hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A Kúriáról jelentjük: megtörtént az EU-csatlakozás

  • Ferencz Györgyi (VGD)

Amennyiben adózás szempontjából az idei évet sommázni kellene, az új adónemek megjelenése mellett minden kétséget kizáróan említésre méltó eseményként könyvelhetjük el az Európai Unió Bírósága általános forgalmi adó vonatkozásában meghozott ítéleteit, melyek lényegében kimondták, hogy az adóhatóság hazai ellenőrzési gyakorlata alapvetően ellentétben áll az uniós jogszabályokkal és a hozzáadottérték-típusú adó alkalmazási mechanizmusával.

Az ítéletek egyértelműen rávilágítottak arra, hogy az eddigi adóhivatali gyakorlat – melynél a számlakibocsátó által elkövetett jogsértés miatt a számlabefogadót, mint előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonásba helyező adóalanyt büntetik – ellentétes az uniós joggal. Ennek megfelelően az utóbbi néhány hónapban a legtöbb adózással kapcsolatos fórumnak központi témája volt, hogy az adóhivatal követi-e az Európai Bíróság által kijelölt utat. Az ítéletekkel összefüggésben kiadott szűkszavú nyilatkozatban kifejtették, hogy ezek egyedi ügyek és az ítéletekben leírtak nem ellentétesek a jelenlegi adóhivatali gyakorlattal.

Örömmel jelentjük azonban, hogy a fenti merev és elutasító adóhivatali álláspont tekintetében lényegi változtatást eredményezhetnek az alábbiakban részletezett kúriai döntések, melyek minden bizonnyal egy újabb korszakot zárnak le az adóhivatal áfa-ellenőrzési gyakorlatában. Az ezredfordulót megelőzően az áfa-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyek döntő többségében az adóhivatal a számlakibocsátó adóalanyiságát vitatta (nem létezett a cég vagy már törölték a cégnyilvántartásból). Ezt követően egy paradigmaváltás következett be, azaz az adóhivatal elismerte ugyan, hogy létező cégek bocsátottak ki számlát, de tekintettel, arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a számlakibocsátó nem rendelkezett a számlázás alapját képező munkálatokhoz szükséges személyi és tárgy feltételekkel, megkérdőjelezte a számlák tartalmi hitelességét. Gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy a számlakibocsátó elérhetetlenné vált az ellenőrzés során, nem teljesítette korábban adóbevallási kötelezettségét, azaz olyan indokok alapján büntették a számlát befogadó felet, melyekre ráhatása sem lehetett. Remélhetőleg ez a gyakorlat szűnik meg végérvényesen, legalább is a Kúria döntései egyértelműen ebbe az irányba mutatnak.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Irodaépületen reklámtábla elhelyezése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Illetékmentesség apport esetén

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Termékek bevitele külső adatbázisba

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink