hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Három tévhit a számlakibocsátás időpontjáról

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

A számlakibocsátási kötelezettség időpontját illetően a közfelfogásban helytelenül elterjedt három prekoncepciót cáfolunk. A számlakibocsátási kötelezettség időpontja mellett az ügylet teljesítési időpontjával való összefüggésekre koncentrálunk.

Az Iránylev viszonylag tág mozgásteret biztosít a tagállamok részére a számlakibocsátási kötelezettség időpontjára vonatkozóan. A 222. cikk szerint a közösségi adómentes termékértékesítés vagy az olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amelynél az áfát a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetnie, a számlát legkésőbb az adóztatandó tényállás bekövetkeztének hónapját követő hónap tizenötödik napján kell kibocsátani. „Egyéb termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében a tagállamok számlakibocsátási határidőket írhatnak elő az adóalanyok számára.”

A magyar szabályozás szerint (áfatörvény 163. §)

„(1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés [közösségi adómentes értékesítések] vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti [az általános szabályok szerint teljesített fordított adózás alá eső ügyletek], a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.”

Jelen cikkben három, a számlakibocsátási kötelezettség időpontját illetően a közfelfogásban helytelenül elterjedt prekoncepciót próbálunk megcáfolni, ezek:

(1)   a kibocsátás napja nem lehet korábbi, mint a teljesítés napja

(2)   a teljesítés napja nem lehet korábbi, mint a kibocsátás napjától visszafelé számított 15. nap

(3)   a kibocsátás napja nem lehet későbbi, mint a fizetési esedékesség.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megismerje cáfolataink bizonyítékait!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A számla kötelező adattartalmáról itt, a számla-kibocsátási kötelezettségről és annak átvállalásáról itt, a gyűjtószámláról pedig itt olvashat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Álláskeresési járadék – ügyvezető

Széles Imre

tb-szakértő

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink