hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfacsalók végnapjai? Új fegyver készül a körhintások ellen

  • BruxInfo

A határon átnyúló tranzakciók esetén a végleges uniós áfarezsimben az eddigi gyakorlattól eltérően a cél-, nem pedig a származási országban fogják begyűjteni a hozzáadottérték-adót. A Bizottság olyan javaslaton dolgozik, ami részben az adócsalások elkerülésére gyökeresen megváltoztatja majd az áfa fizetésének módját a határokon átnyúló üzleti tranzakciókban.

hirdetés

Az áfabefizetés módjának megváltoztatására irányuló javaslatot készít elő a határokon átnyúló üzleti tranzakciók esetében az Európai Bizottság, amely szerdán tartott orientációs vitát a kérdésben. A testület három hét múlva fogadja el várhatóan azt a cselekvési tervet, amely több szempontból is radikálisan módosítaná az eddigi, az adócsalások ellen meglehetősen kevés védelmet nyújtó gyakorlatot.

Ezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be a biztosi kollégium szerdai ülése után. Az alelnök elmondta, hogy (a testület elképzelései alapján) a hozzáadottérték-adót a jelenlegi gyakorlattól eltérően a jövőben a célországban, nem pedig a származási országban gyűjtenék be.

A Bizottság szerint a változást a határokon átnyúló tranzakciókat gyakran jellemző adócsalások megnehezítésének szándéka, a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az ügyletek lebonyolítását átalakító új technológiák megjelenése indokolja.

A testület a határokon átnyúló tranzakciók esetében elkövetett körhinta- és egyéb adócsalások megakadályozása érdekében két különböző opciót mérlegel. Dombrovskis szavai szerint a Bizottság számára jelenleg egyértelmű elsőbbséget élvez az a megoldás, amelynek értelmében az áru-, vagy a szolgáltatás rendeltetése szerinti célország megbízásából a származási ország hatóságai gyűjtik be a forgalmi adót, amit aztán utólag átutalnak a célországnak.

Jelenleg az exportáló ország üzleti vállalkozásai 0 százalékos áfát számolnak fel a határokon átnyúló tranzakciók során, és az importőr országban, az ott érvényes áfakulcsnak megfelelően vonják le az adót. A jövőben ez megfordulna, és a származási ország vonná le az áfát, aminek összegét átutalnák a célországnak. Ezzel a módszerrel Dombrovskis szerint csökkenteni lehetne például a körhinta-csalások veszélyét. Utóbbiak esetében a csalók rövid időn belül akár árumozgás nélkül is többször „utaztatják” papíron az árut két ország között, anélkül, hogy befizetnék az áfát, amit ugyanakkor esetenként visszaigényelnek. Ilyenkor azt használják ki, hogy a tényleges befizetés és az ügylet realizálása között hosszabb idő telik el.

A másik opció a fordított áfakivetés lenne, amelynek értelmében a forgalmi adót nem minden egyes ügylet után fizetnék ki, hanem csak a legutolsó eladáskor, amikor a végfogyasztóhoz kerül a termék vagy a szolgáltatás. Miközben ez csökkentené a bürokráciát, a bizottsági alelnök szavai szerint nem tenné lehetővé az egyes ügyletek nyomon követését, és így újabb, másfajta csalások előtt nyithatná meg az utat.

A Bizottság ezért egyértelműen az első verziót preferálja. Valdis Dombrovskis a BruxInfo kérdésére ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a változások kizárólag az adóbeszedésének módját érintenék, és nem az adókulcsokat.

EU-források szerint ugyanakkor a fennálló minimális áfaszabályok és kulcsok felülvizsgálata is része lehet a még mindig átmenetinek számító uniós áfarendszer véglegesítéséről folyó vitának. A jelenlegi szabályok értelmében a tagállamok által alkalmazható általános áfakulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál, és legfeljebb két 5 százaléknál nem kisebb kedvezményes áfakulcsra van lehetőség. Az EU azonban elindulhat egy ennél rugalmasabb rendszer irányába, ami nagyobb differenciálódást tehet lehetővé a tagállamok között – vélik a BruxInfónak nyilatkozó források.

A tagállamoknak 2014-ben 1 billió euró bevételük származott a hozzáadottérték-adó begyűjtéséből, ami az uniós GDP körülbelül 7 százaléka. Európai szinten 170 milliárd euróra becsülik évente azt az összeget, ami a reálisan elvárható áfa-befizetések és a ténylegesen beszedett áfa között feszül. A határokon átnyúló csalások évente nagyjából 50 milliárd euró veszteséget okoznak a tagállamok költségvetéseinek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Besorolás 2.

Bagdi Lajos

Adótanácsadás Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Katás cseden

Széles Imre

tb-szakértő

Tb – csekkes befizetés

Széles Imre

tb-szakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X