szánt terméknek meghatározott határidőn belül el kell hagynia az Unió területét az említett cikkben előírt export‑adómentesség alkalmazásához.

Tehát szó sem volt semmiféle határnapról!

Hogyan juthatott eszébe a napban mért korlátozás bárkinek és hogyan tarthatták azt fenn anélkül, hogy rendelkezésre állt volna az irányelv Európai Bíróság általi értelmezése?

Csobánczy Péter

A tényszerűség kedvéért csupán a következőket szeretném megjegyezni. Az áfatörvény felett – hogy a kedves hozzászóló szavát idézzem – 2010 késő őszéig őrködtem. Azidáig nem született olyan, az írott jogot befolyásoló, azt alakító bírósági döntés sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Unió Bírósága részéről, amely kifogásolta volna a termékexportnál alkalmazott határidőt, illetve annak anyagi jogi jellegét. A cikkben említett ítélet (C-563/12.) tehát az első, amely 2013. december 19-én született; az annak meghozatalára irányuló eljárás pedig a Kúria 2012. december 18-án kelt határozatával kezdődött. Hozzáteszem még: amíg „őrködtem”, addig az Európai Unió Bizottsága e témában nem küldött esetleges jogsértés gyanújára vonatkozó megkeresést sem, pláne nem indított kötelezettségszegési eljárást.

MaZsola3509

Az exportra vonatkozó objektív (és meglehetősen rövid) kiszállítási határidő szabályai és az adóhatóság jogszabálysértőnek bizonyuló gyakorlata felett éppen a szerző "őrködött", éveken át. Most éppen ő javasolja, hogy ne dőljenek hátra a minisztériumi illetékesek, hanem serényen szövegezzék a további módosítási indítványokat. Öröm ilyesmit olvasni.

filatelia

Részben analóg a probléma a közösségen belüli értékesítés esetében, ahol mentes az adó alól,ha igazoltan belföldön kívülre,de a Közösség területére történik a szállítás.
Ez esetben nincs semmi határidő megjelölés, felmerül a kérdés, hogy meddig kell megtörténnie a termék elfuvarozásának,stb.
Örömmel venném,ha e kérdésben is kifejtené az álláspontját.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Alanyi adómentesség

dr. Somos Géza

ügyvéd

Szabadalom megszűnése

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X