hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adócsalási ügybe keveredhet, ha nem figyel üzleti partnereire!

  • Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó
2

Március végén különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalást lepleztek le az adóellenőrök, a pénzügyi nyomozókkal együttműködve. A történtek tanulsága: ha az Ön cégének még nincs „üzleti ellenőrzési eljárás szabályzata”, könnyen adócsalási ügybe keveredhet!

A szóban forgó ügy főszereplői két, Bács-Kiskun megyei raktáráruház és egy – tizenöt gazdasági társaságból álló – bűnszövetkezetet irányító „üzletember”.

A céghalmozó férfiú a raktáráruházak megbízásából ismert márkájú táblás csokoládét, szaloncukrot és más – az adóhatóság tájékoztatójában használt kifejezéssel élve – népszerű édességet vásárolt az Európai Unió más tagállamaiból, mintegy hatmilliárd forint értékben. Az édes rakományt a valóságban a két raktáráruházba, papíron, azaz a kiállított számlák szerint pedig a csokimaffia cégeihez szállították.

A hálózatban egymásnak számlázó fiktív vevők és eladók– azaz a pénzügyi nyomozók szerint a „bukócégek”– nem csupán az áru uniós eredetéről feledkeztek meg, de az áfa fizetéséről is.

A sorozatos számlázásnak köszönhetően már „belföldinek látszó” áru levonható áfáját viszont nem felejtették el. (Ebből is látszik, hogy igazuk van azoknak, akik szerint a csoki jót tesz a memóriának.)

A szaloncukor hadműveletet szerényen a háttérből irányító úr – névleg nem volt tulajdonosa az érintett cégek egyikének sem –, természetesen nem honfiúi buzgalomból igyekezett a hatalmas mennyiségű édességet magyar termékként feltüntetni.

Az áfatörvény vonatkozó szabályai szerint a Közösség más tagállamából beszerzett árut terhelő áfát belföldön, a magyar szabályok szerinti mértékkel számítva kell a terméket elsőként belföldön forgalomba hozó cégnek megfizetnie.

Az első cégnek az árunak az áfatörvény 80. §-ában részletezettek szerint forintra átszámított értéke alapján megállapított áfát fizetendő adóként be kellett volna vallania úgy, hogy az adót ugyanezen időszakban levonható adóként is feltünteti. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag e pontnál még „nullszaldós” az ügylet.

Ugyanakkor a következő vevő számára értékesített áru utáni áfát – amit ez a vevő már levonható adóként számolhatott el - meg kellett volna fizetniük. Erről az apróságról a vázolt esetben nagyvonalúan megfeledkeztek.

A több, mint tucatszor gazdát cserélt nyalánkságok végül – az időközben minden bizonnyal szépen „meghízott” - levonható adóval együtt a lánc utolsó tagjánál, majd - az adóhatóság szerint „igen kedvező árú termékként” - a két raktáráruházban kötöttek ki.

Ez utóbbiak az olcsón beszerzett árut csekély haszonnal, és így a fizetendő áfát „optimalizálva” ténylegesen túladtak az árukészleten – látszatra teljes mértékben szabályosan, számlával, szállítólevéllel igazoltan igazolva a beszerzést.

Az ügy résztvevői akár 20 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak, ráadásul a láncolat által gondosan visszaigényelt áfa elköltésében is megakadályozták őket a szemfüles pénzügyőrök.

Mindannyian megérték a pénzüket, mondhatjuk. Viszont előfordulhat, hogy a sorban utolsó vevőnek semmi köze a csaláshoz, mégis veszély fenyegeti az adólevonási jogát, ha fény derül a többiek üzelmeire.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miként minősíti az ilyen ügyletek szereplőit a NAV, és mit mond az Európai Bíróság!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Zsolt Ruszin

"Bár az áfatörvény nem írja elő, szerintem célszerű az alkalmazott üzleti eljárást lépésről lépésre szabályzatba is foglalni (és persze betartani)."

Így szokott kezdődni. A szerzőnek azonban nem szabad bedőlni, hiszen az eredet hitelessége és az üzleti ellenőrzést az EU irányelvvel összefüggésben már értelmezték és ez köti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, ahol sajnos az adó beszedése még mindig az adólevonási jog megtagadása mögött kullog. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&sqi=2&ved=0CDEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fec.europa.eu%2Ftaxation_customs%2Fresources%2Fdocuments%2Ftaxation%2Fvat%2Ftraders%2Finvoicing_rules%2Fexplanatory_notes_hu.pdf&ei=U8ZHU9G4FIroywO48oLQBw&usg=AFQjCNFo9wPcp1ugpbtdHIA-i_AJjecn5Q&sig2=XhAQJcjHA2LZG6nOxVyM-A&bvm=bv.64542518,d.bGQ

Ebben világosan szerepel, hogy az üzleti ellenőrzési eljárások nem tipizálhatóak, és azokban meg kell felelniük az adóalany méretének,
tevékenységének és típusának, valamint figyelembe kell venniük a tranzakciók számát és értékét, valamint a termékértékesítők, illetve szolgáltatásnyújtók és a termék beszerzőinek, illetve a szolgáltatás igénybevevőinek számát és típusát. Így egy szabályzat készítésével korántsem vagyunk előrébb, hiszen arra hiába hivatkozik az adózó, ha egy olyan termékértékesítésről, vagy szolgáltatásnyújtásról fogad be számlát, amely nem valós, vagy annak során a számlabefogadóról objektív módon (és nem következtetésekkel) bizonyítható, hogy tudta, vagy tudhatta, hogy adókijátszásban vesz részt.

Nem véletlen, hogy a NAV nem tesz közzé olyan statisztikát, hogy az évente 300 MdFt-nyi általános forgalmi adó megállapításából mennyi (még mindig) az adólevonási jog megtagadása és a mennyi a fizetendő adó (pl becslés útján) történő megállapítása. Az egészséges az lenne, ha az utóbbi lenne többségeben, azonban a helyzet nem ez és ahhoz, hogy ez megváltozzon azoknak a hivatali vezetőknek kell távoznia, akik már képtelenek a korábbi adólevonási jog megtagadásának bűvköréből kilépni.

Több javaslat és érdemi kritika is a NAV és az NGM birtokában van.

imi60

egy vétlen cég vagy magánember miért is büntethető ha tudtán kívül ilyenbe keveredik? ez minden jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy vétlent büntessenek.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft.-tulajdonos lehet-e katás egyéni vállalkozó?

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Munkaügyi nyilvántartás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

EPR-díj számviteli elszámolása

Kneitner Lea Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink