hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

EU-n belüli áfamentes termékértékesítés – teendők, ha kételkedik a NAV

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

Az áfatörvény szerint a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az eladó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába valóban kiszállították. Az igazolásokat a NAV gyakran kétségbe vonja.

Az adóhatóságnak azonban sokszor nem elég a CMR-fuvarlevél és a számla, illetve a szállító megnevezése, gyakran minősíti az ügyletet fiktívnek és kötelezi a cégeket a magyarországi áfa megfizetésére, arra való tekintettel, hogy nem bizonyított, hogy az áru elhagyta a magyar országhatárt. Ennek oka, hogy sok cég csak papíron utaztatja az árut, így az adóhatóságra hárul, hogy kiszűrjék azokat, akik valóban csalásra használják a közösségen belüli áfamentes értékesítést. Az adóhatóság túlzott szigorúsága azonban megakadályozza a tisztességes cégeket abban, hogy merjenek közösségen belüli kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni, hiszen a meglévő bizonylatok mellett is minősítheti az ügyletet fiktívnek a NAV, akár pusztán azért, mert az EU-s partner már nem elérhető vagy nem adózott az ügylet után.

A NAV látókörébe EU-s értékesítés során – leggyakrabban – három esetben kerülhetnek a cégek

  • Az első esetben a cég valóban papíron utaztatja az árut.

Egy közelmúltban történt ügyben egy magyar ügyvezetővel rendelkező olasz cég nevében gabonát, egyéb mezőgazdasági és más termékeket vásároltak fel különböző magyarországi termelőktől, kereskedőktől. Az eladók az értékesítéseket az Európai Közösségen belüli eladásként szerepeltették a könyvelésükben és általános forgalmi adóra vonatkozó bevallásukban, amelynek megfelelően nettó áron állítottak ki számlát az olasz társaságok részére, mivel a közösségen belüli értékesítés áfamentes. Ténylegesen azonban az olasz gazdasági társaságok az árut nem vitték ki a határon, hanem öt magyar cég nevében a gabonát és más termékeket bruttó áron továbbértékesítették Magyarországon. A kétmilliárd forintos áfacsalást a NAV leleplezte.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: mit kell tennie az adózónak, hogy bizonyítsa igazát a NAV előtt!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Próbaidő ugyanannál a munkáltatónál másik munkakörben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Munkaidő-nyilvántartás elektronikusan

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyesületi tag bejelentése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink